HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Elemzők: a görögök évtizedekig szenvednek majd
Az Európai Unió jövője volt terítéken a mai brüsszeli csúcstalálkozón. Átvágható-e az a gordiuszi csomó, amit az adóssághegyek hoztak létre? Forgatókönyvek a válság kezelésére. Vendégeink voltak az Estében Szalay-Berzeviczy Attila egykori tőzsdeelnök és Pogátsa Zoltán közgazdász.
Véget ért Brüsszelben a rendkívüli csúcstalálkozó. Az állam és kormányfők megállapodtak arról, hogy hogyan tőkésítik fel az európai bankokat. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tárgyal majd a bankokkal a görög adósságleírásról.
A tárgyalás után kiadott közlemény szerint a 2008-as pénzügyi válság utáni tapasztalatok alapján nem elég az egyes államokban külön-külön kezelni a bankrendszer problémáit, hanem egy nemzetközi rendszert kell kidolgozni. Ennek konkrét lépéseit a pénzügyminiszterek tanácsa fogja megtervezni.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az uniós tagországok csúcstalálkozóján hangsúlyozta, közös fellépésre van szükség minden tagállam részéről. Később már csak a 17 euróövezeti tagország ült össze, amelyen többek között arról tárgyaltak, hogy a görög államadósság nagy részét elengedik-e, de a magyarországi bankok is szóba kerültek.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint a legrosszabbra nem került sor, vagyis halasztás nem történt, és újabb találkozót sem kellett kijelölni. Az egykori tőzsdeelnök szerint Európa időt nyert három hosszú távú kérdésben. Mint az Estében kifejtette, egyrészt kérdéses Európa működőképessége hosszú távon – vagyis lehet-e egy közösségbe sorolni különböző kétsebességes gazdaságú országokat. Továbbá kérdés, hogy a bajban lévő országok ezentúl hogyan léphetnek ki az eurózónából, illetve hogyan lehet a jövőben az ilyen kríziseket elkerülni.
Mint kifejtette, közös pénzügyi kormányzás kell, de ez a teljes gazdaságpolitika átszabását jelentené, amelyhez a 27 tagországnak referendumban kellene hozzájárulnia.
Az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy a monetáris unió önmagában nem elég, szükséges lett volna a fiskális unió egyidejű bevezetése is.
Pogátsa Zoltán közgazdász szerint úgy tesz az Európai Unió, mintha a közös kormányzás technikai kérdés lenne, pedig politikai kérdés. Mint a műsorban kifejtette, más értékrendszere van a tagállamoknak, így politikai vitát kellene arról tartani, milyen közös állam legyen.
Szalay-Berzeviczy Attila hozzáfűzte, az EU-t azért hozták létre, hogy legyen egy szolidaritáson alapuló gazdasági övezet, amely versenyképes tud lenni Amerikával és Ázsiával szemben. A közgazdász elmondta, válságról válságra bukdácsolunk, strukturális problémák vannak az eurózónával. Véleménye szerint maga a zóna is hozzájárult a déli országok válságához, és ez akár Magyarországgal is megtörténhet.
Az északi országok esetében lett volna érdemes közös valutát alkalmazni, ahol hasonló a gazdasági kultúra, ugyanis Pogátsa Zoltán szerint most nem működőképes, hogy 27 tagállam egy valutát használjon. Politikai döntés volt az euró bevezetése, sokan pedig most kezdik megbánni, hogy nem a megfelelő alapokon indították az euró bevezetését.
A közgazdász kifejtette, az az elképzelés, hogy Görögországot visszadrachmásítsák, abszurdum lenne, leértékelődne a fizetőeszköz, továbbá senki nem adna kölcsönt a görögöknek a nemzeti valutájukban.
Az egykori tőzsdeelnök az eurót a nyílvessző hegyéhez hasonlította: befúródik, de kihúzni nem lehet, csak óriási roncsolás árán. Mint mondta, nem építettek az eurónak menekülő utat, amely lehetővé tenné, hogy egy ország egyik napról a másikra visszavezesse nemzeti valutáját.
Véleménye szerint Görögország a folyamatos pénzügyi mentőcsomagok következtében több évtizedes szenvedésre ítéli magát.
Mint mondta, jelenleg nekünk még megvan az a fegyverünk, másokkal ellentétben, hogy tudjuk befolyásolni árfolyam-politikánkat. Hozzáfűzte, a devizahitelek kamatkülönbözetei miatt adósodtunk el devizában. Kevéssé vagyunk versenyképesek, hitelességi problémái vannak Magyarországnak, külföldi finanszírozásból termelünk és élünk – a rossz gazdaságpolitika miatt tartunk most itt.
Kiemelte: minimális mozgástere van az Orbán-kormánynak, hogy jó gazdaságpolitikát csináljon, azonban hosszú távon a szerkezeti átalakításokról még nem volt szó.
hirado
2011.10.27. 10:45
t: 489
Elemzők: a görögök évtizedekig szenvednek majd
Az Európai Unió jövője volt terítéken a mai brüsszeli csúcstalálkozón. Átvágható-e az a gordiuszi csomó, amit az adóssághegyek hoztak létre? Forgatókönyvek a válság kezelésére. Vendégeink voltak az Estében Szalay-Berzeviczy Attila egykori tőzsdeelnök és Pogátsa Zoltán közgazdász.Véget ért Brüsszelben a rendkívüli csúcstalálkozó. Az állam és kormányfők megállapodtak arról, hogy hogyan tőkésítik fel az európai bankokat. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tárgyal majd a bankokkal a görög adósságleírásról.
A tárgyalás után kiadott közlemény szerint a 2008-as pénzügyi válság utáni tapasztalatok alapján nem elég az egyes államokban külön-külön kezelni a bankrendszer problémáit, hanem egy nemzetközi rendszert kell kidolgozni. Ennek konkrét lépéseit a pénzügyminiszterek tanácsa fogja megtervezni.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az uniós tagországok csúcstalálkozóján hangsúlyozta, közös fellépésre van szükség minden tagállam részéről. Később már csak a 17 euróövezeti tagország ült össze, amelyen többek között arról tárgyaltak, hogy a görög államadósság nagy részét elengedik-e, de a magyarországi bankok is szóba kerültek.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint a legrosszabbra nem került sor, vagyis halasztás nem történt, és újabb találkozót sem kellett kijelölni. Az egykori tőzsdeelnök szerint Európa időt nyert három hosszú távú kérdésben. Mint az Estében kifejtette, egyrészt kérdéses Európa működőképessége hosszú távon – vagyis lehet-e egy közösségbe sorolni különböző kétsebességes gazdaságú országokat. Továbbá kérdés, hogy a bajban lévő országok ezentúl hogyan léphetnek ki az eurózónából, illetve hogyan lehet a jövőben az ilyen kríziseket elkerülni.
Mint kifejtette, közös pénzügyi kormányzás kell, de ez a teljes gazdaságpolitika átszabását jelentené, amelyhez a 27 tagországnak referendumban kellene hozzájárulnia.
Az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy a monetáris unió önmagában nem elég, szükséges lett volna a fiskális unió egyidejű bevezetése is.
Pogátsa Zoltán közgazdász szerint úgy tesz az Európai Unió, mintha a közös kormányzás technikai kérdés lenne, pedig politikai kérdés. Mint a műsorban kifejtette, más értékrendszere van a tagállamoknak, így politikai vitát kellene arról tartani, milyen közös állam legyen.
Szalay-Berzeviczy Attila hozzáfűzte, az EU-t azért hozták létre, hogy legyen egy szolidaritáson alapuló gazdasági övezet, amely versenyképes tud lenni Amerikával és Ázsiával szemben. A közgazdász elmondta, válságról válságra bukdácsolunk, strukturális problémák vannak az eurózónával. Véleménye szerint maga a zóna is hozzájárult a déli országok válságához, és ez akár Magyarországgal is megtörténhet.
Az északi országok esetében lett volna érdemes közös valutát alkalmazni, ahol hasonló a gazdasági kultúra, ugyanis Pogátsa Zoltán szerint most nem működőképes, hogy 27 tagállam egy valutát használjon. Politikai döntés volt az euró bevezetése, sokan pedig most kezdik megbánni, hogy nem a megfelelő alapokon indították az euró bevezetését.
A közgazdász kifejtette, az az elképzelés, hogy Görögországot visszadrachmásítsák, abszurdum lenne, leértékelődne a fizetőeszköz, továbbá senki nem adna kölcsönt a görögöknek a nemzeti valutájukban.
Az egykori tőzsdeelnök az eurót a nyílvessző hegyéhez hasonlította: befúródik, de kihúzni nem lehet, csak óriási roncsolás árán. Mint mondta, nem építettek az eurónak menekülő utat, amely lehetővé tenné, hogy egy ország egyik napról a másikra visszavezesse nemzeti valutáját.
Véleménye szerint Görögország a folyamatos pénzügyi mentőcsomagok következtében több évtizedes szenvedésre ítéli magát.
Mint mondta, jelenleg nekünk még megvan az a fegyverünk, másokkal ellentétben, hogy tudjuk befolyásolni árfolyam-politikánkat. Hozzáfűzte, a devizahitelek kamatkülönbözetei miatt adósodtunk el devizában. Kevéssé vagyunk versenyképesek, hitelességi problémái vannak Magyarországnak, külföldi finanszírozásból termelünk és élünk – a rossz gazdaságpolitika miatt tartunk most itt.
Kiemelte: minimális mozgástere van az Orbán-kormánynak, hogy jó gazdaságpolitikát csináljon, azonban hosszú távon a szerkezeti átalakításokról még nem volt szó.
hirado
2011.10.27. 10:45
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
