HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Végre tudni szeretnék az egészségügyiek, mire megy a hamburgeradó?
Aggódnak egyes szakmai szervezetek, hogy a népegészségügyi termékdíjból várható évi húszmilliárd forintos bevételt, a korábbi kormányzati nyilatkozatokkal ellentétben, az állam mégsem az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére költi. Font Sándor, a hamburgeradóként is emlegetett díjról szóló törvényjavaslat egyik beterjesztője hétfőn azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy a befolyó összegért rengetegen állnak sorban. A fideszes politikus szerint az a terv, hogy az adóból származó pénz az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére menjen, Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elképzelése. Font Sándor a közszolgálati rádióban azt mondta, a termékdíjat a tudatos, egészséges életmód kialakítására kell fordítani, netán a hagyományos magyar termékek „megnevesítésére”.
Szócska: A termékdíj nagy része juttatásokra megy
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a hirado.hu-nak kedden azt mondta, a termékdíjból származó összeg döntő részét a kormányzat az egészségügyben kialakult emberi erőforrás-krízis megoldására kívánja költeni.
Látni kell, hogy a költségvetés egyensúlya minden szakmai céllal szemben elsődleges, de az elmondható, hogy az új adóból befolyó pénzt először a legfontosabb hiányterületekre – így a bérekre is – kívánják fordítani. Szócska Miklós szerint kreatív megoldásokon gondolkodnak, így nem csak béremelésre, hanem például ösztöndíjakra is juthat majd a pénzből. A cél, hogy a magyar egészségügyi szakemberek itthon maradjanak, az alacsony jövedelmek miatt ne vándoroljanak külföldre.
„Az elbizonytalanító kijelentéseknek nincs jó üzenetértéke”
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint jó hír Szócska Miklós nyilatkozata, mert a kormányzat részéről eddig bizonytalan információk érkeztek a termékdíj felhasználásáról. A gyakornok orvosok érdekeit képviselő szervezet elnöke elmondta, továbbra is várják a hivatalos kormányzati állásfoglalást, bár úgy vélik, az ügyben az egészségügyi államtitkárság nyilatkozata a mérvadó, az elbizonytalanító kijelentéseknek pedig nincs jó üzenetértéke. Papp Magor hozzátette, biztató, amit az államtitkár mondott, az ágazati dolgozók bérhelyzetének megoldásában fontos lépcső a termékdíj célzott felhasználása, de ez az intézkedés önmagában nem oldja meg az elvándorlás problémáját. A rezidens szövetség elnöke úgy véli, az új adóból származó évi húszmilliárd forint mellett további források szükségesek, számításaik szerint a migrációs folyamatok lényegi befolyásolásához százmilliárdos nagyságrendű összeg kellene. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is egyetértett azzal, hogy súlyos forráshiánnyal küzd az ágazat, többször hangsúlyozott álláspontját megismételve, azt mondta, a mostani egészségügyi ellátó rendszer ennyi pénzzel nem működhet.
A rezidens szövetség elnökéhez hasonlóan a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, Csiba Gábor is megjegyezte, hogy a termékdíj mellett további forrásokat kell keresni a bérek finanszírozására. Csiba szerint a remélt húszmilliárd forint annyira kevés, hogy abból legfeljebb csak az ágazaton belüli egyes szakmai csoportoknak lehetne érezhető mértékű juttatást adni: például a rezidenseknek, akik mostanában erőteljesen lépnek fel érdekeik védelmében.
A kórházi egyesület kicsit megütközött Font nyilatkozatán
A hamburgeradó ötletével korábban előálló kórházi egyesület szerint is fontos, hogy az új adóból befolyó összeg az egészségügyi dolgozók béremelésére menjen, különösen azután, hogy eredeti elképzelésükkel szemben csak évi húszmilliárd várható a termékdíjból. Csiba Gábor, a szervezet elnöke szerint az új adóról szóló elképzelésük több ponton „gellert kapott”, például azzal, hogy a zsíros ételek, az alkohol és a dohány után nem kellene termékdíjat fizetni. Ha ezek az áruk is bekerülnek a hamburgeradóval sújtott termékek körébe, valamint emellett az ittas vezetőkre és a különösen veszélyes sportokat űzőkre extrém adót vett ki az állam, akkor 150 milliárd forintos pluszforrás állt volna rendelkezésre – mondta Csiba Gábor. Hozzátette, ez a pénz a magyar kórházak három-négy havi működési költségével megegyező összeg, szemben a jövőre remélt húszmilliárddal, amely talán két heti pluszpénzt jelentene az intézményeknek, illetve az egészségügyi dolgozóknak. Az egyesületi vezető, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgató főorvosa azt is kifogásolta, hogy a végül megvalósulni látszó termékdíj körül túl nagy a bizonytalanság, a bérrendezés kérdése szerinte úgy tűnik, háttérbe szorult, és általános népegészségügyi célok foglalták el a helyét. Csiba Gábor az ügyben tett kezdeti kormányzati nyilatkozatok után „kicsit megütközött” Font Sándor kijelentésén, amely arra utalt, hogy a termékdíj nem az ágazati dolgozók jövedelmi problémáinak kezelésére menne. A kórházigazgató azonban, úgy véli, a törvényjavaslat részletes vitája során végül győz az eredeti ötletükkel összecsengő álláspont.
