
Takács Albertnek,
az Állampolgári jogok Országgyűlési Biztosa
Általános helyettesének
1051 Budapest, Nádor u. 22.
Tárgy: Az MTV Rt. jelentése a Magyar Televízió Részvénytársaság műsorvezetőit ért vélt alkotmányossági és esélyegyenlőségi sérelem tárgyában elrendelt vizsgálat ügyében
Ügyiratszám: OBH 5159/2005.
Iktatószám:
Tisztelt Helyettes Ombudsman Úr!
A Magyar Televízió szerint nem okozott jogsérelmet az, hogy 2005. szeptember 12-étől bővült a hírműsorok száma, átalakult a műsorvezetés rendje, és már nem minden korábbi műsorvezető szerepel a Híradó fél nyolckor kezdődő adásában. Kérésére munkatársaim elkészítették az MTV vizsgálati jelentését, amelyben minden kérdésére választ talál.
Bízom abban, hogy nézőnk marad, és a jövőben is nagy figyelemmel követi híradósaink munkáját!
Budapest, 2005. október 5.
Üdvözlettel:
Dr. Rudi Zoltán sk.
az MTV rt. elnöke
1. A TÉNYEK
1.1 A HÍRADÓ MŰSORVEZETÉSÉRŐL
A Magyar Televízióban 2005. szeptember 12-én, hétfőn új műsor- és hírstruktúra lépett életbe. Az m1 azóta több hírműsort sugároz, részben átalakult a műsorvezetés rendje, és ehhez igazodott a műsorvezetők munkabeosztása is. Immár nemcsak a reggeli híradókban, továbbá a napközben és késő este jelentkező rövid hírösszefoglalókban, hanem az esti fél nyolcas kiadásban is egyszemélyes lett a műsorvezetés.
Hírműsorok és a műsorvezetés típusa hétköznap az m1 csatornán
Hírműsorok 2005. szeptember 11-éig Hírműsorok 2005. szeptember 12. óta
05.54 – egyszemélyes műsorvezetés 05.54 – egyszemélyes műsorvezetés
07.00 – egyszemélyes műsorvezetés 07.00 – egyszemélyes műsorvezetés
08.00 – egyszemélyes műsorvezetés 08.00 – egyszemélyes műsorvezetés
- 10.00 – egyszemélyes műsorvezetés
12.00 – kétszemélyes műsorvezetés 12.00 – kétszemélyes műsorvezetés
- 16.00 – egyszemélyes műsorvezetés
17.30 – egyszemélyes műsorvezetés 17.30 – egyszemélyes műsorvezetés
19.30 – kétszemélyes műsorvezetés 19.30 – egyszemélyes műsorvezetés
23.30 – egyszemélyes műsorvezetés 23.30 – egyszemélyes műsorvezetés
Mint a táblázat világosan mutatja: miközben az m1 csatornán két adással gyarapodott a hírműsorok száma, a már korábban is meghatározó egyszemélyes műsorvezetés vált általános gyakorlattá a Híradó este fél nyolckor kezdődő kiadásában is. Most már csak egyetlen olyan hírműsor maradt, amelyet két moderátor vezet: a déli.
Az MTV Híradójában műsorvezetőként több mint kétszer annyi nő (7) dolgozik, mint férfi (3). A hazai országos televíziós csatornák között egyedülálló, hogy reggeli híradóinkban három éve szinte minden nap ugyanaz a női műsorvezető egyedül szerepel. Vele együtt a híradókban összesen öt nő és három férfi műsorvezető látható rendszeresen. Helyettesítésükre esetenként még két női műsorvezető ül be a stúdióba.
Női és férfi műsorvezetők a Híradóban
Nők és férfiak aránya Női műsorvezetők Férfi műsorvezetők
7:3
(70/30 százalék) Acél Anna Pálffy István
Hajdú Andrea Süveges Gergő
Nagy Judit
Novodomszky Éva
Varga Edit
Bakos Piroska (helyettesítő)
Kiss Gabi (helyettesítő) Nika György
Az új hírstruktúra életbe lépése előtt az m1 csatornán este fél nyolckor jelentkező Híradóban hat műsorvezető dolgozott. A hírműsorok új rendjének bevezetése után számuk kettőre csökkent.
