HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Az év legcsendesebb időszaka kezdődik - közeledik a karácsony
A vasárnappal, november 27-ével kezdődő Adventet tekintik az év legcsendesebb időszakának. A katolikus egyházban Advent első vasárnapja nemcsak az új egyházi év, hanem a Vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör kezdetét is jelenti, amely a keresztények számára az előkészület ideje a karácsonyra.
Advent a Szent András ünnepéhez legközelebbi eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik. Négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka.
Liturgiai színe a lila, kivéve Advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt használni. A szó a latin "adventus"-ból származik és jelentése "eljövetel", mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével.
Az Advent időszaka a Krisztus utáni V. századtól ismert. Terjedelme a liturgia történetében változáson ment át: míg kezdetben Jeruzsálemben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek a keresztények, addig a VII. században Nagy Szent Gergely pápa négyben állapította meg azok számát.
A XI. századtól kezdve az adventi liturgia jelentősége Rómán kívül is megnőtt, a négy vasárnapból álló adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban és ez a rendelkezése ma is érvényben van. Kivétel egyedül a milanói egyházmegye, ahol az Advent hat vasárnapból áll. Ilyenkor az oltár díszítetlen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri: ezek a visszafogottság, a várakozó komolyság jelei.
Régen Advent kezdetét és az egyházi év kezdetét éjféli harangzúgás jelezte. A vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak ezen idő alatt, falun hajnali misére (roráte) jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak.
Advent idején, karácsonyig lakodalmat, táncos összejövetelt nem tartanak. Az Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, négy gyertyát helyeznek rá és ezekből minden vasárnap meggyújtanak egyet-egyet.
Az adventi gyertyagyújtással kapcsolatos óvatosságra, a tűzesetek elkerülésére hívta fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Dobson Tibor elmondta, hogy tavaly 67 tűzeset történt a karácsonyi időszakban. Ezek 80 százalékát az adventi koszorúk okozták. A szóvivő szerint a legfontosabb, hogy a meggyújtott adventi gyertyát ne hagyjuk felügyelet nélkül.
Az adventi koszorú szokása a XIX. századra nyúlik vissza. (Az első - kocsikerék nagyságú - adventi koszorún még 24 gyertya állt, minden hétköznap egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg, ezután adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel.) A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön. A koszorú a remény jelképe, hogy nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik.
Az ádventi koszorúkat a templomokban áldják meg Advent első vasárnapján, vagy az előző szombat esti szentmisén. A közterületeken található, lámpákkal kivilágított karácsonyfáknak és a karácsonyi fényben úszó utcarészleteknek is szimbolikus jelentése van. A fény a sötétségben a ősi vallási jelentés szerint a kereszténységnek a pogány világban való megjelenésére utal.
Ehhez az időszakhoz is több népi hagyomány kapcsolódik: például az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.
Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakban, ólakban. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet "édesgessenek" maguknak.
Borbála napján, december 4-én Borbálaágat vágtak, majd az ágat vízbe állították. Ha kizöldült, azt jelentette, hogy a követő évben megkérik a lány kezét. December 13-án, Luca napján - amely a Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt - a lányok 13 egyforma papírdarabra 13 fiúnevet írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet. Karácsonykor a megmaradt papírt kibontva fény derül arra, ki lesz a leány férje. Ekkor kezdték a Luca-székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat.
Disznóölő Szent András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken, vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek. Katolikus vidéken a gyermekek karácsonyi éneket, jókívánságokat kántálva járták a falut.
A manapság használatos adventi naptárnak különféle ősei voltak, az első nyomtatott naptár 1908-ban készült a müncheni Lang kiadónál. A naptár eredeti jelentősége, hogy a vallás segítségével elvezesse a karácsonyhoz a felnőtteket és gyermekeket egyaránt.
