HIRDETÉS
Képfeltöltő
KIEMELT HÍREK
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Romok, összecsapás, megszorítás - ez vezetett a görög válsághoz

t: 245

Romok, összecsapás, megszorítás - ez vezetett a görög válsághoz

Amikor nagy méreg van, nagy társadalomi csoportokban, akkor a legkisebb hatások is a legváratlanabb reakciókat válthatják ki - mondta Fokasz Nikosz a görög helyzetről.

Zavargások törtek ki Athénban, miközben a görög parlament az Európai Unióval és az IMF-fel kialkudott takarékossági intézkedésekről szavazott. Az összecsapásokban több mint 100 rendőr megsérült, a romokat egész nap takarították Athén belvárosában. A megszorítások része például, hogy negyedével csökkentik a minimálbért és három év alatt elküldenek 150 ezer közalkalmazottat. Görögország így valószínűleg megkapja az újabb 130 milliárd eurós mentőcsomagot. A gazdasági válság nemcsak a görögöknél okozott belpolitikai krízist. A múlt héten lemondott a román kormány, Portugáliában pedig az utóbbi idők legnagyobb tüntetését tartották a hétvégén.

Pogátsa Zoltán, közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense Az Estében kérdésre válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint igaza van Soros Györgynek, aki szerint Angela Merkel kőkemény kézzel irányítja Európát a válságba.

Öthullámos megszorítás Görögországban

A közgazdász emlékeztetett arra, hogy Görögországban a ’80-as évek óta öt hullámban volt megszorítás. Mint mondta: „egyik megszorítás a másik megszorításhoz vezetett, és ez a mostani csomag is csak megszorító elemekből áll, elbocsátásokból, fizetéscsökkentésből, és mélyrepülésben van a gazdaság” – közölte Pogátsa Zoltán.

Fokasz Nikosz egyetemi tanár az m1 esti műsorában elmondta, hogy a dühös mediterrán habitust a ’74 után kialakult rendszer kezelni tudta, „de úgy tűnik, ezt a mostani válságot a politikai rendszer már nem tudja kézben tartani” – közölte. Az egyetemi tanár szerint, amikor nagy méreg van, nagy társadalomi csoportokban, akkor a legkisebb hatások is a legváratlanabb reakciókat válthatják ki.

Fokasz Nikosz szerint, egyelőre azt lehet tudni Görögországról, hogy áprilisban választások lesznek, ahol az emberek azt érezhetik, hozzájárulnak a sorsuk alakításához. Az egyetemi tanár szerint két dolog képzelhető el a mediterrán országban. „Egyrészt, hogy nagyon meg fog erősödni a görög baloldal, ugyanis a közvélemény-kutatások is azt valószínűsítik, hogy három baloldali párt összesen 40 százalékot szerezne a voksoláskor. Fokasz Nikosz szerint másfelől még az is elképzelhető, hogy teljesen új politikai formációk születhetnek.

Mi vezetett a görög válsághoz?

Fokasz Nikosz Az Estében azt mondta: a diktatúra után, ’74 környékén a GDP arányos államadósság 22 százalék körül mozgott és ’93-ban érte el a GDP 100 százalékát, függetlenül attól, hogy milyen kormány volt.

Pogátsa Zoltán arról számolt be, hogy a ’80-as években az egységes piacon a görög ipar megszűnt, és amikor az eurózónába belépett Görögország, akkor Németországból és északról vettek termékeket a görögök, mert nem volt hazai ipar, és Görögország elenyésző mennyiséget tud csupán exportálni. A közgazdász továbbá arról is beszélt, hogy a ’90-es években megugró államadósság annak az eredménye, hogy abban az időben kaptak a görögök nyugdíjrendszert, egészségügyi rendszert, tehát ekkor jött létre egy szociális jóléti állam, s ez megdobta a kiadási oldalt. Mint Pogátsa mondta: a probléma ott volt, hogy a bevételi oldalon a görög állam képtelen volt annyi pénzt beszedni, hogy ez tartható legyen.

Fokasz Nikosz a műsorban arra emlékeztetett, hogy a válság kirobbanásakor a görögök dühösen megkérdezték, hogy kik nyúlták le a hatalmas felvett hiteleket. Az akkori egyik helyettes miniszterelnök ekkor azt mondta az embereknek, hogy közösen nyúltunk le, mégpedig úgy, hogy felvettünk benneteket közalkalmazottnak, akkor, amikor erre a gazdasági feltételek nem voltak meg.

hirado

2012.02.14. 10:51

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek