HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Schmitt: rosszindulatú rágalom Magyarországot antiszemitának nevezni
A tavaly hivatalba lépett magyar kormány arra törekszik, hogy rend legyen a gazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban, a biztonságpolitikában és rend legyen a médiában is – nyilatkozta Schmitt Pál köztársasági elnök, akit a médiatörvényről, a készülő új alkotmányról és a magyar kormány gazdaságpolitikájáról kérdezett a Die Welt című német napilap.
Sajtószabadság van
Az államfő kiemelte: Magyarországon száz százalékig tiszteletben tartják a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát – utalt a médiatörvényt ért bírálatokra. A kérdésre, hogy ő államfőként miért írta alá a jogszabályt anélkül, hogy változtatást javasolt volna rajta, így válaszolt: államfőként csak arra van felhatalmazva, hogy az elé beterjesztett törvényeket az alkotmányosság szempontjából vizsgálja; a médiatörvényben pedig nem látott olyan rendelkezést, amely ellentétes lett volna az alkotmánnyal. A Médiatanács összetételét ért bírálatokról a köztársasági elnök kiemelte, hogy a testület tagjai nem pártkatonák, nem is tagjai a Fidesznek. "A puding próbája az evés, figyelemmel fogom kísérni a tanács munkáját" - fűzte hozzá.
Schmitt Pál az alaptörvény módosításával kapcsolatban azt mondta: a jelenlegi alkotmány törvényi számozásában még az 1949-es év szerepel, amikor az ország szovjet megszállás alatt volt. "Elégtétel számunkra, hogy az új alkotmány a 2011-es évszámot fogja viselni", azt az évet, amikor Magyarország betöltötte az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét - mondta. Mint hozzátette: már több mint 800 ezren küldték vissza a nemzeti konzultáció keretében a választópolgárokhoz eljuttatott, a készülő alkotmány tartalmával kapcsolatos kérdőívet. Minden szempontból európai, sok európai alkotmánnyal összevethető, korszerű, időtálló alaptörvény jön létre - tette hozzá az államfő.
Az alkotmány nem zárja ki a nem-keresztényeket
Az új alkotmány külön utal a kereszténységre, de ez nem jelenti a nem-keresztények kizárását - ismételte meg Schmitt Pál. A kilenc alkotmányból, amely konkrétan utal a kereszténységre, a magyarországi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélés alapján a lengyel megfogalmazást találták a leginkább használhatónak. E szerint Lengyelország keresztény, katolikus állam, amelyben azonban ugyanolyan megbecsülés jár mindenkinek, aki más értékek mentén éli az életét. Semmiképpen nem lesznek tehát kizárva a nem-keresztények, éppen ellenkezőleg, amint a mondat második feléből kiderül, bele lesznek foglalva az alkotmányba - magyarázta. A szövegben a lengyel megoldástól eltérően nem a katolikus vallásra, hanem a magyar identitás fontos részét képező ezeréves magyar kereszténységre lesz utalás - tette hozzá.
A bankadót a kétségbeesés teremtette
A magyarországi bankadóval kapcsolatban az államfő rámutatott, már legalább tíz európai ország másolja a magyar módszert, a bankokra is válságadót vetve ki. "Ezt mi találtuk ki, a kétségbeesés vitt rá minket" - ismerte el. A kérdésre, hogy sikerülni fog-e egy ilyen kis országnak, mint Magyarország, a "saját út" a gazdaságpolitikában, Schmitt Pál azt felelte, egy-két éven belül meglátjuk, működik-e.
Nem erősödött a radikalizmus
Lendvai úr távol áll a valóságtól - mondta az államfő az újságnak arra a felvetésére, hogy Paul Lendvai Ausztriában élő publicista nemrégiben arról írt a Die Welt című német lapban, hogy egyre erősödik az antiszemitizmus Magyarországon. Schmitt Pál szerint ugyanazokról a kis radikális csoportokról van szó, csak valamivel hangosabbak lettek. "Itt élek, és pontosan tudom, hogy Magyarországon szemernyivel sincs több antiszemitizmus, mint másutt Európában" - mondta. Teljesen valótlan, különösen rosszindulatú rágalom Magyarországot antiszemitának, rasszistának, szélsőségesnek nevezni - tette hozzá.
