HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Szili Katalin benyújtotta alaptörvény-javaslatát a parlamentnek

t: 105

Szili Katalin benyújtotta alaptörvény-javaslatát a parlamentnek

A 18 fejezetes javaslatban Szili Katalin beemelné az alaptörvénybe azt is, hogy a köztársaság fokozottan védi nemzeti értékeit, a környezetet és a természetet, különösen a termőföldet és a vízkészletet. A koncepció szerint senkit sem szabadna jogszerű és valós indok nélkül elbocsátani, és mindenkinek joga lenne ahhoz, hogy oktatási intézményt alapítson.

A Szociális Unió (SZU) elnöke a köztársaság törvényhozását nemzetgyűlésnek nevezné, amelynek két kamarája lenne, a képviselőház és a 90 tagú felsőház. Utóbbiba delegálási joggal rendelkeznének például az érdek-képviseleti szervezetek, az egyházak, a kamarák, a köztestületek szervezetei, a nemzeti és etnikai közösségek, az önkormányzati szervezetek szövetségei, valamint más szervezetek a sarkalatos törvényben meghatározott szabályok szerint. A felsőház a törvényalkotási folyamatban egyszeri, halasztó hatályú vétójoggal rendelkezne. A felsőházi ciklus hossza öt év lenne, a kamara kizárólag a törvényhozásban venne részt, a kormány ellenőrzésében nem kapna szerepet, a kabinet iránt bizalmat vagy bizalmatlanságot nem nyilváníthatna. Tagjai tiszteletdíjban nem részesülnének, csak a mindenkori államigazgatási napidíjban. A képviselőházi választás továbbra is négyévente lenne.

A javaslat alapján törvény előírhatná azt, hogy az államfő augusztus 20-án déli 12 órakor lépjen hivatalba. A kormány legfeljebb 15 tagú lehetne. A kabinet létrehozhatna kormánybizottságot és -tanácsot.

A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényeket az Alkotmánybíróság Szili Katalin előterjesztése szerint csak akkor semmisíthetné meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó passzus szerinti jogokat sérti.

Mindemellett az alaptörvény rendelkezne az Állami Számvevőszékről, a nemzeti bankról, a honvédségről és rendvédelmi szervekről, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről, a médiahatóságról, az önkormányzatokról, a bíróságokról, az ügyészségről, a választásokról és a jelképekről.

A köztársaság területe városokra és vonzáskörzeti községeikre, járásokra, megyékre, a fővárosra, valamint - 800 ezer embertől hárommillióig - régiókra tagolódna. A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az általános képviselőházi választást követő második év október hónapjában kellene megtartani.

hirado

2011.03.16. 09:06

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek