HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Aggódik Brüsszel: gyorsítani kell a felkészülést az euró 2010-es bevezetéséhez
Az Európai Bizottság helyzetjelentése szerint nem biztos, hogy az Európai Unió tíz új tagországa, köztük Magyarország az általuk tervezett időpontban készen állnak majd az euróövezeti csatlakozásra.
A brüsszeli testület erre abban a jelentésben utalt, amely a csatlakozás gyakorlati oldalát érintő felkészüléssel foglalkozott. A dokumentumban leszögezték, hogy az érintett országokban folytatni és gyorsítani kell a szükséges számítógépes és könyvelési rendszerek kiépítését. A bizottság jövőre újabb jelentést ad ki arról, mely új országok teljesítik az úgynevezett maastrichti kritériumokat, az euró bevezetésének több mint tíz éve megállapított, kötelező feltételeit, köztük az államháztartási deficit és a belső államadósság, valamint az infláció és a irányadó kamatok meghatározott szint alatt tartását.
A testület szerint a probléma valamennyi új országot érinti, így a 2007-ben belépni szándékozó Észtországot, Litvániát és Szlovéniát, az egy évvel később csatlakozni kívánó Ciprust, Lettországot és Máltát, a 2009-et megcélzó Szlovákiát, illetve a 2010-re időzítő Magyarországot és Csehországot is. Lengyelországnak még nincs kitűzött időpontja. A bizottság ugyanakkor méltatta a felkészülésben eddig elért eredményeket különösen Észtország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia esetében, amelyek már erre vonatkozó, átfogó terveket fogadtak el. A testület azt is megjegyezte, hogy a szükséges intézmények már valamennyi új tagállamban kiépültek.
Magyarországon az előkészületek még csak kezdeti fázisban vannak, a bevezetés céldátuma mellett még csupán arról született elképzelés, hogy a közös pénzt a zónába lépéskor azonnal forgalomba is hozzák, továbbá a forint és az euró párhuzamosan egy hónapig lesz forgalomban. Nincs még részletes kommunikációs stratégia sem, van viszont egy kétoldalú megállapodás, amelynek értelmében Ausztria e téren segítséget nyújt Magyarországnak. Az országban összesen várhatóan mintegy egymilliárd euróérmét vernek majd.
Gyorsítani kell a felkészülést
Egyelőre nincs szó annak megállapításáról, melyik új tagállam mikor csatlakozhat, a kritériumok teljesítésével a jövőre készítendő jelentés foglalkozik - hangoztatta Joaquín Almunia, a bizottság pénzügyekért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján. Leszögezte, azoknak az országoknak is már most el kell kezdeniük, és gyorsítaniuk kell a felkészülést, amelyek később kívánják bevezetni a közös pénzt. Fontosnak mondta, hogy mind a tíz ország mielőbb fogadja el a gyakorlati felkészülést, a közös pénzre való áttérés gördülékenységét szolgáló tervét. Úgy vélte, hasznos lenne, ha az új lengyel kormányzat is mielőbb meghatározná a csatlakozás céldátumát.
Almunia kiemelte, hogy jelenleg a csatlakozást nehezítő tényezők valamennyi ország esetében tapasztalhatók. Az idén például majdnem mindenütt nagyon magasak az inflációs adatok - feltehetően főként a magas olajárak miatt -, illetve a már 2007-ben euróövezeti tagságra vágyó balti országokban még "bizonyos jogi nehézségeket" is rendezni kell. A végső állásfoglalást az elsőként belépni akarókról a bizottság a jövő évi friss adatok tükrében hozza majd meg.
Félünk az áremelkedéstől
A bizottság arról is szót ejtett, hogy több új tagországban a fogyasztók félnek attól, hogy az euróbevezetést bizonyos ágazatokban áremelésekre használják fel. Ezt a problémát Brüsszel szerint szintén orvosolni kell, ámbár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az euróbevezetés után mind az árak, mind a kamatok alacsonyak maradtak.
