
Pöfögő, büdös, koromszóró autóbuszok a fővárosban és vidéken: sokak szerint luxus, hogy euro0-ás motorral is közlekedhetnek még buszok Magyarországon, miközben Németországban ezt a gondot már nagyon régen megoldották. A Fővárosi Közgyűlés decemberben előírta volna, hogy idén áprilistól a turista buszok csak euro3-as motorral felszerelve járhatnak, ez azonban nem valósult meg. Környezetvédők a dugódíj mielőbbi bevezetését is sürgetik.
Három ülősztrájk, eredmény semmi
A dízelmotorok kipufogó gázainak jellemző összetevői a következőek: szénmonoxid, különféle szénhidrogének, nitrogénoxidok, ammónia, illetve ezen gázok mellett szilárd részecskék, például korom. Mindez pedig jórészt a levegőbe kerül, főleg, ha a jármű euro0-ás motorral közlekedik, mint ahogy arra Budapesten és vidéken is van példa. A főváros I. kerületében, a budai Vár alatt elhelyezkedő Hunyadi utcában hosszú ideje borzolják az ott lakók kedélyét és idegrendszerét az elavult, elhasznált BKV-s, valamint városnéző turista buszok. Felszólítások, levelezések, lakossági tiltakozások, valamint három ülősztrájk tarkítja az utca lakóinak közel tíz éve folyó harcát a szennyező járművek ellen.
Till Erzsébet, helyi lakástulajdonos szerint a nagyon sok szennyező anyagot kibocsátó turistabuszok három percenként haladnak el az emelkedős utcában, miközben a járdán közlekedő szülők csak ezen a szakaszon tudnak felsétálni gyerekeikkel a játszótérre. A Hunyadi utcában a délelőtti órákban a levegő káros anyag tartalma a megengedett felsőérték háromszorosa, amely nem csak az emberek egészségére, hanem a lakások tisztaságára is hatással van: a bútorokon, képernyőkön rendszeresen megül a korom, illetve a nagy mennyiségben szálló por – mondta Till Erzsébet.
Asztma, tüdőtágulat, tumor, bőrbetegség
A káros részecske, illetve szállópor fő okozója Magyarországon a gépjárműforgalom, azon belül is a dízelmotorok. Felmérések szerint itthon a koromszennyezés 16 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza, a megbetegedések száma pedig meghaladja az egymilliót. Nékám Kristóf allergológus elmondta, a légszennyezés egyfelől légúti panaszokat és betegségeket okoz, közéjük tartozik az asztma és a tüdőtágulat. A levegő szennyezőanyag tartalmának növekedése ugyancsak hatással van a kisgyermekeknél tapasztalható ziháló hörghurut asztmává alakulására, valamint biztos, hogy a tüdőtumorokkal, ráadásul az újabb elméletek szerint a keringés állapotával, és bizonyos bőrbetegségekkel is összefügg. Azt is kimutatták, hogy ha valaki a terhesség alatt káros részecskékkel fokozottan terhelt környezetben él, akkor az utódokban az asztmának és általában az allergiás reakciókészségnek a valószínűsége megnő.
Az egészségügyi kockázat minimalizálásához legalább euro5-ös osztályú buszokat kellene beszerezni, ilyen azonban mutatóba sincs Budapesten. A BKV Zrt. állományába tartozó buszok átlagéletkora meghaladja a tizenhét évet, holott az ideális hét-nyolc év lenne. A városnéző buszoknál ennél is rosszabb a kép. Wéber Márió, a CityTour Hop on Hop off Kft, ügyvezetője elmondta, ha a szmogriadó lenne, akkor a cég fekete matricával jelölt, euro0-ás környezetvédelmi besorolású buszai nem közlekedhetnének. A városnéző buszok üzemeltetői körében ugyanakkor nagy felzúdulást váltott ki a Fővárosi Közgyűlés tavalyi rendelettervezete, amely alapján idén áprilistól kötelezővé tette volna, hogy ezek a járművek csak auro4-es motorral közlekedjenek. Wéber Márió szerint hatalmas anyagi terheket jelentene, miután az euro5-ös buszokat 2009 óta gyártják, és egy-egy darab ára hetven-hetvenöt millió forint.
A szennyező buszok által sűrűn járt környékek lakói számára ez kevéssé megnyugtató magyarázat. Mátrai Márton ügyvéd, a Buszmentes Hunyadi Utca (Buhu) néven alakuló egyesület alapítója szerint néhány hónapja, nem hogy csillapodott volna, tovább nőtt a buszforgalom, a levegő pedig gyakorlatilag mérgező. „Úgy érezzük többen is az utcából, hogy jogunk van az egészséges környezethez” – mondta a jogász, aki szerint már az is eredmény lenne, ha kevesebb és jobb minőségű busz közlekedhetne a Hunyadi János utcában.
Jó, de be nem tartott határozatok
Simon Gergely környezetvédelmi szakértő, a Levegő Munkacsoport volt munkatársa elmondta, egy európai összehasonlításból kiderült, Magyarországon a legmagasabb a várható „életvesztés” a részecske porszennyezés, az úgynevezett dízelkorom miatt. Erre rímel, hogy Budapesten tavaly majdnem száz olyan nap volt, amikor a levegő részecskeszennyezettsége az egészségügyi határérték felett van, ami miatt európai uniós eljárás is folyik Magyarország és a főváros ellen. Simon Gergely szerint, bár Budapest vezetése jó határozatokat fogadott el, például az erősen szennyező járművek forgalmának korlátozásáról, de egyiket sem hajtják végre, illetve felfüggesztették.
A környezetkémikus elmondta, a Levegő Munkacsoport összeszedte, világszerte melyek voltak a legjobb intézkedések, amelyekkel a városvezetők szembeszálltak a káros anyagokat termelő járművekkel. A környezetvédők a legjobb példának, amelyet követni érdemes, azt tartják, amikor a települések önkormányzatai határozottan kitiltják a szennyező járműveket a város teljes területéről, de legalább a belső részekről. Ezt szinte az összes német városban megtették, és több dán, valamint francia város is hasonlóan jár el. Londonban pedig a behajtási-, vagy dugódíj aszerint van differenciálva, hogy kinek milyen környezetvédelmi kategóriás a járműve. Más települések a parkolási árakkal operáltak: Párizsban az erősen környezetszennyező járművek tulajdonosai, rendkívül magas díjakra számíthatnak.
Az biztos, hogy ahonnan kitiltják, illetve kvázi bírsággal sújtják a környezetszennyező járműveket, ott javult a levegő minősége. A nagy kérdés, hogy a zónahatárokon hogyan változik ilyenkor a forgalom. A szakember szerint a szennyezés eltolását más városrészekre úgy lehet elkerülni, ha olyan nagyságú területre terjesztik ki a védettséget, amelyet már nem tudnak egyszerűen csak megkerülni az elavult járművek vezetői.
hirado
2011.10.04. 00:34