Műsorvezetők a Híradó 19:30-kor jelentkező adásában
2005. szeptember 11-éig 2005. szeptember 12-dike óta
Varga Edit - Pálffy István (párban)
Novodomszky Éva - Nika György (párban)
Nagy Judit - Süveges Gergő (párban) Pálffy István (hétköznap – egyedül)
Nika György (hétvégén – egyedül)
A Híradó főkiadásában tehát négy műsorvezető, három nő és egy férfi nem szerepel ősz óta, ám az érintett Nagy Judit, Novodomszky Éva, Varga Edit és Süveges Gergő azóta más, a nézők és számunkra is fontos híradókban vezet műsort. Mindez már önmagában is cáfolja, hogy nemi alapon született volna döntés.
Az MTV hírműsorait irányító vezetők szakmai megfontolások és szempontok alapján határoztak arról, hogy a Híradó este fél nyolckor kezdődő fő kiadásában - néhány év szünet után - újra egy műsorvezető jelentkezzen. A döntés fő indoka az volt, hogy a jelentős újságírói, valamint szerkesztői tapasztalattal is bíró munkatársak a korábbinál hatékonyabban vegyenek részt a műsor elkészítésének teljes folyamatában. A műsorvezetőnek feladata egyebek között az is, hogy az általa elmondandó szövegeket önállóan, több hírforrás összevetésével fogalmazza meg, tehát nem hírolvasó-bemondóként kell szerepelnie. Az esti Híradóban már gyakran jelennek meg stúdióvendégek, akiknek csak olyan kollégák lehetnek a beszélgető partnerei, akik maguk is évtizedes interjúkészítői gyakorlattal rendelkeznek. A jelentős újságírói és szerkesztői tapasztalattal is bíró műsorvezetők tehát az eddiginél jobban, alkotótársként kapcsolódnak be a fél nyolcas híradók elkészítésébe, így például a stúdió képi világának a megformálásba is. Ugyancsak fontos szakmai szempont, hogy rendkívüli helyzetekben (pl. természeti katasztrófák, merényletek, katonai konfliktusok, váratlan politikai események) felkészült, tájékozott műsorvezetők segítsék a nézők tényszerű, átfogó informálását. Ilyen szakmai okok miatt lett a Híradó esti fél nyolcas adásának két fő műsorvezetője a nemcsak újságíró-szerkesztőként, hanem több évtizedes és gyakorlott interjúkészítőként, tudósítóként is számon tartott Pálffy István (a Híradó korábbi és jelenleg is meghatározó arca) és Nika György. Női műsorvezetők, így az őszi struktúraváltásig a 19:30-as Híradóban megjelent női moderátorok számára is adott a lehetőség, hogy folyamatos gyakorlás, továbbképzés után a fél nyolcas fő Híradó műsorvezetőiként jelentkezzenek. Ennek feltétele, hogy megfeleljenek a fent említett szakmai kritériumoknak.
Most egyébként a híradókat vezető nők nem kevesebbet, hanem éppen ellenkezőleg: többet szerepelnek a képernyőn, mint az őszi műsorstruktúra bevezetése előtt. Több hírműsorban és hosszabb adásidőben, mint korábban bármikor.
Az őszi adásrend bevezetése előtt, szeptember 5-én, hétfőn például a női műsorvezetők hét adásban 52 és fél percet szerepeltek, addig egy héttel később, az új műsorstruktúra bevezetésének első napján már kilenc adásban pontosan egy órát. Ezzel szemben a férfi műsorvezetők szeptember 5-én három adásban 39 percig voltak a képernyőn, rá egy hétre azonban már csak két műsorban, ennél másfél perccel kevesebbet.