Szeptemberi közvélemény-kutatás szerint az új országokban a lakosság 74 százaléka örül annak, hogy az euró bevezetésével megszűnik a valutaváltás terhe, 70 százalék elégedett az árak jobb összehasonlítási lehetőségével, 92 százalék pedig az utazási könnyebbségekkel, de eléri a 75 százalékot (Magyarországon 53 százalékot) azoknak a száma, akik aggódnak az árak - euróövezeti átállásra hivatkozó - manipulálása miatt.
Fontos az alapos felkészülés
A gondosan és időben végrehajtott felkészülés alapvető fontosságú ahhoz, hogy a lakosság teljes bizalommal tudja végrehajtani az áttérést a közös európai pénzre - emelte ki a közleményben Almunia. Sürgette egyben a kormányokat és valamennyi politikust, hogy adjon a lakosságnak megfelelő tájékoztatást az euró előnyeiről, illetve az annak elfogadásához szükséges államháztartási intézkedésekről. Jelenleg csak a lakosság egyharmada érzi úgy, hogy elegendő információval rendelkezik a közös pénzről - tette hozzá, rámutatva: segíteni kell az embereknek abban is, hogy megbarátkozzanak majdani új fizetőeszközük értékével.
A gyakorlati felkészülés olyan kérdéseket érint, mint a számítógépes és könyvviteli rendszer előkészítése, annak eldöntése, hogy milyen ütemezésben vezetik be a euróérméket és -bankjegyeket, illetve hogyan vonják ki a nemzeti valutákat, hogyan néznek majd ki az érmék és bankjegyek úgynevezett nemzeti oldalai (csak az egyik oldal egységes uniós szinten), illetve annak biztosítása, hogy időre elegendő bankjegy és érme kerüljön forgalomba. Mind az állami, mind a magánszektorban folytatni és gyorsítani kell az előkészületeket Almuniáék szerint.
A bizottság szigorú lesz a maastrichti kritériumok teljesítésének megítélésével - hangoztatta Almunia -, és csak akkor javasolja egy-egy ország eurós csatlakozását, ha azt teljesen felkészültnek ítéli. "A tapasztalat is az, hogy minél jobban felkészült egy ország, annál jobban ki tudja használni az eurózónába lépés előnyeit" - szögezte le.
hirado
2005.11.04. 17:22
t: 201
Aggódik Brüsszel: gyorsítani kell a felkészülést az euró 2010-es bevezetéséhez
Az Európai Bizottság helyzetjelentése szerint nem biztos, hogy az Európai Unió tíz új tagországa, köztük Magyarország az általuk tervezett időpontban készen állnak majd az euróövezeti csatlakozásra.A brüsszeli testület erre abban a jelentésben utalt, amely a csatlakozás gyakorlati oldalát érintő felkészüléssel foglalkozott. A dokumentumban leszögezték, hogy az érintett országokban folytatni és gyorsítani kell a szükséges számítógépes és könyvelési rendszerek kiépítését. A bizottság jövőre újabb jelentést ad ki arról, mely új országok teljesítik az úgynevezett maastrichti kritériumokat, az euró bevezetésének több mint tíz éve megállapított, kötelező feltételeit, köztük az államháztartási deficit és a belső államadósság, valamint az infláció és a irányadó kamatok meghatározott szint alatt tartását.
A testület szerint a probléma valamennyi új országot érinti, így a 2007-ben belépni szándékozó Észtországot, Litvániát és Szlovéniát, az egy évvel később csatlakozni kívánó Ciprust, Lettországot és Máltát, a 2009-et megcélzó Szlovákiát, illetve a 2010-re időzítő Magyarországot és Csehországot is. Lengyelországnak még nincs kitűzött időpontja. A bizottság ugyanakkor méltatta a felkészülésben eddig elért eredményeket különösen Észtország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia esetében, amelyek már erre vonatkozó, átfogó terveket fogadtak el. A testület azt is megjegyezte, hogy a szükséges intézmények már valamennyi új tagállamban kiépültek.
Magyarországon az előkészületek még csak kezdeti fázisban vannak, a bevezetés céldátuma mellett még csupán arról született elképzelés, hogy a közös pénzt a zónába lépéskor azonnal forgalomba is hozzák, továbbá a forint és az euró párhuzamosan egy hónapig lesz forgalomban. Nincs még részletes kommunikációs stratégia sem, van viszont egy kétoldalú megállapodás, amelynek értelmében Ausztria e téren segítséget nyújt Magyarországnak. Az országban összesen várhatóan mintegy egymilliárd euróérmét vernek majd.
