
Paczolay: az alkotmányok és a bennük foglalt szabályok védelemre szorulnak
Az alkotmányok és a bennük foglalt szabályok védelemre szorulnak - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke, hozzátéve: az új alaptörvény is igényli majd az érvényesülését biztosító hatékony megoldásokat.
Paczolay Péter véleménye szerint csak azok az alkotmányok valódi jogállami alkotmányok, melyek normatív és előíró jellegűek, jogilag kikényszeríthetők, és tartalmaznak olyan alkotmányos eszközöket, mint a jogok katalógusa, a kormányzat jog alá rendelése, a hatalommegosztás, valamint a független bírósági rendszer.
Az alkotmányvédelem legfőbb szerve az Alkotmánybíróság, az elmúlt 21 év tapasztalatát e tekintetben az új alaptörvény sem kérdőjelezi meg - mutatott rá.
Mint mondta, a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete olyan Alkotmánybíróság koncepcióját vázolja fel, mely megvalósulása esetén jelentősen eltér az elmúlt 21 év magyar alkotmánybíráskodásától. Ez a hatáskörök átrendezését, új egyensúly létrehozását jelenti - tette hozzá. Véleménye szerint az új szabályozás akkor értékes, ha erősíti, és nem gyengíti az alkotmánybíráskodást.
Beszélt arról is, hogy az előzetes alkotmányossági vizsgálat nem helyettesítheti az utólagos normakontroll alkotmányvédő szerepét. Mindennél figyelmesebben kell átgondolni és értékelni a jogszabályok utólagos alkotmányossági vizsgálatára irányuló tervezett szabályozást - emelte ki.
Szólt arról is, hogy a hatékony alkotmányvédelem megvalósulásának esélyét rontaná, ha az új alkotmány fenntartaná az Alkotmánybíróság hatáskörének tavaly novemberben elfogadott csökkentését. Véleménye szerint ez a hatáskörcsökkentés Európában példátlan volt.
Közölte azt is: az alkotmányban kell rendelkezni az Alkotmánybíróság tagjairól, és itt kellene rögzíteni az alkotmánybírók jelölésének és megválasztásának legfontosabb szabályait is.
A kormánypárti alkotmánytervezet módosítását kérte Kállai Ernő
Alkotmánytervezetük módosítására kérte a kormánypártokat Kállai Ernő kedden a parlamentben. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kifejtette: a nemzetiségi kulturális, nyelvi és képviseleti jogok csorbítása, valamint a kisebbségi ombudsman önálló hatáskörének megvonása csökkentené a jogvédelem hatékonyságát, és rossz üzenet lenne a kisebbségek felé.
Kállai Ernő az általános vitában az országos kisebbségi önkormányzatok álláspontját tolmácsolva elmondta: a nemzetiségi közösségek megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a kormánypárti javaslat változatlan formában történő elfogadása esetén "jelentős visszalépést eredményez a kisebbségi jogok terén, és az elmúlt két évtized kisebbségpolitikai eredményeinek szisztematikus lebontásához vezet".
Hozzátette: a kisebbségi önkormányzatok vezetői elkészítették és átadták a közigazgatási és igazságügyi miniszternek az alaptörvény-tervezet módosítására vonatkozó javaslatukat. Ennek elfogadását alapfeltételnek tekintik ahhoz, hogy támogatni tudják az alkotmányozás folyamatát - mondta Kállai Ernő, megjegyezve, hogy a javaslatokat elküldte a parlament alkotmányügyi, illetve emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának is.
Kállai Ernő szót emelt az ombudsmani rendszer egységesítése ellen. A kisebbségi biztosi tisztség megszüntetése, lefokozása a kisebbségi kérdések súlytalanná válásához, a kisebbségi jogok kiemelt védelmének megszűnéséhez vezetne - húzta alá Kállai Ernő.
Jóri: az adatvédelmi biztosok független jogvédő szervek és hatóságok egyszerre
Az adatvédelmi biztos szerint egy hatósági hatáskörökkel, saját hivatali szervezettel rendelkező információs biztosra lenne szükség. Jóri András azt mondta, az adatvédelmi biztosok független jogvédő szervek és hatóságok egyszerre.
Az ombudsman kiemelte: már 2010 szeptemberében megfogalmazta azon észrevételeit, hogy az ombudsmani modellben nem hatékony a jogvédelem, mivel a biztos nem, vagy csak korlátozottan tud kötelező erejű határozatokat hozni, és nem tud bírságolni sem.
Mivel az adatvédelmi biztosnak az ombudsmanokkal közös költségvetése van, ezért a függetlensége sérül - jelentette ki, hangsúlyozva: az adatvédelmi biztosok független, jogvédő szervek és hatóságok egyszerre; az adatvédelem terén a befolyásmentesség biztosítása az EU elvárása. A megoldás egy nem ombudsman jellegű parlamenti információs biztos, hatósági hatáskörökkel, saját hivatali szervezettel - jelentette ki.
Fülöp Sándor: kiegyensúlyozatlan a kormánypártok alkotmányjavaslata
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint kiegyensúlyozatlan a kormánypártok alaptörvény-javaslata, mivel abból két nagyon fontos elem: az egészséges környezethez való jog és a környezetvédelmi ombudsman intézménye is hiányzik.
Az országgyűlési biztos szerint az ombudsmanok egymás alá rendelésével az alapjogok hierarchiája jöhet létre, ami - mint mondta - nagyon nehezen kezelhető helyzetet idézhet elő.
Zöld szervezetek: komoly visszalépést jelent az új alkotmány a környezetvédelemben
Az új alkotmány tervezete komoly visszalépéseket tartalmaz a környezet- és egészségvédelem terén a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest - olvasható104 zöld szervezet közös közleményében.
Mint írták, a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a védelem szintje és annak számon kérhetősége bizonytalanná válik.
Kifogásolják továbbá, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállósága és függetlensége megszűnne a tervezet szerint. Ezzel a nemzetközi szinten is példaértékű intézmény működésének alapvető feltételei csorbulnának - fűzték hozzá.
A nyilatkozatot aláíró szervezetek ugyanakkor elismeréssel nyugtázzák, hogy a tervezetben több értékes, új gondolat szerepel, így például a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvása, valamint a fenntarthatóság és az erőforrások gondos felhasználása.
hirado
2011.03.23. 09:13