A magyarországi cigányellenességet firtató kérdésre a köztársasági elnök kifejtette: Magyarország az egyedüli állam, amelynek roma kisebbségi képviselője van az Európai Parlamentben, egyedül Magyarországon állítottak föl államtitkárságot a romák életkörülményeinek javítása érdekében, emellett az egész Európára kiterjedő roma integráció a magyar EU-elnökség egyik fő napirendi pontja.
hirado
2011.03.16. 10:32
t: 82
Schmitt: rosszindulatú rágalom Magyarországot antiszemitának nevezni
A tavaly hivatalba lépett magyar kormány arra törekszik, hogy rend legyen a gazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban, a biztonságpolitikában és rend legyen a médiában is – nyilatkozta Schmitt Pál köztársasági elnök, akit a médiatörvényről, a készülő új alkotmányról és a magyar kormány gazdaságpolitikájáról kérdezett a Die Welt című német napilap. Sajtószabadság van
Az államfő kiemelte: Magyarországon száz százalékig tiszteletben tartják a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát – utalt a médiatörvényt ért bírálatokra. A kérdésre, hogy ő államfőként miért írta alá a jogszabályt anélkül, hogy változtatást javasolt volna rajta, így válaszolt: államfőként csak arra van felhatalmazva, hogy az elé beterjesztett törvényeket az alkotmányosság szempontjából vizsgálja; a médiatörvényben pedig nem látott olyan rendelkezést, amely ellentétes lett volna az alkotmánnyal. A Médiatanács összetételét ért bírálatokról a köztársasági elnök kiemelte, hogy a testület tagjai nem pártkatonák, nem is tagjai a Fidesznek. "A puding próbája az evés, figyelemmel fogom kísérni a tanács munkáját" - fűzte hozzá.
Schmitt Pál az alaptörvény módosításával kapcsolatban azt mondta: a jelenlegi alkotmány törvényi számozásában még az 1949-es év szerepel, amikor az ország szovjet megszállás alatt volt. "Elégtétel számunkra, hogy az új alkotmány a 2011-es évszámot fogja viselni", azt az évet, amikor Magyarország betöltötte az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét - mondta. Mint hozzátette: már több mint 800 ezren küldték vissza a nemzeti konzultáció keretében a választópolgárokhoz eljuttatott, a készülő alkotmány tartalmával kapcsolatos kérdőívet. Minden szempontból európai, sok európai alkotmánnyal összevethető, korszerű, időtálló alaptörvény jön létre - tette hozzá az államfő.
Az alkotmány nem zárja ki a nem-keresztényeket
Az új alkotmány külön utal a kereszténységre, de ez nem jelenti a nem-keresztények kizárását - ismételte meg Schmitt Pál. A kilenc alkotmányból, amely konkrétan utal a kereszténységre, a magyarországi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélés alapján a lengyel megfogalmazást találták a leginkább használhatónak. E szerint Lengyelország keresztény, katolikus állam, amelyben azonban ugyanolyan megbecsülés jár mindenkinek, aki más értékek mentén éli az életét. Semmiképpen nem lesznek tehát kizárva a nem-keresztények, éppen ellenkezőleg, amint a mondat második feléből kiderül, bele lesznek foglalva az alkotmányba - magyarázta. A szövegben a lengyel megoldástól eltérően nem a katolikus vallásra, hanem a magyar identitás fontos részét képező ezeréves magyar kereszténységre lesz utalás - tette hozzá.
A bankadót a kétségbeesés teremtette
A magyarországi bankadóval kapcsolatban az államfő rámutatott, már legalább tíz európai ország másolja a magyar módszert, a bankokra is válságadót vetve ki. "Ezt mi találtuk ki, a kétségbeesés vitt rá minket" - ismerte el. A kérdésre, hogy sikerülni fog-e egy ilyen kis országnak, mint Magyarország, a "saját út" a gazdaságpolitikában, Schmitt Pál azt felelte, egy-két éven belül meglátjuk, működik-e.
Nem erősödött a radikalizmus
Lendvai úr távol áll a valóságtól - mondta az államfő az újságnak arra a felvetésére, hogy Paul Lendvai Ausztriában élő publicista nemrégiben arról írt a Die Welt című német lapban, hogy egyre erősödik az antiszemitizmus Magyarországon. Schmitt Pál szerint ugyanazokról a kis radikális csoportokról van szó, csak valamivel hangosabbak lettek. "Itt élek, és pontosan tudom, hogy Magyarországon szemernyivel sincs több antiszemitizmus, mint másutt Európában" - mondta. Teljesen valótlan, különösen rosszindulatú rágalom Magyarországot antiszemitának, rasszistának, szélsőségesnek nevezni - tette hozzá.
A magyarországi cigányellenességet firtató kérdésre a köztársasági elnök kifejtette: Magyarország az egyedüli állam, amelynek roma kisebbségi képviselője van az Európai Parlamentben, egyedül Magyarországon állítottak föl államtitkárságot a romák életkörülményeinek javítása érdekében, emellett az egész Európára kiterjedő roma integráció a magyar EU-elnökség egyik fő napirendi pontja.
hirado
2011.03.16. 10:32
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