Ha az adventi naptár valóban az, aminek nevezik, akkor minden egyes "kinyitott ablaka" mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolattal, a felebaráti szeretetre való ösztönzéssel, vagy a szentek ünnepeinek felsorolásával találkozhatunk. Az adventi naptárnak ez a vallási tartalmú üzenete azonban napjainkban mindinkább elhalványul - az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.
hirado
2005.11.27. 10:59
t: 210
Az év legcsendesebb időszaka kezdődik - közeledik a karácsony
A vasárnappal, november 27-ével kezdődő Adventet tekintik az év legcsendesebb időszakának. A katolikus egyházban Advent első vasárnapja nemcsak az új egyházi év, hanem a Vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör kezdetét is jelenti, amely a keresztények számára az előkészület ideje a karácsonyra. Advent a Szent András ünnepéhez legközelebbi eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik. Négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka.
Liturgiai színe a lila, kivéve Advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt használni. A szó a latin "adventus"-ból származik és jelentése "eljövetel", mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével.
Az Advent időszaka a Krisztus utáni V. századtól ismert. Terjedelme a liturgia történetében változáson ment át: míg kezdetben Jeruzsálemben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek a keresztények, addig a VII. században Nagy Szent Gergely pápa négyben állapította meg azok számát.
A XI. századtól kezdve az adventi liturgia jelentősége Rómán kívül is megnőtt, a négy vasárnapból álló adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban és ez a rendelkezése ma is érvényben van. Kivétel egyedül a milanói egyházmegye, ahol az Advent hat vasárnapból áll. Ilyenkor az oltár díszítetlen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri: ezek a visszafogottság, a várakozó komolyság jelei.
Régen Advent kezdetét és az egyházi év kezdetét éjféli harangzúgás jelezte. A vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak ezen idő alatt, falun hajnali misére (roráte) jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak.
Advent idején, karácsonyig lakodalmat, táncos összejövetelt nem tartanak. Az Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, négy gyertyát helyeznek rá és ezekből minden vasárnap meggyújtanak egyet-egyet.
Az adventi gyertyagyújtással kapcsolatos óvatosságra, a tűzesetek elkerülésére hívta fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Dobson Tibor elmondta, hogy tavaly 67 tűzeset történt a karácsonyi időszakban. Ezek 80 százalékát az adventi koszorúk okozták. A szóvivő szerint a legfontosabb, hogy a meggyújtott adventi gyertyát ne hagyjuk felügyelet nélkül.
Az adventi koszorú szokása a XIX. századra nyúlik vissza. (Az első - kocsikerék nagyságú - adventi koszorún még 24 gyertya állt, minden hétköznap egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg, ezután adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel.) A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön. A koszorú a remény jelképe, hogy nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik.
Az ádventi koszorúkat a templomokban áldják meg Advent első vasárnapján, vagy az előző szombat esti szentmisén. A közterületeken található, lámpákkal kivilágított karácsonyfáknak és a karácsonyi fényben úszó utcarészleteknek is szimbolikus jelentése van. A fény a sötétségben a ősi vallási jelentés szerint a kereszténységnek a pogány világban való megjelenésére utal.
Ehhez az időszakhoz is több népi hagyomány kapcsolódik: például az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.
Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakban, ólakban. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet "édesgessenek" maguknak.
Borbála napján, december 4-én Borbálaágat vágtak, majd az ágat vízbe állították. Ha kizöldült, azt jelentette, hogy a követő évben megkérik a lány kezét. December 13-án, Luca napján - amely a Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt - a lányok 13 egyforma papírdarabra 13 fiúnevet írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet. Karácsonykor a megmaradt papírt kibontva fény derül arra, ki lesz a leány férje. Ekkor kezdték a Luca-székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat.
Disznóölő Szent András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken, vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek. Katolikus vidéken a gyermekek karácsonyi éneket, jókívánságokat kántálva járták a falut.
A manapság használatos adventi naptárnak különféle ősei voltak, az első nyomtatott naptár 1908-ban készült a müncheni Lang kiadónál. A naptár eredeti jelentősége, hogy a vallás segítségével elvezesse a karácsonyhoz a felnőtteket és gyermekeket egyaránt.
Ha az adventi naptár valóban az, aminek nevezik, akkor minden egyes "kinyitott ablaka" mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolattal, a felebaráti szeretetre való ösztönzéssel, vagy a szentek ünnepeinek felsorolásával találkozhatunk. Az adventi naptárnak ez a vallási tartalmú üzenete azonban napjainkban mindinkább elhalványul - az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.
hirado
2005.11.27. 10:59
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