Ugyanez a tény heti átlagban is. Az őszi műsorrend bevezetését közvetlenül megelőző 36. héten a női műsorvezetők 47 adásban 325 percen át szerepeltek, míg a férfi műsorvezetők 17 adásban 213,5 percig.
Egy héttel később, a 37. héten a női műsorvezetők már tíz adással többen, vagyis 57 adásban 350 percig voltak láthatók a hírműsorokban. Ugyanekkor a férfi moderátorok öt adással kevesebben, azaz 12 adásban 224,5 percig szerepeltek - mint az kiderül az alábbi összefoglaló táblázatból.
Összefoglaló táblázat
Hét Hírműsorok száma Adásidő (perc) Nők szereplése (adás/perc) Férfiak szereplése (adás/perc)
36. 52 528,5 47/325 17/213,5
37. 64 574,5 57/350 12/224,5
Összefoglalva: a Híradó több műsorral, átalakított műsorvezetési renddel jelentkezik 2005. szeptember 12., hétfő óta.
Műsorvezetési rend - 2005. 09. 12-től
A műsor címe Női műsorvezetők Férfi műsorvezetők Női és férfi műsorvezetők aránya (%) A műsorvezetés típusa *
HÍRADÓ Hajdu Andrea
05.54 Aczél Anna 2 : 0 100% 1.
07.00
08.00
HÍRADÓ
10.00 Varga Edit
16.00, Novodomszky Éva 4 . 0 100% 1.
17.30, Nagy Judit
23.30 Bakos Piroska
HÍRADÓ
12.00 Varga Edit,
Novodomszky Éva,
Nagy Judit,
Bakos Piroska Süveges Gergő 4:1 (80/20 %) 3.
HÍRADÓ
19.30 Pálffy István
Nika György 0:2 (100 %) 2.
* A műsorvezetés típusa:
1.Kizárólag nő vezeti
2.Kizárólag férfi vezeti
3.Nő és férfi együtt vezeti
4.Nő és férfi felváltva vezeti
1.2 AZ ÁLHÍREK FORRÁSÁRÓL
A Magyar Televízió vezetői közül senki soha sehol nem nyilatkozott úgy, hogy az említett hírműsorban (Híradó, 19:30) csak és kizárólag férfiakat lehet alkalmazni. Ebből következően szintén soha senki nem beszélt arról, hogy "csak a középkorú, érett férfiak hitelesek a nézők számára, és egyedül alkalmasak a Híradók vezetésére". Éppen ezért természetesen senki soha semmilyen indokkal nem rendelt meg olyan "felmérést", amely egy ilyen, hangsúlyozzuk: valótlan állítást megalapozna. Az alaptalan sajtóértesülések nyomán az Állampolgári jogok Országgyűlési Biztosának Általános helyettese mégis vizsgálatot indított, azt feltételezve, hogy az MTV állítólag sérti a férfi és a női egyenjogúságot, veszélyezteti az esélyegyenlőséget. A sajtóban megjelent állítólagos kijelentés és a soha nem készült felmérésre utaló mondat is az egyik napilap publicistájától származik, aki cikkében forrásait vagy nem jelölte meg, vagy pedig egy "név nélkül nyilatkozó" híradós szerkesztőre utalt. Írását számosan ténynek és készpénznek vették, de az álhírekért a valótlanságokat terjesztőknek kell helytállniuk és vállalniuk a következményeket. A műsorvezetők szakmai alkalmasságát firtató publicisztikákat egyébként az MTV az érintett szerzők "írói munkássága részének" tekinti.