Példát adhat más munkavállalói csoportoknak is
Szakmai vélemények szerint az új termékdíj körüli vitákhoz hasonló konfliktusok eddig nem voltak jellemzők a közéletben, miután a hamburgeradó olyan sajátos bevétel, amely egy bizonyos munkavállalói csoport bérproblémáinak megoldását szolgálhatja. Az egészségügyiek számára ugyan áttörés a tervezet, de előfordulhat, hogy ha az új törvény egyértelműen az ágazat dolgozóinak címzi a termékdíjból befolyó összeget, az más munkavállalói csoportok részéről is béremelési célú adók követeléséhez vezethet. Szakmai vélemények szerint a javaslat kommunikálásakor, a feszültségek elkerülésére, mindenképp több, akár általános célt is meg kell említeni, mellőzni kell azt a kijelentést, hogy az új adó kizárólag a társadalom egy bizonyos részének jövedelmi helyzetén javít majd.
A hamburgeradó ügyével kedden fogllakozott a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága is, amely a népegészségügyi termékadó törvényhez begyújtott huszonnyolc képviselői módosító javaslat közül csak technikai jellegűeket fogadott el. A testület így elutasította azt a szocialista javaslatot is, hogy a hamburgeradóból befolyó pénzt kizárólag az egészségügyi dolgozók bérkompenzációjára és az ellátórendszer fejlesztésére lehessen fordítani.
MSZP: A termékdíj egyszerű pénzbehajtás
Az MSZP szerint a népegészségügyi termékadó bevezetése egyszerű pénzbehajtás, s ha a kormány célja valóban az egészségvédelem, akkor az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentését kellene megfontolnia. Kovács Tibor országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón álságosnak nevezte, hogy a kormánypártok az egészségvédelem szándékára hivatkozva javasolják a termékadó bevezetését. Mint az ellenzékim politikus mondta, ez esetben a Fidesz-KDNP-nek el kellene fogadnia azt a szocialista módosító javaslatot, amely szerint az ebből származó bevételeket csak egészségügyi célokra, mindenekelőtt bérfejlesztésre és az ellátórendszer állapotának javítására lehetne fordítani. A valódi szándék szerinte azonban a költségvetési bevételek növelése, ezért akarják a kormánypártok a termékadót már szeptembertől bevezetni.
hirado
2011.06.29. 10:50
t: 174
Végre tudni szeretnék az egészségügyiek, mire megy a hamburgeradó?
Aggódnak egyes szakmai szervezetek, hogy a népegészségügyi termékdíjból várható évi húszmilliárd forintos bevételt, a korábbi kormányzati nyilatkozatokkal ellentétben, az állam mégsem az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére költi. Font Sándor, a hamburgeradóként is emlegetett díjról szóló törvényjavaslat egyik beterjesztője hétfőn azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy a befolyó összegért rengetegen állnak sorban. A fideszes politikus szerint az a terv, hogy az adóból származó pénz az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére menjen, Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elképzelése. Font Sándor a közszolgálati rádióban azt mondta, a termékdíjat a tudatos, egészséges életmód kialakítására kell fordítani, netán a hagyományos magyar termékek „megnevesítésére”.Szócska: A termékdíj nagy része juttatásokra megy
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a hirado.hu-nak kedden azt mondta, a termékdíjból származó összeg döntő részét a kormányzat az egészségügyben kialakult emberi erőforrás-krízis megoldására kívánja költeni.
Látni kell, hogy a költségvetés egyensúlya minden szakmai céllal szemben elsődleges, de az elmondható, hogy az új adóból befolyó pénzt először a legfontosabb hiányterületekre – így a bérekre is – kívánják fordítani. Szócska Miklós szerint kreatív megoldásokon gondolkodnak, így nem csak béremelésre, hanem például ösztöndíjakra is juthat majd a pénzből. A cél, hogy a magyar egészségügyi szakemberek itthon maradjanak, az alacsony jövedelmek miatt ne vándoroljanak külföldre.
„Az elbizonytalanító kijelentéseknek nincs jó üzenetértéke”
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint jó hír Szócska Miklós nyilatkozata, mert a kormányzat részéről eddig bizonytalan információk érkeztek a termékdíj felhasználásáról. A gyakornok orvosok érdekeit képviselő szervezet elnöke elmondta, továbbra is várják a hivatalos kormányzati állásfoglalást, bár úgy vélik, az ügyben az egészségügyi államtitkárság nyilatkozata a mérvadó, az elbizonytalanító kijelentéseknek pedig nincs jó üzenetértéke. Papp Magor hozzátette, biztató, amit az államtitkár mondott, az ágazati dolgozók bérhelyzetének megoldásában fontos lépcső a termékdíj célzott felhasználása, de ez az intézkedés önmagában nem oldja meg az elvándorlás problémáját. A rezidens szövetség elnöke úgy véli, az új adóból származó évi húszmilliárd forint mellett további források szükségesek, számításaik szerint a migrációs folyamatok lényegi befolyásolásához százmilliárdos nagyságrendű összeg kellene. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is egyetértett azzal, hogy súlyos forráshiánnyal küzd az ágazat, többször hangsúlyozott álláspontját megismételve, azt mondta, a mostani egészségügyi ellátó rendszer ennyi pénzzel nem működhet.
