
Lendvai Ildikó úgy értékeli, az állampolgárok jogairól nagyon keveset mond az alkotmánytervezet. Az MSZP politikusa a Fidesz-KDNP frakcióülése előtt úgy nyilatkozott, hogy nem derül ki pontosan az új alaptörvény tervezetéből, kinek lesz majd választójoga határon túl és innen.
Hozzátette: a gyerekek utáni választójog sincs pontosan megfogalmazva, Lendvai ezt a fajta választójogot képtelen, és Európához nem konform megoldásnak nevezte.
"Nem tartom megnyugtatónak az Alkotmánybíróság hatáskörének változását sem" - folytatta, megjegyezve: az állampolgárok korlátozottan fordulhatnak a szervezethez.
Ha marad az a passzus, hogy a parlamenti képviselők 20 vagy 25 százaléka fordulhat a testülethez, akkor a jelenlegi parlamenti arányok szerint ez az egyes ellenzéki pártok Ab-hoz való fordulása is gyengülne - fejtette ki.
Lendvai Ildikó közölte: a történelmi szimbólumok tekintetében valami furcsa, történelmi múltba fordulást látott, s azt mondta, Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye jut eszébe az átkeresztelésekről. Példaként említette a kúriát és a vármegyét.
A történelmi múltunkban sok minden van, amire büszkék lehetünk, de az alkotmány nem a múltról szól, hanem a jelenben és jövőben élő állampolgárok jogairól. Ebben a tekintetben pedig ez az alkotmány nagyon keveset mond - közölte Lendvai Ildikó.
hirado
2011.03.11. 10:07