
Több milliárd forinttal olcsóbban is meg lehetett volna épteni az M6-os autópályát az Állami Számvevőszék szerint. A jelentés szerint létezett egy alagutak nélküli terve is az M6-os autópályának, de az akkori Gazdasági Minisztérium nem vizsgálta, hogy valóban kellenek-e ezek az alagutak. Az ÁSZ jelentése súlyos megállapításokat tartalmaz, például azt, hogy sokszor jóváhagyott tervek nélkül építették a sztrádát.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem szüntetné meg a magántőke bevonásával épült autópálya szerződéseket, de újratárgyalná azokat -számolt be róla a Duna Televízió Híradója.
"Az autópálya Magyarországon és egész Európában a fejlődés és a prosperitás szinonimája" - ezekkel a szavakkal adta át az M6-os autópályát Bajnai Gordon, akkori miniszterelnök, tavaly márciusban, 11 nappal az országgyűlési választások előtt.
Az új szakasznak ekkor még nem volt használatba vételi engedélye, sőt: egy részének a mai napig sincs. Már az átadáskor is rekordszámban jegyeztek fel hibákat, összesen 950-et. Ez a szám idén márciusra 3600-ra nőtt - hangzott el a riportban.
Az Állami Számvevőszék jelentése meghökkentő megállapításokat tesz: előfordult például, hogy jóváhagyott tervek nélkül folyt az építés. Pedig tervekből nem volt hiány. Elkészült ugyanis az autópálya alagutak nélküli terve is, de a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az alagutas építés mellett döntött, azt állítva, hogy az olcsóbb és gyorsabb. Az ÁSZ szerint viszont az akkori Gazdasági Minisztérium nem vizsgálta meg a kérdést alaposan - ismertette a Híradó.
A riport arról is beszámolt, hogy sokan már akkor kétségbe vonták, hogy szükség van-e egyáltalán az alagutakra, amelyek fölött alig van föld. Az építés közben az egyik be is omlott. Két hónappal az átadás után pedig beszakadt az út a sztráda Tolna megyei szakaszán. A beruházás ideje alatt összesen négy dolgozót ért halálos baleset, volt, akit munkagép és volt, akit lezúduló föld nyomott agyon. Az ÁSZ szerint a hibák egyik oka a kapkodás volt.
A fejlesztési tárca augusztus óta tárgyal az M6-os autópályát építő koncessziós társasággal. A mostani szerződés szerint az állam évi 35 milliárd forintot fizetne 30 éven keresztül, rendelkezésre állási díjként. A hibás teljesítés azonban ezt csökkentené.
"Amennyiben nem tudunk megegyezni a koncessziós társasággal az állam perre is hajlandó, hogy a bíróság mondja ki, hogy mi az az összeg, ami az államnak jár. Ez azt jelenti, hogy az állam nem fog annyi rendelkezésre állási díjat fizetni, mint jelenleg" - mondta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.
A Híradó kereste az autópálya Szekszárd és Pécs közti szakaszát építő és üzemeltető Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt-t is, de nem reagáltak.
hirado
2011.10.30. 11:49