
Még mindig közelharc jellege van annak, hogy lesz-e IMF-megállapodás, mi történik a jegybanktörvénnyel, lehet-e garantálni a jegybank független döntését monetáris kérdésekben. Amíg ebben bizonytalanság van, az is kérdéses, hogy a valutaalap delegációja leül-e a magyar kormány képviselőivel – jelentette ki Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatásvezetője.
Magyarországnak szembe kell nézni azzal, hogy egy olyan világgazdasági helyzet van, amikor nem lehet elkerülni a valutaalappal történő készenlétihitel-megállapodást – szögezte le. A közgazdász reményét fejezte ki, hogy a magyar kormányban a helyzetértékelés és a szakszerű értékelés indul el arról, milyen döntésnek milyen ára van, és nem azon gondolkodnak, hogy a döntési szabadság megőrzése mindenek felett áll. A világsajtó tele van Magyarországgal kapcsolatos hírekkel, ami egy nagyon rossz hátteret jelent a magyar érdekérvényesítés szempontjából – magyarázta a szakember.
Rácz Margit szerint az, ami a Széll Kálmán-tervben tavaly le lett írva, azok a megszorítások, amelyek oktatástól egészségügyön át a tömegközlekedés területén kirajzolódnak, attól többet a valutaalap nem kér.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a 90-es évek elején a német pénzügyminiszter tett egy apró megjegyzést arra, mit csináljon a Bundesbank az aranytartalékkal, majdnem le kellett mondania. Arra a felvetésre, hogy a kormány deklarálta, nem nyúl a jegybank devizatartalékához és a lakossági betétekhez, azt válaszolta: amikor már deklarálni kell valamit, akkor már nagy baj van, ennek fel sem kellett volna merülnie.
Az a jegybanktörvény, amit december 30-án a szilveszterre készülő képviselők még gyorsan jóváhagytak, kiverte a biztosítékot. A kormány jó egy éve vezeti az országot és már háromszor nyúlt hozzá a jegybanktörvényhez, ez egy kicsit sok. Ha az Európai Bizottságban Olli Rehn pénzügyi biztos, aki nem nagyon kedveli ezt a folyamatot, a kollokviummal olyan megállapodásra jut, hogy az Európai Bíróságnak odaadja a magyar jegybanktörvényt, és elkezdenek rajta vacakolni, sokkal nehezebb lesz az IMF-fel a dolgunk. Márpedig az IMF-fel le kellene ülni január végéig, és februárban jönnie kellene a pénznek – érvelt Rácz Margit.
Arra a kérdésre, hogy mi a kormány gazdaságpolitikája, azt válaszolta: most egy tragédia. Kiemelte: novemberben még védőhálóra lehetett volna szükségünk, most azonban ahogy értékelődik le a forint, úgy nő az államadósság devizában denominált része.
Felidézte: Gyurcsány Ferenc kezéből akkor esett ki a hatalom, amikor egymás után két alkalommal nem tudták eladni a meghirdetett állampapírokat az aukción.
Úgy vélte: ha az IMF-megállapodás létrejön, akkor az mindenki számára egy megnyugtató ellenőrzést jelent a magyar gazdaságpolitika fölött, amitől a kormány fél. Ezt muszáj vállalni immár – hangoztatta Rácz Margit.
Beszélt arról is, hogy szerinte újra kellene tervezni a költségvetést, mert nem jó a növekedési előirányzat benne. Muszáj lenne végiggondolni azt is, mi történik 1-1,5 százalékos recesszió esetén.
hirado
2012.01.08. 13:03