HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Levertük az adósságlécet is

t: 59

Levertük az adósságlécet is

A pénteken beterjesztendő jövő évi költségvetés szerint az állam adóssága 2006 végére még a nyugdíjkorrekcióval együtt is meghaladja majd a GDP 60 százalékát, azt a határt, amelyet Brüsszel megszab az euró bevezetéséhez - értesült a Népszabadság. A maastrichti feltételek közül ez volt az egyetlen, amelynek eddig folyamatosan meg tudtunk felelni, hiszen utoljára 1999-ben voltunk a megkövetelt szint felett.

A lap egyébként úgy tudja, a szerdán bejelentett 1582 milliárd forintnál még magasabb is lesz az államháztartás deficitje, mert a javítótételnek szánt 10 milliárd forintos privatizációs bevételt nem lehet figyelembe venni. Az államháztartási hiányon belül a központi költségvetésben 1533 milliárd forint deficittel számol a kormány, az ideinek több mint kétszeresével. A hiány megugrásának fő oka, nem az adócsökkentés, hanem az, hogy a bevételek összesen 4 százalékkal, 240 milliárddal mérséklődnek, jóval kevesebb jön be ugyanis vagyonértékesítésből. A kiadási oldalon ugyanakkor ezt nem ellentételezik, itt közel 10 százalékos, 650 milliárdos növekedés áll, amelyből a legnagyobb tételt a jóléti juttatások növekedése adja, igaz, ezzel párhuzamosan 111 milliárddal lejjebb mennek az önkormányzati támogatások. A fogadkozások ellenére nem mérséklődnek viszont érdemben a költségvetési szervekre, a fejezeti kezelésű előirányzatokra fordított összegek, itt mindössze 0,1 százalékkal vettek vissza, miközben az állam 238 milliárd forint adósságot vállal át az Nemzeti Autópálya Rt-től a befuccsolt autópályatrükk miatt.

A jövő évi költségvetés leglátványosabb eleme a 2 százalékos infláció, a tervezet 4 százalékos GDP-bővüléssel számol, az idei 6,5-7 százalékos munkanélküliségi rátát 6,3-6,8 százalékra faragja le, a lakossági fogyasztást 3-3,5 százalékkal szélesíti, és a beruházások 6-8 százalékos növekedését jelzi a kivitel és a behozatal 10-12 százalékos bővülése mellett.

Brüsszel a támogatások felfüggesztésével fenyegetőzik?

Ha Magyarország továbbra sem tesz lépéseket az államháztartás rendbetétele érdekében, az Európai Unió be is fagyaszthatja a hazánknak szánt támogatásokat - adta hírül a Reuters a belga fővárosból.

Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, Brüsszel csupán ezzel az eszközzel, a regionális támogatások leállításával tudja kikényszeríteni a szükséges intézkedéseket. Elemzők szerint ugyanakkor kicsi az esélye, hogy az Európai Unió ilyen brutális lépéshez folyamodna. Ha Brüsszel valóban leállítaná a magyar támogatásokat, akkor az ugyancsak deficittúllépő Berlinnel és Párizzsal szemben hasonló szigorral kellene eljárnia, erre azonban nem lehet számítani.

Brüsszel a közeljövőben új határidőket szab meg Budapestnek az államháztartás egyenlegének rendezésére. Az Európai Bizottság vélhetően ismét rögzíti, hogy nem lát garanciát a deficit tartós csökkenésére és további lépéseket vár el a túlzott hiány miatt.

Tucatnyian a határon

A 25 EU-állam közül 2004-ben 11 lépte túl a GDP 3 százalékáig engedélyezett államháztartási hiányt: a négy legnagyobb deficitet Görögország (6,6 százalék), Magyarország (5,4 százalék), Málta (5,1 százalék) és Ciprus (4,1) halmozta fel - áll az Eurostat jelentésében.

Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az államadósság aránya a GDP-hez mérten 8 országban volt nagyobb a Brüsszel által elvárt 60 százalékos mértéknél. Az élen itt is Görögország (109,3) áll, majd Olaszország (106,5) és Belgium (95,7) következik. Magyarországon az államadósság hiánya a GDP-hez képest 57,4 százalék volt tavaly.

Járai: 2010-ben biztosan nem lesz euróbevezetés

A jegybankelnök szerint 2010-ben biztosan nem lehet bevezetni az országban az eurót. A tizenöt éves BÉT-et ünneplő kiállításon csütörtökön felszólaló Járai Zsigmond úgy vélte, 2007-ben már lehetetlen olyan jelentős változásokat végrehajtani az államháztartásban, hogy 2008-ra teljesüljenek a maastrichti kritériumok, és a közös pénz megjelenjen az évtized végére. Azoknak a strukturális reformoknak, amelyeket meg kellene valósítani az államháztartásban, nyoma sem látszik a tervezett 2006-os büdzsében - fogalmazott az MNB első embere, aki szerint ugyanakkor a hiánycélok megváltoztatása nem lepte meg befektetőket, mert számukra csak a beismerés dátuma volt kérdéses.

Járai közölte továbbá, nem elképzelhetetlen, hogy kamatemelésre kerül sor a következő időszakban. A jegybankelnök vélhetően a nemzetközi befektetői környezet esetleges megváltozására utalt, ám ennek jelei nem látszanak - mondta Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője Járai szavait értékelve. A szakértő hozzáfűzte, a kamatemelés ötlete a monetáris tanácsban sem kapna támogatottságot.

hirado

2005.09.30. 10:00

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek