
Elsősorban a kisebb mezőgazdasági termelőknek jelenthet jó, bár az állami kamattámogatás ellenére nem is olyan olcsó likviditáskezelő eszközt az Agrár Széchenyi Kártya - mondta a Napi Gazdaságnak Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének szakértője.
A lap pénteki számában azt írja: az egyik legnagyobb probléma a konstrukcióval, hogy miközben bár nem kér ingatlanfedezetet a 15 millió forint alatti hitelekre, azért a garanciadíj megfizetését elvárja, továbbá hogy a 15 millió forint feletti igényeknél már több fedezetet kér a garanciadíj mellett. Máhr szerint a tagjaik esetenként jobb kondíciókkal is tudnak hitelhez jutni - igaz, ezek jellemzően a nagyobb társas vállalkozások - akár a kereskedelmi bankok, akár a Magyar Fejlesztési Bank konstrukcióit veszik górcső alá.
Az Agrár Széchenyi Kártya iránti érdeklődés két esetben élénkülhet jelentősen: ha kifutnak az MFB agrárhitelei, illetve ha bármi is történne a mezőgazdaság legjellemzőbb finanszírozási konstrukciójával, az utóbbi években szinte egyeduralkodóvá vált uniós támogatások meghitelezésével, illetve faktorálásával.
Továbbra is az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy a leginkább hitelszűkében lévő őstermelői réteg hogyan tudná igénybe venni a kártyát, mivel ahhoz legalább egy lezárt üzleti évet igazolni kell - írja a lap. Szakértők szerint ez eleve kizárja az igénylők köréből az évi 600 ezer forintnál kevesebb jövedelmet szerző őstermelőket, mivel nekik még adóbevallást sem kell benyújtani. Azok is gondban lesznek, akik adóbevallásukban a 8 milliós jövedelemhatár alá esnek, de nullás bevallást adtak be az előző évi elért őstermelői jövedelmükről. Az átalányadózást vagy a tételes elszámolást választó őstermelők már jobb esélyekkel indulhatnak a kártya igénylésekor - írja a lap.
hirado
2011.11.11. 10:39