HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Ellenzéki kifogások az alkotmányozásba való visszatérés ellen?
Az ellenzék egyes erői nem tudják elfogadni, hogy akkor kapjon új alaptörvény Magyarország, amikor nem ők kormányoznak - nyilatkozta Salamon László, az új alkotmány koncepcióját kidolgozó eseti parlamenti bizottság KDNP-s elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este.
Miután a kormánypártok sokat tettek azért, hogy az ellenzék visszatérjen az alkotmányozási folyamatba, a további távolmaradásuknak nem igazán lehet más oka - vélte a kormánypárti politikus. Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakcióvezetője viszont úgy látja: legitimációs kérdések is felmerülnek; az egyik, hogy szerinte a Fidesz a választási kampányban elhallgatta közjogi terveit, többek között azt is, hogy új alkotmányt szeretne elfogadni kormányra kerülése esetén. Schiffer András úgy látja: továbbra sincsenek meg az alkotmányozás demokratikus feltételei, amelyeket az LMP a folyamatba való visszatérése feltételének "három pontjaként" fogalmazott meg korábban.
Egy kétharmados parlamenti többségnek nem csak jogi, hanem morális értelemben is joga lenne alkotmányozni, ha a választási kampányban, a döntési helyzetben lévő választókkal közölte volna a pontos közjogi elképzeléseit - reagált Schiffer András a kérdésre, miszerint mit ért azon a korábbi kijelentésén, hogy most az a kérdés, vajon az emberek részt vehetnek-e az alkotmányozásban.
Mivel a fenti helyzet nem állt elő 2010 áprilisában, a választások idején, ezért a Lehet Más a Politika még tavaly májusban azt javasolta: első lépésben ne alkotmány-előkészítő bizottság alakuljon a parlamentben, hanem egy paritásos bizottság, amely megtervezi, "miként csatornázzák be” az emberek véleményét az új alaptörvény elfogadása során.
Az alkotmány nem egy a sok kétharmados törvény közül – emlékeztetett az LMP frakcióvezetője – , az ugyanis az egész jogrendszert átható morális elvek összességét tartalmazza.
“Nem az a kérdés, hogy mi vagy mások részt vesznek-e az alkotmányozás folyamatában, hanem az, hogy van-e erkölcsi alapja ennek a mostani alkotmányozási folyamatnak, részt tudnak-e venni benne érdemben az emberek, azon túl, hogy kérdőíveket visszaküldenek, akik visszaküldenek” - hangoztatta Schiffer András, utalva a Szájer József vezette – az alkotmány nemzeti konzultációját levezénylő – bizottság által szerkesztett és kiküldött lakossági kérdőívekre.
Salamon: még sosem tárták ilyen szélesre az alkotmányozás kapuit
“Először is nem becsülném le, hogy kérdőíveket küldünk ki, hiszen ez az emberek megkérdezésének egy nagyon hatékony és célszerű módja” - reagált az elhangzottakra Salamon László. A vélemények beszerzésének módszerét egyébként az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság kulcskérdésként kezelte, és “Magyarország újkori történetében még soha nem nyitották ilyen szélesre a kapukat" alkotmányozás ügyében a társadalom előtt, mint most” - hangoztatta a KDNP-s politikus.
Az alkotmányban megjelölt állami szerveket, az érdek-képviseleti szövetségeket, a nemzeti-etnikai kisebbségek szövetségeit véleménynyilvánításra kérték. Ezen túl megkeresték az alkotmányjogi szakmát, a tudományegyetemeket és a Magyar Tudományos Akadémiát is ugyanezen célból. Emellett minden társadalmi szervezet, sőt, magánszemély előtt is megnyitották a kormányzó erők annak a lehetőségét, hogy elképzeléseit, javaslatait, véleményét elküldje az új alaptörvényt előkészítő eseti bizottságnak – sorolta a konzultációs folyamat állomásait Salamon László.
Megjegyezte: éppen az LMP parlamenti frakciója javaslatára fogadta el az alkotmányt előkészítő eseti bizottság azt az elképzelést, hogy minden frakció név szerint felkérhessen öt-öt társadalmi szervezetet véleménynyilvánításra – ez is megtörtént; összesen majd kétszázötven vélemény, javaslat, észrevétel futott be tavaly december végéig a bizottsághoz. Számos konferencián, szimpóziumon, egyetemi rendezvényeken, sajtóvitákon is megismerhették a különböző elképzeléseket az új alkotmánnyal kapcsolatban az emberek – érvelt a kormánypárti politikus.
Schiffer: A Fidesz nem jelezte, hogy alkotmányozni fog
Valóban lényeges, hogy az állampolgárok konkrétan is részt vegyenek az alkotmányozásban? Nem az lenne a természetes, hogy a képviseletükkel megbízott képviselők döntenének arról, milyen alkotmány lesz a legjobb az országnak és a társadalomnak? - kérdezte a Heti Hírmondó.