1.3. AZ M1 CSATORNA MŰSORVEZETŐIRŐL ÉS A MŰSORVEZETÉS TÍPUSÁRÓL
A Híradó műsorvezetésre vonatkozó kérdések megválaszolásán túl részletes kimutatást készítettünk a Magyar Televízió m1 csatornáján látható műsorvezetőkről. Felmértük, és a mellékletekben műsorokra lebontva megadjuk azokat az adatokat, amelyek tartalmazzák a nők és a férfiak arányát, illetve a műsorvezetés típusát az MTV-ben. A táblázatból világosan kiderül, hogy mely műsorokat vezetnek kizárólag nők, kizárólag férfiak, és melyeket közösen, illetve felváltva nők és férfiak. Az adatokból azonban a következtetéseket levonni nem az MTV kompetenciája. Hangsúlyozzuk, hogy a Magyar Televízió műhelyeiben szakmai szempontok alapján döntenek a műsorvezetők kiválasztásáról, a műsorvezetés típusáról.
1.4. AZ M1 CSATORNA MŰSORVEZETŐINEK KISEBBSÉGI HOVATARTOZÁSÁRÓL
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint különleges személyes adatnak minősül - egyebek között - a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó információ. A Magyar Televízió különleges személyes adatokat nem gyűjt, nem vesz nyilvántartásba sem belső munkavállalóiról, sem külsős szerződéses munkatársairól. Így az egyes nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó műsorvezetők arányáról nem tudunk adatokat közölni, noha az Állampolgári jogok Országgyűlési Biztosa Általános helyettesének levele azt kérdezi, hogy - idézzük - "az MTV műsorvezetői között - a kisebbségi műsorokat vezetőkön kívül - milyen az egyes nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók aránya". Erről részletes véleményünket "Az MTV jogi álláspontja" című fejezet tartalmazza.
2. AZ MTV JOGI ÁLLÁSPONTJA
2.1 A VIZSGÁLAT JOGI ALAPJÁRÓL
Álláspontunk az, hogy a Magyar Televízió Részvénytársaság (MTV Rt.) nem tartozik a vizsgálat jogi alapjaként megjelölt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 18. § (3) bekezdésének hatálya alá. Jogi véleményünk szerint az Állampolgári jogok Országgyűlési Biztosának Általános helyettese nem rendelkezik törvényi felhatalmazással az MTV Rt. működését, tevékenységét érintő vizsgálat elrendelésére. Ennek indoka magában a törvényben rejlik.
Az Obtv. 16. § (1) bekezdése értelmében bárki az országgyűlési biztoshoz fordulhat, illetve az országgyűlési biztos hivatalból is eljárhat abban az esetben, amennyiben megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, intézkedése vagy mulasztása következtében az adott személyt alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az Obtv. 18. § (3) bekezdése - mint az Országgyűlési Biztos Általános helyettese vizsgálatának törvényi alapjaként megjelölt jogszabályhely -pedig azt mondja ki, hogy az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügy intézőjét vagy az eljárást folytató szerv munkatársait is meghallgathatja, illetve az érintett szerv vezetőjét vagy felügyeleti szervének vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.
A fent hivatkozott törvényhelyek, illetve az Obtv. egyéb rendelkezései tehát egyértelműen definiálják azokat a szerveket, hatóságokat, amelyek vezetőjét az országgyűlési biztos vizsgálat lefolytatására kérheti fel. Az MTV Rt., mint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése alapján zártkörűen létrehozott egyszemélyes részvénytársaság az Obtv. alkalmazása szempontjából nem tekinthető "eljárást folytató szervnek", nem folytat sem a vizsgálat alá vont kérdéssel összefüggésben álló, sem egyéb tartalmú eljárásokat, erre vonatkozó jogkörrel sem rendelkezik, mint ahogyan a közigazgatási szervekre jellemző felügyeleti szervvel sem.
Mindezek alapján - álláspontunk szerint - az MTV Rt. esetében kizárólag az Obtv. 18. § (4) bekezdése alkalmazható, az ott rögzített jogi keretek között. Ennek megfelelően az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügyben bármely szervtől - ideértve a törvény szerint hatóságnak nem minősülő szerveket, így az MTV Rt.-t is - vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.
