HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Megkezdődött a Képíró-per: a 97 éves vádlott nem ért egy szót sem
Az ügyész ismertette a vádiratot a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados ellen folyó büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Bíróságon.
A tárgyalás iránt nagy az érdeklődés, a magyar mellett a külföldi sajtó is képviselteti magát. A per kezdete előtt a botjába kapaszkodó, nehezen mozgó 97 éves férfit a tárgyalóterem hátsó bejáratából kísérték terembe, miközben egy nő "Gyilkosok! 97 éves öregember gyilkosai!" feliratú táblát tartott a férfi elé. Képíró először a hallgatóság részére fenntartott padsorban foglalt helyet, majd a vádlottak padjához kísérték. A jelenlévők közül valaki azt kiabálta: "Biszku Bélát miért nem hoztátok ide?" A nézők között megjelent több, sárga Dávid-csillagot viselő fiatalember is.
A tárgyalás elején a bíró arra szólította fel a Dávid-csillagot viselőket, hogy vegyék le, és az épületen belül se hordják. A bíró megkérdezte a vádlottat, hozzájárul-e, hogy kép- és hangfelvételt készítsenek róla. Képíró nemmel felelt.
Nevetni tilos
A bíró a tárgyaláson megtiltotta a hallgatóságnak a véleménynyilvánítást, még a nevetést is. A szabadlábon lévő, 97 éves Képíró Sándornak egy rokona segít, hogy megértse, mi hangzik el. Az idős férfi hallása ugyanis annyira rossz, hogy szinte egy szót sem ért abból, amit a bíró mond. Azt azonban kijelentette, hogy tudja, hol van, és hogy miért van itt: hazugság, koholmány alapján, ártatlanul. Szerinte rendben van az egészségi állapota, de nagyon ideges a sok hazugság miatt. A vádlott egészségi állapotára tekintettel rövidített tárgyalást tartanak, és gyakran tartanak szünetet. A férfi folyamatos vallomást nem tud tenni, de összefüggő előadásra képes.
Az ügyész ismertette a vádat
A vádirat szerint Képíró Sándor 1942 januárjában a Magyar Királyi Csendőrség V. szegedi csendőrkerületének makói tanszázadánál szolgált főhadnagyi rendfokozattal. Ebben az időben a Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában megszaporodott partizántámadások miatt a Magyar királyi Honvédség vezérkari főnöke az 1942. január 15-i rendeletével elrendelte Újvidék város teljes átvizsgálását, és végrehajtását az V. hadtest parancsnokságra bízta.
A tisztogatással kapcsolatosan az V. hadtest parancsnoka az 1942. január 18-án kiadott rendeletében iránymutatást adott a városokban és nagyobb községekben végrehajtandó tisztogatási feladatokra. E rendelet alapján Grassy József vezérőrnagy (akkor ezredes) 1942. január 20-án kiadta azt az írásbeli karhatalmi parancsát, amely már részletesen szabályozta az Újvidéken végrehajtandó razzia során betartandó előírásokat. Ez alapján a razziában részt vevő rendőrökből, csendőrökből és honvédekből kutató, gyűjtő és kísérő járőröket hoztak létre, feladatuk a házkutatás, motozás és igazoltatás volt. Ezeket csoportokba osztották be, amelyekbe 10-12 járőr tartozott. Ezeket a csoportokat csendőr-, illetve rendőrtisztek vezették, attól függően, hogy a járőrök csendőrökből vagy rendőrökből álltak-e. A csoportparancsnokok feladata a járőrök irányítása és az ellenőrzés volt.
Ilyen csoport parancsnok volt Képíró Sándor csendőr százados, aki 1942. január 20-án érkezett Újvidékre. Ezen az estén Gaál Lajos csendőr alezredes eligazítást tartott az újonnan érkezett csendőrtiszteknek, köztük a vádlottnak is. Nyomatékosan, felsőbb parancsra hivatkozva hangsúlyozta, hogy Újvidéken nem szabályszerű razziát, hanem kifejezetten tisztogatást kell végrehajtani, amelynek keretében a jogtalan fegyverhasználat is megengedett.
