
Szakértők szerint jelentős az egyezőség a légköri, időjárási viszonyokban a mostani állapot és az 1987-es hóhelyzet idején tapasztaltak között. Az idokep.hu ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy bár a nagy havazásnak jó esélyei vannak, a végkimenetel még az utolsó órákban is gyökeresen változhat.
Hasonló időjárási viszonyok uralkodtak 1987. elején is. 25 évvel ezelőtt ugyancsak felhalmozódtak a térség felett a sarkvidékről érkező, hideg légtömegek. Észak-Európában, a Skandináv államokban évszázados hidegrekordok dőltek meg. 1987. január 10-én este már szinte az egész országra kiterjedt a havazás, ami megszakítás nélkül folytatódott csaknem két napon át.
A hideg levegő betörését heves szélviharok kísérték, a széllökések sebessége átlagosan 60-80 km/h-s volt, ám a Kisalföldön 100 km/h-t meghaladó lökéseket is mértek. A szél országszerte nagy hóakadályokat épített, illetve erős hófúvások nehezítették a közlekedést.
Január 12-én reggelre az ország túlnyomó részét már 20-40 cm-es, a magasabban fekvő területeket még ennél is vastagabb hótakaró borította. Az országos havazást követően 1987. január 16-án reggel a hegyvidékeken 50-77 cm közötti, míg a síkvidékeken átlagosan 20 és 50 cm közötti hótakarót mértek.
Január 12-én és 13-án emellett évszázados hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Budapesten például kora délutánra is csak -16,7 fokig emelkedett a hőmérők higanyszála.1987. január 14-én a Tiszán 15-20 cm-es volt a jég, míg a Duna víztükrének 60-80%-át 6-8 cm-es jég borította.
hirado
2012.02.01. 10:43