Az országgyűlési biztos megkeresése esetén tehát az MTV Rt., vagy személyében megjelölt munkatársa köteles megadni a kért magyarázatot, nyilatkozatot vagy véleményt. Ez azonban nyilvánvalóan nem azonos a vizsgálat lefolytatásának kötelezettségével, vagy elrendelésével.
2.2 A KISEBBSÉGI HOVATARTOZÁS FELMÉRÉSÉRŐL
Az Állampolgári jogok Országgyűlési Biztosának Általános helyettese által a műsorvezetők nemzeti és etnikai kisebbségi hovatartozásának arányát firtató kérdés a műsorvezetők olyan adatára vonatkozik, amely - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 2. pontja értelmében - különleges adatnak minősül.
Az Avtv. szerint még a nem minősített személyes adatok is csak célhoz kötötten kezelhetők, amely célnak az adatkezelés minden szakaszában fenn kell állnia, a különleges adat gyűjtésének és kezelésének pedig nyilvánvalóan nem lehet célja az ombudsman-helyettes megkeresésének teljesítése.
Álláspontunk szerint az a körülmény, hogy a helyetteses ombudsman az MTV Rt. műsorvezetőit érintő szakmai döntésével összefüggésben "nem tudja kizárni az alkotmánysértés gyanúját", nem teszi indokolttá, hogy a műsorvezetőinktől különleges adatot gyűjtsünk és kezeljünk, különös tekintettel az adatkérés indokának és céljának ismeretlen voltára, az ebből levonható következtetések bizonytalanságára. Az előzőekben írtakra tekintettel a helyettes ombudsman kérését, a műsorvezetőink nemzeti és etnikai kisebbségi hovatartozásának arányára vonatkozó információk átadását - a törvényi felhatalmazás, az ok és a cél ismeretének hiányában - nem tudjuk teljesíteni.
2.3 AZ ADATSZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉRŐL ÉS HATÁRIDEJÉRŐL
Az észrevételezés szintjén azt is megjegyezzük, hogy - az álláspontunk szerint törvényi felhatalmazás nélkül elrendelt - vizsgálat lefolytatására igen szigorú a szabott határidő, vagyis a "legkésőbb 15 napon belüli" tájékoztatási kötelezettség előírása. Ezzel szemben az Obtv. 18. § (10) bekezdése azt rögzíti, hogy ha az országgyűlési biztos jogosítványai alapján adatot (felvilágosítást, magyarázatot, stb.) kér, a megkeresésnek a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított határidőn belül, amely tizenöt napnál rövidebb nem lehet, köteles eleget tenni. A törvény szerint tehát legalább 15 napot kell biztosítania, a levél szerint legkésőbb 15 napon belül kell nyilatkoznunk.
Szintén szokatlan a vizsgálatot elrendelő levél utolsó bekezdésének szövegezése is. Ez mintegy előrevetíti az MTV Rt. késedelmes vagy hiányos adatszolgáltatását, jelezve, de ki nem fejtve, hogy ez a típusú magatartás önmagában miért alkalmas a jogállamisági visszásságok előidézésére.
Jogi fenntartásaink ellenére a Magyar Televízió jóval a határidőn belül, álláspontunk szerint minden szükséges és érdemi információ megadásával segítette a tisztánlátást.
Mellékletek:
1. számú melléklet
Női és férfi műsorvezetők aránya a Híradókban (36. hét)
Női és férfi műsorvezetők aránya a Híradókban (37. hét)
2. számú melléklet:
Női és férfi műsorvezetők a Hír Főszerkesztőség műsoraiban
3. számú melléklet:
Női és férfi műsorvezetők az m1 további műsoraiban
4. számú melléklet:
Az m1 műsoraiban szereplő műsorvezetők
nemzetiségi és etnikai kisebbségi hovatartozásának aránya
5. számú melléklet:
Takács Albert ombudsman-helyettes levele az MTV Rt. elnökének
hirado
2005.10.06. 11:03