Az elhangzottakat a vádlott aggályosnak találta, ezért a csendőr alezredestől írásban kérte a parancsot, ő ezt megtagadta azzal, hogy ilyen parancsot nem szokás írásban kiadni. Ilyen előzmények után kezdődött meg 1942. január 21-én 6 órakor az újvidéki tisztogatás. A razzia másnapján, az esti eligazításon Grassy József ezredes közölte a parancsnoki állománnyal, hogy felettesei elégedetlenek a razzia addigi eredményével, ezért arra utasította a végrehajtói állományt, hogy ha másnap polgári egyének járkálnak át a felállított kordonokon, akkor "végig kell golyószóróval lőni az utcát, és az ablakokból leselkedő személyeket is le kell lőni". Úgy fogalmazott: a razzia célja, hogy "a szemét és a piszok ússzon el".
Január 23-án a Képíró Sándor csendőr főhadnagy által irányított járőrök közül ismeretlenek indokolatlanul lelőttek négy embert, egy házaspárt, valamint egy nőt és egy férfit. A vádlott utasítására egyik kutató járőre őrizetbe vette M. Mihályt és M. Sámuelt, akikről a környékbeli lakosok azt állították, hogy a magyar csapatok 1941. áprilisi bevonulásakor fegyverrel támadtak a honvédekre. Az őrizetbe vett két férfit az igazoló bizottsághoz kísérték, és később több száz emberrel együtt kivégezték őket.
A vád: háborús bűntett
A vádlott Nagy János főhadnaggyal ellenőrizte a beosztottak tevékenységét, amikor találkoztak egy körülbelül 30 fogolyból álló csoporttal. Ekkor érkezett oda a hadtestparancsnokság tehergépkocsija is, amelyről teát osztottak a razziában részt vevőknek. A vádlott megkérdezte a járművezetőtől, elvállalja-e, hogy az ott várakozó, összegyűjtött foglyokat elviszi a kivégzőhelyként megjelölt helyre. Miután erre a gépkocsivezető ráállt, a foglyokat felparancsolták a platóra, majd a kivégzőhelyen Nagy János jelenlétében, kétperces sortűzzel megölték őket.
A közvádló szerint ezzel a magatartásával Képíró Sándor közreműködött emberek törvénytelen kivégzésében, emiatt az ügyészség háborús bűntett elkövetésével vádolja.
hirado
2011.05.05. 11:16
t: 124
Megkezdődött a Képíró-per: a 97 éves vádlott nem ért egy szót sem
Az ügyész ismertette a vádiratot a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados ellen folyó büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Bíróságon. A tárgyalás iránt nagy az érdeklődés, a magyar mellett a külföldi sajtó is képviselteti magát. A per kezdete előtt a botjába kapaszkodó, nehezen mozgó 97 éves férfit a tárgyalóterem hátsó bejáratából kísérték terembe, miközben egy nő "Gyilkosok! 97 éves öregember gyilkosai!" feliratú táblát tartott a férfi elé. Képíró először a hallgatóság részére fenntartott padsorban foglalt helyet, majd a vádlottak padjához kísérték. A jelenlévők közül valaki azt kiabálta: "Biszku Bélát miért nem hoztátok ide?" A nézők között megjelent több, sárga Dávid-csillagot viselő fiatalember is.
A tárgyalás elején a bíró arra szólította fel a Dávid-csillagot viselőket, hogy vegyék le, és az épületen belül se hordják. A bíró megkérdezte a vádlottat, hozzájárul-e, hogy kép- és hangfelvételt készítsenek róla. Képíró nemmel felelt.
Nevetni tilos
A bíró a tárgyaláson megtiltotta a hallgatóságnak a véleménynyilvánítást, még a nevetést is. A szabadlábon lévő, 97 éves Képíró Sándornak egy rokona segít, hogy megértse, mi hangzik el. Az idős férfi hallása ugyanis annyira rossz, hogy szinte egy szót sem ért abból, amit a bíró mond. Azt azonban kijelentette, hogy tudja, hol van, és hogy miért van itt: hazugság, koholmány alapján, ártatlanul. Szerinte rendben van az egészségi állapota, de nagyon ideges a sok hazugság miatt. A vádlott egészségi állapotára tekintettel rövidített tárgyalást tartanak, és gyakran tartanak szünetet. A férfi folyamatos vallomást nem tud tenni, de összefüggő előadásra képes.
