
Az országban az elmúlt években alig szereltek fel villámhárítót, mert nem kötelező. Most viszont egyre többen kérnek, mert az utóbbi időben több ház is kigyulladt a villámcsapás miatt.
Kruppa Attila, villámvédelmi szakértő a Ma reggelben elmondta, hogy a villámhárítás egy pongyola kifejezése a villámvédelemi berendezésnek, ahol a villámhárító csak egy feltűnő része a rendszernek.
Bérczi László tűzoltósági főfelügyelő elmondta, hogy kiemelt kockázatú építmények esetében alkalmaznak villámhárítót, családi házak esetében nem igazán jelennek meg. A villámhárító fel nem szerelése a tulajdonos által bevállalt kockázat.
Az elmúlt időszak tűzoltósági statisztikái eltolódtak a műszaki mentés irányába, és ennek egy része természetesen a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási viszonyok következtében kialakuló beavatkozások. A villám által okozott tüzek nem igazán jellemzőek, az előző évben bizonyítottan tűzvizsgálattal alátámasztva 11 esetben volt olyan beavatkozás, ahol a tüzet magát a villám okozta, tette hozzá Bérczi László.
Kruppa Attila kiemelte, hogy személyek esetében viszonylag kevés a kockázata a villámcsapásnak, a statisztikai adatokat tekintve ez évi két-három esetet jelent Magyarországon. A károk nem csak a villám közvetlen csapásához kapcsolódnak, hanem az úgynevezett túlfeszültségekhez. Ezek azok a zavarok, melyek villámcsapás hatására vezetőképes hálózatokban keletkeznek és alkalmasak arra, hogy villamos és elektronikus berendezéseket tegyenek tönkre.
Bérczi László szerint mindenképpen kell új katasztrófavédelmi szabályozás, hiszen nemcsak az épület szerkezete és a benne levő személyek, hanem az életünket meghatározó elektronikus berendezések védelmében is kell gondolkozni. Mindenképpen belső villámvédelmi rendszereket kell kiépíteni és ennek megfelelően kell módosítani a jogszabályi háttért.
hirado
2011.06.10. 11:40