Gyorsítani kell a felkészülést
Egyelőre nincs szó annak megállapításáról, melyik új tagállam mikor csatlakozhat, a kritériumok teljesítésével a jövőre készítendő jelentés foglalkozik - hangoztatta Joaquín Almunia, a bizottság pénzügyekért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján. Leszögezte, azoknak az országoknak is már most el kell kezdeniük, és gyorsítaniuk kell a felkészülést, amelyek később kívánják bevezetni a közös pénzt. Fontosnak mondta, hogy mind a tíz ország mielőbb fogadja el a gyakorlati felkészülést, a közös pénzre való áttérés gördülékenységét szolgáló tervét. Úgy vélte, hasznos lenne, ha az új lengyel kormányzat is mielőbb meghatározná a csatlakozás céldátumát.
Almunia kiemelte, hogy jelenleg a csatlakozást nehezítő tényezők valamennyi ország esetében tapasztalhatók. Az idén például majdnem mindenütt nagyon magasak az inflációs adatok - feltehetően főként a magas olajárak miatt -, illetve a már 2007-ben euróövezeti tagságra vágyó balti országokban még "bizonyos jogi nehézségeket" is rendezni kell. A végső állásfoglalást az elsőként belépni akarókról a bizottság a jövő évi friss adatok tükrében hozza majd meg.
Félünk az áremelkedéstől
A bizottság arról is szót ejtett, hogy több új tagországban a fogyasztók félnek attól, hogy az euróbevezetést bizonyos ágazatokban áremelésekre használják fel. Ezt a problémát Brüsszel szerint szintén orvosolni kell, ámbár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az euróbevezetés után mind az árak, mind a kamatok alacsonyak maradtak.
Szeptemberi közvélemény-kutatás szerint az új országokban a lakosság 74 százaléka örül annak, hogy az euró bevezetésével megszűnik a valutaváltás terhe, 70 százalék elégedett az árak jobb összehasonlítási lehetőségével, 92 százalék pedig az utazási könnyebbségekkel, de eléri a 75 százalékot (Magyarországon 53 százalékot) azoknak a száma, akik aggódnak az árak - euróövezeti átállásra hivatkozó - manipulálása miatt.
Fontos az alapos felkészülés
A gondosan és időben végrehajtott felkészülés alapvető fontosságú ahhoz, hogy a lakosság teljes bizalommal tudja végrehajtani az áttérést a közös európai pénzre - emelte ki a közleményben Almunia. Sürgette egyben a kormányokat és valamennyi politikust, hogy adjon a lakosságnak megfelelő tájékoztatást az euró előnyeiről, illetve az annak elfogadásához szükséges államháztartási intézkedésekről. Jelenleg csak a lakosság egyharmada érzi úgy, hogy elegendő információval rendelkezik a közös pénzről - tette hozzá, rámutatva: segíteni kell az embereknek abban is, hogy megbarátkozzanak majdani új fizetőeszközük értékével.
A gyakorlati felkészülés olyan kérdéseket érint, mint a számítógépes és könyvviteli rendszer előkészítése, annak eldöntése, hogy milyen ütemezésben vezetik be a euróérméket és -bankjegyeket, illetve hogyan vonják ki a nemzeti valutákat, hogyan néznek majd ki az érmék és bankjegyek úgynevezett nemzeti oldalai (csak az egyik oldal egységes uniós szinten), illetve annak biztosítása, hogy időre elegendő bankjegy és érme kerüljön forgalomba. Mind az állami, mind a magánszektorban folytatni és gyorsítani kell az előkészületeket Almuniáék szerint.
A bizottság szigorú lesz a maastrichti kritériumok teljesítésének megítélésével - hangoztatta Almunia -, és csak akkor javasolja egy-egy ország eurós csatlakozását, ha azt teljesen felkészültnek ítéli. "A tapasztalat is az, hogy minél jobban felkészült egy ország, annál jobban ki tudja használni az eurózónába lépés előnyeit" - szögezte le.
hirado
2005.11.04. 17:22
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
