HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Simor a jegybanki fizetésekről: a kereskedelmi szférában is ennyi

t: 772

Simor a jegybanki fizetésekről: a kereskedelmi szférában is ennyi

Talán nem túlzás azt állítani, hogy másfél éve háborúban áll egymással a kormány és a jegybank. Nem csak a legfontosabb gazdasági kérdésekben nem értenek egyet - igaz, ezek az ügyek mostanában eltörpülnek a politikai csaták mellett. A címlapon legtöbbször a Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke Járai Zsigmond és a nemzeti bank vezetője Simor András csap össze.

A jegybank felajánlotta a bankoknak, hogy a végtörlesztés erejéig devizát biztosít számukra – ezzel sikerülhet kivonni a piacról a spekulációt, elkerülhető a forint gyengülése, ami Simor András szerint egyértelműen veszélyes lenne a piacra nézve. Mint azt az m1 Este című műsorában elmondta, ezt a lehetőséget azért ajánlották fel a bankoknak, mert a megnövekedett devizakereslet el tudja téríteni a forint árfolyamát.

A jegybank elnöke a műsorban elmondta, egy tízpontos program összeállításával kívántak segíteni a devizahiteleseken, ennek több pontját el is fogadta a parlament. Ilyen például a pozitív adóslista vagy a referencia kamat is. Utóbbi lényege, hogy míg jelenleg a bankok bármikor kamatot emelhetnek, ennek szabályozására egy feláras hitelt javasoltak, egy referencia kamatot, és annak lehetőségét, hogy a régi hiteleket is át lehessen alakítani erre.

Mint elmondta, 2007. márciusi kinevezése óta kezdeményezte a devizahitelezés megállítását szorgalmazó lépéseket és javaslatokat is tett ennek érdekében, és mint állítja, lett volna lehetőség a szabályozásra. Azonban kifejtette, a jegybanknak nem volt és most sincs szabályozási lehetősége.

Budai Gyulai elszámoltatási kormánybiztos vizsgálatával kapcsolatban megjegyezte, Budainak nincs felhatalmazása, hogy a jegybank gazdálkodását vizsgálja, ennek ellenére a jegybank minden kérdésre választ adott, egyrészt azért, hogy a nyilvánosságot kielégítően tájékoztassák és a képviselők felé is eleget tegyenek ennek az elvárásnak.

Régóta komoly vita övezi a jegybanki fizetések és bónuszok összeghatárát. A költségvetési bizottság szerint a vezetői fizetések a jegybanknál meghaladják a közszférában megállapított összeghatárt.

Erre reagálva Simor András elmondta, ezek a megállapítások jogi értelemben nem vonatkoznak az MNB-re, tartalmi értelemben pedig a fizetéseket nem a közszférához, hanem a kereskedelmi bankokhoz igazítják, mivel alkalmazottak jelentős része ebből a szektorból érkezik, vagy ide távozik. Mint mondta, pont akkorák a náluk dolgozók fizetései, mint amennyit a kereskedelmi szférában keresnének.

Hozzátette: két év alatt bércsökkentést hajtottak végre, 11 százalékkel csökkentették a dolgozói létszámot, infláció alatt emeltek béreket – vagyis kevesebb ember többet dolgozott, kevesebb pénzért – összegezte.

A költségvetés kapcsán kifejtette, a legnagyobb veszélyt abban látja – a két héttel ezelőtti információkra alapozva -, miszerint nem látták reálisnak, hogy a hiánycél teljesül. Ennek okaként három dolgot említett meg: egyrészt a kormány makrogazdasági feltételezései túl optimisták, az intézkedések jogszabályi háttere nem volt kidolgozva, és néhány intézkedés hatásait máshogy értékelték számszerűen.

Az euró esetleges bevezetésével kapcsolatban az Estében elmondta, „nem kérdés, hogy átvegyük az eurót”. Mint hangsúlyozta, a válság nem az euróról szól, hanem néhány euróövezeti ország felelőtlen gazdaságpolitikájáról. Úgy véli, az euróövezet le fogja tudni küzdeni ezeket a problémákat, így mire abba a helyzetbe kerülünk, hogy csatlakozzunk, akkor Európa már túl lesz ezen a katasztrófán.

Mandátumának kitöltése kapcsán annyit jegyzett meg a jegybank elnöke: tartja magát esküjéhez és szeretné kitölteni hatéves elnöki idejét.

hirado

2011.10.18. 10:50

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek