
Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője a Reutersnek nyilatkozott.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdai nyilatkozata szerint nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e a hivatalos tárgyalások Magyarországgal a pénzügyi segítségről.
Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője a Reutersnek nyilatkozva azt is hozzátette, hogy a kormánynak alapvető fontosságú kérdésekről kellene tárgyalnia, ha azt akarja, hogy egy IMF-programról folytatott megbeszéléseken haladást érjenek el.
A Reutersnek arra kérdésére, hogy a tárgyalásokat Magyarországgal felújítják-e januárban, a küldöttségvezető e-mailban azt közölte: az IMF arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy tekintve Magyarország sebezhetőségét, egy megállapodott feltételekkel kötött készenléti (SBA) hitelmegállapodás lenne a legjobb az ország számára.
Az IMF, amely uniós országokkal mindig az Európai Unióval együtt tárgyal kölcsönről, csak készenléti hitelről fog tárgyalni Magyarországgal - mondta ezt kommentálva az MTI-nek egy magát megnevezni nem kívánó szakértő, aki személyes tapasztalatokkal is rendelkezik a nemzetközi pénzügyi szervezettel korábban folytatott tárgyalásokról.
Szakértői vélemény
Az MTI-nek nyilatkozó szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel Magyarország nem tudja teljesíteni az IMF által kidolgozott új finanszírozási csomagot, amely a pénzügyi nehézségekkel küzdő országok támogatására szolgál, azaz az elővigyázatossági és likviditási hitelvonalat (PLL), így csak a 2008-ban felvett készenléti hitel konstrukció (SBA) jöhet szóba.
Szerinte az elővigyázatossági csomagot csak azok az országok tudják igénybe venni, amelyek viszonylag jó makrogazdasági, államháztartási mutatókat tudnak felmutatni, stabilitásuk megfelelő, miként gazdaságpolitikai múltjuk is.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy Magyarország és az IMF tárgyalásai "mindig kemények voltak", 1995-ben például az IMF-delegáció megszakította a tárgyalásokat és hazautazott, mert nem hitte el, hogy a Bokros-csomagot, illetve annak reálbér-megszorítási koncepcióját végig tudja vinni a kormány. Akkor a programot a hitelmegállapodás nélkül valósította meg a kormány.
Az MTI-nek nyilatkozó szakértő is úgy látja, hogy a készenléti hitelmegállapodásról tárgyaló EU-IMF-delegációban az EU képviseli a keményebb gazdaságpolitikai követelményeket, s ezzel magyarázható az is, hogy a magyar kormány által javasolt pénzügyi stabilitási és az MNB-törvénnyel kapcsolatos aggodalmak miatt szakadtak meg decemberben a tárgyalások.
Bár nehéz most prognosztizálni azt, hogy a magyar kormány milyen szándéklevéllel fordul majd az IMF-hez, az valószínűsíthető, hogy az EU-IMF páros garanciákat kér akkor is, ha Magyarország csak elővigyázatosságból kívánja megkötni a készenléti hitelt, és azt nem kívánja lehívni. A szakértő hozzátette: a pénzügyi stabilitási és az MNB-törvény visszavonásának, illetve az EU által kért módosítás vállalásának meg kell fogalmazódnia a magyar kormány által írt szándéklevélben ahhoz, hogy a tárgyalások érdemben megkezdődjenek januárban.
Az új készenléti hitelkeret (SBA)
Az IMF honlapján megtalálható információ szerint az új készenléti hitelkeret (SBA) eltörli a strukturális teljesítményre vonatkozó feltételeket.
Ehelyett a program megvalósítása szempontjából kritikus strukturális intézkedések végrehajtásának ellenőrzését átfogó szemlélettel végzi az IMF, többek között a fontos szakpolitikák terén referenciák bevezetésével (benchmark), amelyeket a negyedévi rendszeres felülvizsgálatkor ellenőriz.
hirado
2011.12.29. 11:24