HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Az állam döntötte be a cukortermelést
A cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság pénteki ülésén a Magyar Cukor Rt. utolsó vezetőjét, Horváth Mihályt is meghallgatta. Magyarország jelenleg szükségletének csak egyharmadát tudja előállítani cukorból, a többit kénytelen importból beszerezni. Ennek okait igyekszik feltárni a parlamenti vizsgálóbizottság.
Horváth Mihály beszámolóját azzal a kijelentéssel kezdte, hogy „a történet még nem ért véget”. Az Rt. 1995 nyarán jött létre, a tizenkét magyar cukorgyárból hazai kézben maradt utolsó öt összefogásával. Horváth Mihály volt vezérigazgató a Kossuth Rádió Krónika című műsorában elmondta: az ácsi, az ercsi, a sárvári, a Dél-dunántúli gyárak fúziója után azonnal szembesültek azzal a helyzettel, hogy nem csak a többi gyárat már tulajdonló külföldi tőkeerős cégekkel kell versenyezniük, de a magyar állam is magukra hagyta őket. Horváth Mihály azt is hozzátette: a helyzetüket az pecsételte meg, hogy az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium évek alatt – hiába kérték – nem volt hajlandó piaci rendtartást, piaci szabályozást kidolgozni, így külföldi hitelt sem kaphattak. Az utolsó magyar cukorgyár – elmondása szerint – végül 1996-ban bukott el, és került a külföldi Agrana tulajdonába.
A Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit is vizsgáló testület pénteken Suchmann Tamást, a Horn-kormány volt privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszterét ugyancsak meghallgatja.
A rendszerváltáskor Magyarországon még tizenkét gyár, évi 600 ezer tonna cukrot termelt, és több ezer termelőnek adtak munkát a cukorrépaföldek is. A privatizáció alatt azonban mindez gyorsan eltűnt, így fordulhatott elő, hogy az egykori önellátás helyett ma az Európai Unió által megállapított kvóta alapján Magyarország még a saját szükségleteit sem tudja előállítani, és mintegy kétharmad részben importra szorul ebből az alapvető élelmiszerből.
A kiszolgáltatottság okainak a kiderítésére a kormány a közelmúltban hozta létre a cukoripar helyzetét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságot, amelyben először az állami vállalatok eladását felügyelő Állami Vagyonügynökség vezetőit hallgatta meg. Legutóbb Bokros Lajost és Kopácsi Sándort. Bokros Lajos kijelentette, büszkén vállalja a privatizációt, annak ellenére, hogy a külföldi cégek a magyar vállalatok, így a cukorgyárak megvételekor is azok harminc százalékának megvásárlásával irányítási jogot kaptak, és hogy gyakorlatilag az államnak semmilyen bevétele nem volt az üzleteken. Sőt akadt olyan eset is, amikor a magyar kormány fizetett 800 millió forintot a vevőnek az egyik cukorgyár megvétele után. A jelenlegi kormány szándéka a magyar cukorgyártás újraindítása.
hirado
2011.11.04. 21:28
t: 415
Az állam döntötte be a cukortermelést
A cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság pénteki ülésén a Magyar Cukor Rt. utolsó vezetőjét, Horváth Mihályt is meghallgatta. Magyarország jelenleg szükségletének csak egyharmadát tudja előállítani cukorból, a többit kénytelen importból beszerezni. Ennek okait igyekszik feltárni a parlamenti vizsgálóbizottság. Horváth Mihály beszámolóját azzal a kijelentéssel kezdte, hogy „a történet még nem ért véget”. Az Rt. 1995 nyarán jött létre, a tizenkét magyar cukorgyárból hazai kézben maradt utolsó öt összefogásával. Horváth Mihály volt vezérigazgató a Kossuth Rádió Krónika című műsorában elmondta: az ácsi, az ercsi, a sárvári, a Dél-dunántúli gyárak fúziója után azonnal szembesültek azzal a helyzettel, hogy nem csak a többi gyárat már tulajdonló külföldi tőkeerős cégekkel kell versenyezniük, de a magyar állam is magukra hagyta őket. Horváth Mihály azt is hozzátette: a helyzetüket az pecsételte meg, hogy az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium évek alatt – hiába kérték – nem volt hajlandó piaci rendtartást, piaci szabályozást kidolgozni, így külföldi hitelt sem kaphattak. Az utolsó magyar cukorgyár – elmondása szerint – végül 1996-ban bukott el, és került a külföldi Agrana tulajdonába.
A Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit is vizsgáló testület pénteken Suchmann Tamást, a Horn-kormány volt privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszterét ugyancsak meghallgatja.
A rendszerváltáskor Magyarországon még tizenkét gyár, évi 600 ezer tonna cukrot termelt, és több ezer termelőnek adtak munkát a cukorrépaföldek is. A privatizáció alatt azonban mindez gyorsan eltűnt, így fordulhatott elő, hogy az egykori önellátás helyett ma az Európai Unió által megállapított kvóta alapján Magyarország még a saját szükségleteit sem tudja előállítani, és mintegy kétharmad részben importra szorul ebből az alapvető élelmiszerből.
A kiszolgáltatottság okainak a kiderítésére a kormány a közelmúltban hozta létre a cukoripar helyzetét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságot, amelyben először az állami vállalatok eladását felügyelő Állami Vagyonügynökség vezetőit hallgatta meg. Legutóbb Bokros Lajost és Kopácsi Sándort. Bokros Lajos kijelentette, büszkén vállalja a privatizációt, annak ellenére, hogy a külföldi cégek a magyar vállalatok, így a cukorgyárak megvételekor is azok harminc százalékának megvásárlásával irányítási jogot kaptak, és hogy gyakorlatilag az államnak semmilyen bevétele nem volt az üzleteken. Sőt akadt olyan eset is, amikor a magyar kormány fizetett 800 millió forintot a vevőnek az egyik cukorgyár megvétele után. A jelenlegi kormány szándéka a magyar cukorgyártás újraindítása.
hirado
2011.11.04. 21:28
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