Az ügyész ismertette a vádat
A vádirat szerint Képíró Sándor 1942 januárjában a Magyar Királyi Csendőrség V. szegedi csendőrkerületének makói tanszázadánál szolgált főhadnagyi rendfokozattal. Ebben az időben a Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában megszaporodott partizántámadások miatt a Magyar királyi Honvédség vezérkari főnöke az 1942. január 15-i rendeletével elrendelte Újvidék város teljes átvizsgálását, és végrehajtását az V. hadtest parancsnokságra bízta.
A tisztogatással kapcsolatosan az V. hadtest parancsnoka az 1942. január 18-án kiadott rendeletében iránymutatást adott a városokban és nagyobb községekben végrehajtandó tisztogatási feladatokra. E rendelet alapján Grassy József vezérőrnagy (akkor ezredes) 1942. január 20-án kiadta azt az írásbeli karhatalmi parancsát, amely már részletesen szabályozta az Újvidéken végrehajtandó razzia során betartandó előírásokat. Ez alapján a razziában részt vevő rendőrökből, csendőrökből és honvédekből kutató, gyűjtő és kísérő járőröket hoztak létre, feladatuk a házkutatás, motozás és igazoltatás volt. Ezeket csoportokba osztották be, amelyekbe 10-12 járőr tartozott. Ezeket a csoportokat csendőr-, illetve rendőrtisztek vezették, attól függően, hogy a járőrök csendőrökből vagy rendőrökből álltak-e. A csoportparancsnokok feladata a járőrök irányítása és az ellenőrzés volt.
Ilyen csoport parancsnok volt Képíró Sándor csendőr százados, aki 1942. január 20-án érkezett Újvidékre. Ezen az estén Gaál Lajos csendőr alezredes eligazítást tartott az újonnan érkezett csendőrtiszteknek, köztük a vádlottnak is. Nyomatékosan, felsőbb parancsra hivatkozva hangsúlyozta, hogy Újvidéken nem szabályszerű razziát, hanem kifejezetten tisztogatást kell végrehajtani, amelynek keretében a jogtalan fegyverhasználat is megengedett.
Az elhangzottakat a vádlott aggályosnak találta, ezért a csendőr alezredestől írásban kérte a parancsot, ő ezt megtagadta azzal, hogy ilyen parancsot nem szokás írásban kiadni. Ilyen előzmények után kezdődött meg 1942. január 21-én 6 órakor az újvidéki tisztogatás. A razzia másnapján, az esti eligazításon Grassy József ezredes közölte a parancsnoki állománnyal, hogy felettesei elégedetlenek a razzia addigi eredményével, ezért arra utasította a végrehajtói állományt, hogy ha másnap polgári egyének járkálnak át a felállított kordonokon, akkor "végig kell golyószóróval lőni az utcát, és az ablakokból leselkedő személyeket is le kell lőni". Úgy fogalmazott: a razzia célja, hogy "a szemét és a piszok ússzon el".
Január 23-án a Képíró Sándor csendőr főhadnagy által irányított járőrök közül ismeretlenek indokolatlanul lelőttek négy embert, egy házaspárt, valamint egy nőt és egy férfit. A vádlott utasítására egyik kutató járőre őrizetbe vette M. Mihályt és M. Sámuelt, akikről a környékbeli lakosok azt állították, hogy a magyar csapatok 1941. áprilisi bevonulásakor fegyverrel támadtak a honvédekre. Az őrizetbe vett két férfit az igazoló bizottsághoz kísérték, és később több száz emberrel együtt kivégezték őket.
A vád: háborús bűntett
A vádlott Nagy János főhadnaggyal ellenőrizte a beosztottak tevékenységét, amikor találkoztak egy körülbelül 30 fogolyból álló csoporttal. Ekkor érkezett oda a hadtestparancsnokság tehergépkocsija is, amelyről teát osztottak a razziában részt vevőknek. A vádlott megkérdezte a járművezetőtől, elvállalja-e, hogy az ott várakozó, összegyűjtött foglyokat elviszi a kivégzőhelyként megjelölt helyre. Miután erre a gépkocsivezető ráállt, a foglyokat felparancsolták a platóra, majd a kivégzőhelyen Nagy János jelenlétében, kétperces sortűzzel megölték őket.
A közvádló szerint ezzel a magatartásával Képíró Sándor közreműködött emberek törvénytelen kivégzésében, emiatt az ügyészség háborús bűntett elkövetésével vádolja.
hirado
2011.05.05. 11:16
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