A rezidens szövetség elnökéhez hasonlóan a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, Csiba Gábor is megjegyezte, hogy a termékdíj mellett további forrásokat kell keresni a bérek finanszírozására. Csiba szerint a remélt húszmilliárd forint annyira kevés, hogy abból legfeljebb csak az ágazaton belüli egyes szakmai csoportoknak lehetne érezhető mértékű juttatást adni: például a rezidenseknek, akik mostanában erőteljesen lépnek fel érdekeik védelmében.
A kórházi egyesület kicsit megütközött Font nyilatkozatán
A hamburgeradó ötletével korábban előálló kórházi egyesület szerint is fontos, hogy az új adóból befolyó összeg az egészségügyi dolgozók béremelésére menjen, különösen azután, hogy eredeti elképzelésükkel szemben csak évi húszmilliárd várható a termékdíjból. Csiba Gábor, a szervezet elnöke szerint az új adóról szóló elképzelésük több ponton „gellert kapott”, például azzal, hogy a zsíros ételek, az alkohol és a dohány után nem kellene termékdíjat fizetni. Ha ezek az áruk is bekerülnek a hamburgeradóval sújtott termékek körébe, valamint emellett az ittas vezetőkre és a különösen veszélyes sportokat űzőkre extrém adót vett ki az állam, akkor 150 milliárd forintos pluszforrás állt volna rendelkezésre – mondta Csiba Gábor. Hozzátette, ez a pénz a magyar kórházak három-négy havi működési költségével megegyező összeg, szemben a jövőre remélt húszmilliárddal, amely talán két heti pluszpénzt jelentene az intézményeknek, illetve az egészségügyi dolgozóknak. Az egyesületi vezető, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgató főorvosa azt is kifogásolta, hogy a végül megvalósulni látszó termékdíj körül túl nagy a bizonytalanság, a bérrendezés kérdése szerinte úgy tűnik, háttérbe szorult, és általános népegészségügyi célok foglalták el a helyét. Csiba Gábor az ügyben tett kezdeti kormányzati nyilatkozatok után „kicsit megütközött” Font Sándor kijelentésén, amely arra utalt, hogy a termékdíj nem az ágazati dolgozók jövedelmi problémáinak kezelésére menne. A kórházigazgató azonban, úgy véli, a törvényjavaslat részletes vitája során végül győz az eredeti ötletükkel összecsengő álláspont.
Példát adhat más munkavállalói csoportoknak is
Szakmai vélemények szerint az új termékdíj körüli vitákhoz hasonló konfliktusok eddig nem voltak jellemzők a közéletben, miután a hamburgeradó olyan sajátos bevétel, amely egy bizonyos munkavállalói csoport bérproblémáinak megoldását szolgálhatja. Az egészségügyiek számára ugyan áttörés a tervezet, de előfordulhat, hogy ha az új törvény egyértelműen az ágazat dolgozóinak címzi a termékdíjból befolyó összeget, az más munkavállalói csoportok részéről is béremelési célú adók követeléséhez vezethet. Szakmai vélemények szerint a javaslat kommunikálásakor, a feszültségek elkerülésére, mindenképp több, akár általános célt is meg kell említeni, mellőzni kell azt a kijelentést, hogy az új adó kizárólag a társadalom egy bizonyos részének jövedelmi helyzetén javít majd.
A hamburgeradó ügyével kedden fogllakozott a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága is, amely a népegészségügyi termékadó törvényhez begyújtott huszonnyolc képviselői módosító javaslat közül csak technikai jellegűeket fogadott el. A testület így elutasította azt a szocialista javaslatot is, hogy a hamburgeradóból befolyó pénzt kizárólag az egészségügyi dolgozók bérkompenzációjára és az ellátórendszer fejlesztésére lehessen fordítani.
MSZP: A termékdíj egyszerű pénzbehajtás
Az MSZP szerint a népegészségügyi termékadó bevezetése egyszerű pénzbehajtás, s ha a kormány célja valóban az egészségvédelem, akkor az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentését kellene megfontolnia. Kovács Tibor országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón álságosnak nevezte, hogy a kormánypártok az egészségvédelem szándékára hivatkozva javasolják a termékadó bevezetését. Mint az ellenzékim politikus mondta, ez esetben a Fidesz-KDNP-nek el kellene fogadnia azt a szocialista módosító javaslatot, amely szerint az ebből származó bevételeket csak egészségügyi célokra, mindenekelőtt bérfejlesztésre és az ellátórendszer állapotának javítására lehetne fordítani. A valódi szándék szerinte azonban a költségvetési bevételek növelése, ezért akarják a kormánypártok a termékadót már szeptembertől bevezetni.
hirado
2011.06.29. 10:50
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
