HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Szakértő: kannibalizálódik a piac a Malév csődje után
Nem meglepő, hogy több konkurens légitársaság is bejelentkezett a Malév utasokért - mondta Érsek M. Zoltán légügyi szakértő.
A légi közlekedési piac kannibalizálása zajlik a Malév csődje után, máris előjöttek azok a cégek, amelyek azt mondják, hogy majd ők megmentik a magyar utasokat. Ez valójában azt jelenti, hogy a konkurens légitársaságok megpróbálnak rárepülni a nyereséges útvonalakra – mondta Érsek M. Zoltán légügyi szakértő. A külföldi légitársaságok azonban nem fogják azt produkálni, amit a Malév, illetve nem a magyar érdekek szerint működnek majd – tette hozzá a szakértő, aki megjegyezte, szerinte nem mellékesen, a Malév a nemzeti identitás része.
Az nem meglepő, hogy több más cég mellett a Wizz Air is megpróbálja kihasználni a piaci hézagot, miután épp ezen társaság indította el a Malév ügyében az európai kötelezettségszegési eljárását. A Malév korábbi vezérigazgatója, aki később fapados légitársaságot alapított „valószínűleg nem minden piaci érdek nélkül indította ezt, és valószínűleg ő lehet a legjobban felkészülve arra, hogy ő mit szeretne ebben a piaci helyzetben ” – mondta Érsek M. Zoltán légügyi szakértő.
Az év elején az Európai Bizottság a 2007 és 2010 közötti, a privatizáció, majd visszaállamosítás során folyósított állami hiteleket és támogatásokat jog- illetve versenyellenesnek minősítette, és 70-100 milliárd forint állami támogatás visszafizetésére kötelezte a Malévet. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint a felelősség a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányt terheli, politikai, szakma és büntetőjogi tekintetben is. A kormánybiztos emlékeztetett rá, már decemberben öt feljelentést nyújtott be a Központi Nyomozó Főügyészségnek a Malév privatizációja, illetve visszaállamosítása ügyében. Buda hangsúlyozta, hogy 2010-ben a Bajnai-kormány úgy vásárolta vissza a Malév többségi részét, hogy öt százalék az orosz Airbridge, illetve hitelezője az orosz VEB bank kezében maradt. A pénzintézet azonban ezzel a kis hányaddal is meg tud akadályozni bármilyen döntést, így a Malév működőképességéhez szükséges esetleges lépések nem tehetők meg – mondta Budai Gyula.
Érsek M. Zoltán szerint a privatizáció és a visszavásárlás is elhibázott volt. A Malév kálváriája azonban már 1973-ban elkezdődött, amikor kettéválasztották a légitársaságot és a repülőteret. Utóbbi megkapott minden olyan biztos bevételi forrást, ami például a reptér üzemeltetéséből, az épületek kiadásából származott. A Malévnak pedig egymagában kellett megállnia, a már akkor is nemzetközi versenyben az elmaradott Tupoljev gépekkel. A cég 1973 óta egyszer nem lett rendesen feltőkésítve, rendes gépparkkal ellátva, „tehát ez mindig is egy vergődés volt”, már akkor kódolva volt, hogy a légitársaság előbb-utóbb csődbe megy – mondta a szakértő. Érsek M. Zoltán szerint az orosz befektetők bevonásával megvalósított privatizáció a Gyurcsány-kormány idején az utolsó tőrdöfés volt a Malév számára. Osztogatásnak indult, aztán fosztogatás lett a vége, egyes hírek szerint például az Airbridge magját alkotó AirUnion légitársaság közös szerviz céget csinált a Malévvel, amelynek nagyon jól működő karbantartó részlege volt. A közös vállalat révén több milliárd forint értékű alkatrész került ki Oroszországba. „Jó sok pénz ment ki innen meg jó sok érték” – tette hozzá Érsek M. Zoltán.
Orbán Viktor kormányfő a MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában még pénteken azt mondta, hogy nem lehetetlen a légitársaság újraindulása. "Ha meg tudunk szabadulni a csontvázszerűen megörökölt terheitől a múltnak, akkor lehet még magyar nemzeti légitársaság" - mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy kellene is nemzeti légitársaság, de az európai gazdasági válság miatt nem tolonganak a befektetők az európai repülési piacon. Azonban ha van olyan befektető, aki a saját pénzét is kockáztatva megpróbál nyereségesen, de legalábbis nem veszteségesen működtetni egy nemzeti légitársaságot, akkor létrehoznak egy ilyen új céget – jelezte Orbán Viktor.
Érsek M. Zoltán légügyi szakértő szerint az újraindulás elsődleges feltétele, hogy a konkurensek ne rabolják le annyira a piacot, ami után a Malév már fölöslegessé válna. A légitársaság legnagyobb értéke – a márkanév és a jól képzett személyzet mellett – a kelet-európai leszállási pontok fenntartása, amelyekre nem repülhet bárki, csak azok, akiknek megvan a kétoldalú megállapodása. A Malévnak a Balkánon, illetve a kontinens keleti felében olyan stratégiai fontosságú leszállási engedélyei voltak, amelyek igazi értéket jelentettek, tehát ezekre lehetne építkezni – mondta Érsek M. Zoltán légügyi szakértő a Vasárnapi Újságban.
hirado
2012.02.06. 09:58
t: 146
Szakértő: kannibalizálódik a piac a Malév csődje után
Nem meglepő, hogy több konkurens légitársaság is bejelentkezett a Malév utasokért - mondta Érsek M. Zoltán légügyi szakértő.A légi közlekedési piac kannibalizálása zajlik a Malév csődje után, máris előjöttek azok a cégek, amelyek azt mondják, hogy majd ők megmentik a magyar utasokat. Ez valójában azt jelenti, hogy a konkurens légitársaságok megpróbálnak rárepülni a nyereséges útvonalakra – mondta Érsek M. Zoltán légügyi szakértő. A külföldi légitársaságok azonban nem fogják azt produkálni, amit a Malév, illetve nem a magyar érdekek szerint működnek majd – tette hozzá a szakértő, aki megjegyezte, szerinte nem mellékesen, a Malév a nemzeti identitás része.
Az nem meglepő, hogy több más cég mellett a Wizz Air is megpróbálja kihasználni a piaci hézagot, miután épp ezen társaság indította el a Malév ügyében az európai kötelezettségszegési eljárását. A Malév korábbi vezérigazgatója, aki később fapados légitársaságot alapított „valószínűleg nem minden piaci érdek nélkül indította ezt, és valószínűleg ő lehet a legjobban felkészülve arra, hogy ő mit szeretne ebben a piaci helyzetben ” – mondta Érsek M. Zoltán légügyi szakértő.
Az év elején az Európai Bizottság a 2007 és 2010 közötti, a privatizáció, majd visszaállamosítás során folyósított állami hiteleket és támogatásokat jog- illetve versenyellenesnek minősítette, és 70-100 milliárd forint állami támogatás visszafizetésére kötelezte a Malévet. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint a felelősség a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányt terheli, politikai, szakma és büntetőjogi tekintetben is. A kormánybiztos emlékeztetett rá, már decemberben öt feljelentést nyújtott be a Központi Nyomozó Főügyészségnek a Malév privatizációja, illetve visszaállamosítása ügyében. Buda hangsúlyozta, hogy 2010-ben a Bajnai-kormány úgy vásárolta vissza a Malév többségi részét, hogy öt százalék az orosz Airbridge, illetve hitelezője az orosz VEB bank kezében maradt. A pénzintézet azonban ezzel a kis hányaddal is meg tud akadályozni bármilyen döntést, így a Malév működőképességéhez szükséges esetleges lépések nem tehetők meg – mondta Budai Gyula.
Érsek M. Zoltán szerint a privatizáció és a visszavásárlás is elhibázott volt. A Malév kálváriája azonban már 1973-ban elkezdődött, amikor kettéválasztották a légitársaságot és a repülőteret. Utóbbi megkapott minden olyan biztos bevételi forrást, ami például a reptér üzemeltetéséből, az épületek kiadásából származott. A Malévnak pedig egymagában kellett megállnia, a már akkor is nemzetközi versenyben az elmaradott Tupoljev gépekkel. A cég 1973 óta egyszer nem lett rendesen feltőkésítve, rendes gépparkkal ellátva, „tehát ez mindig is egy vergődés volt”, már akkor kódolva volt, hogy a légitársaság előbb-utóbb csődbe megy – mondta a szakértő. Érsek M. Zoltán szerint az orosz befektetők bevonásával megvalósított privatizáció a Gyurcsány-kormány idején az utolsó tőrdöfés volt a Malév számára. Osztogatásnak indult, aztán fosztogatás lett a vége, egyes hírek szerint például az Airbridge magját alkotó AirUnion légitársaság közös szerviz céget csinált a Malévvel, amelynek nagyon jól működő karbantartó részlege volt. A közös vállalat révén több milliárd forint értékű alkatrész került ki Oroszországba. „Jó sok pénz ment ki innen meg jó sok érték” – tette hozzá Érsek M. Zoltán.
Orbán Viktor kormányfő a MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában még pénteken azt mondta, hogy nem lehetetlen a légitársaság újraindulása. "Ha meg tudunk szabadulni a csontvázszerűen megörökölt terheitől a múltnak, akkor lehet még magyar nemzeti légitársaság" - mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy kellene is nemzeti légitársaság, de az európai gazdasági válság miatt nem tolonganak a befektetők az európai repülési piacon. Azonban ha van olyan befektető, aki a saját pénzét is kockáztatva megpróbál nyereségesen, de legalábbis nem veszteségesen működtetni egy nemzeti légitársaságot, akkor létrehoznak egy ilyen új céget – jelezte Orbán Viktor.
Érsek M. Zoltán légügyi szakértő szerint az újraindulás elsődleges feltétele, hogy a konkurensek ne rabolják le annyira a piacot, ami után a Malév már fölöslegessé válna. A légitársaság legnagyobb értéke – a márkanév és a jól képzett személyzet mellett – a kelet-európai leszállási pontok fenntartása, amelyekre nem repülhet bárki, csak azok, akiknek megvan a kétoldalú megállapodása. A Malévnak a Balkánon, illetve a kontinens keleti felében olyan stratégiai fontosságú leszállási engedélyei voltak, amelyek igazi értéket jelentettek, tehát ezekre lehetne építkezni – mondta Érsek M. Zoltán légügyi szakértő a Vasárnapi Újságban.
hirado
2012.02.06. 09:58
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