“Még normális esetben is, ha egy alaptörvény megszerkesztéséről van szó, valamilyen formában, intézményesített módon be kell vonni az embereket a folyamatba” - reagált Schiffer András, hozzátéve: ennek a korszerű megtervezésére próbáltak javaslatot tenni, amit a “kétharmados többség lesöpört”; az intézményesített megoldások méltóak ugyanis egy jogállamhoz, nem pedig az "'informális propagandaeszközök" – hangoztatta Schiffer.
Emellett természetesen igaz: ha kétharmados felhatalmazást kap egy többség egy demokráciában, ám alkossa meg a szerinte legjobb alaptörvényt – mondta a politikus “Egy gond van: ahogyan Gyurcsány Ferenc 2006-ban elhallgatta a gazdasági adatokat azért, hogy megszerezze a rendes többséget a parlamentben, most Orbán Viktor elhallgatta a közjogi terveket. Hallgatott arról, hogy új alkotmányt akar, pusztán azért, hogy megszerezzék a kétharmados többséget. Ez okoz egy morális-legitimációs válságot” - szögezte le az LMP-s politikus.
Az LMP három feltétele
További ok, amiért nem vesznek részt az alkotmányozási folyamatban, az a Fidesz alkotmányossághoz való hozzáállása – érvelt az LMP-s politikus. Ami szerinte abban “csúcsosodott ki”, hogy amikor az Alkotmánybíróság hozott egy, a miniszterelnök számára nem tetsző döntést tavaly októberben, erre az volt a többség reakciója, hogy egy másik alkotmányos szerv, az Alkotmánybíróság hatáskörét megkurtították. “Ez a lépés nem méltó egy jogállamhoz, és arról tanúskodik, hogy a Fidesz-KDNP az alkotmányosságot nem tiszteli, nem tiszteli azt, hogy a többségi uralmat az alkotmányosság korlátozza” - hangzott a nyilatkozatban.
Az LMP a demokratikus alkotmányozás feltételeként – amikor is rész tudna venni a párt a folyamatban - három feltételt állított fel. Ebből kettőre – az AB hatáskörének visszaállítására és az új alaptörvényt megerősítő népszavazásra – már voltak pozitív jelzések a Fidesz részéről – emlékeztetett Schiffer. “Azt elég mulatságosnak tartom, hogy pont a harmadik feltételünktől – ami evidencia –, hogy ne öt hét alatt kodifikáljunk egy alkotmányt, hanem próbáljuk meg kitolni két fázisban azt az év végéig, pont ettől a legelzárkózóbb a Fidesz” - hangoztatta az ellenzéki politikus.
A kormányoldal sokat tett az ellenzék visszatéréséért
Az érdemi munka tavaly júniusban kezdődött és idén év végén fog véget érni a kétharmados – sarkalatos – törvények elfogadásával, amik így, az alaptörvény majdani szövegével együttesen képezik az alkotmányos rendszert – reagált Salamon László. A KDNP-s politikus ismét emlékeztetett: még soha nem volt ilyen hosszú alkotmányozás Magyarországon; sem 1848-ban, sem 1920-ban, sem '45-ben vagy '89-ben; a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai például két-három hónapig tartottak, amikor a diktatúra alkotmányából egy demokratikus alkotmányt teremtettek - emlékeztetett a politikus.
Hogy a kormányoldalnak mennyire fontos az ellenzék visszatérése az alkotmányozásba, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban végzett munkát követően megtették azt a “páratlan gesztust” az ellenzék felé, hogy a kész, bizottsági szinten egyhangúlag elfogadott alkotmány-koncepciót puszta vitairattá, egy szinttel lejjebb lévő dokumentummá nyilvánították a kormányoldal képviselői – mondta Salamon László.
Ha ugyanis a koncepciót megszavazták volna kétharmados többséggel, az már megkötötte volna az alkotmány normaszövegének konkrét szövegezési irányát is. Most megnyílt az a lehetőség, hogy mindegyik párt beadhasson egy önálló alkotmánytervezetet, és azokat párhuzamosan tárgyalják az alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójával. “Nem egészen értem, miről szól ez a vita” - reagált Salamon László.
A kormánypárti politikus úgy látja: az ellenzék részéről nem történik egyéb a kifogások keresésénél. “Meg is fogalmazódott szocialista politikus részéről: nem hitelesíthető, hogy ebben a ciklusban szülessék új alkotmány. Elviselhetetlen egyes pártoknak, hogy ellenzékben legyenek, miközben Magyarország új alkotmányhoz jut” - érvelt a kormánypárti politikus a Heti Hírmondó stúdiójában szervezett vita keretében.
hirado
2011.02.22. 11:47
t: 173
Ellenzéki kifogások az alkotmányozásba való visszatérés ellen?
Az ellenzék egyes erői nem tudják elfogadni, hogy akkor kapjon új alaptörvény Magyarország, amikor nem ők kormányoznak - nyilatkozta Salamon László, az új alkotmány koncepcióját kidolgozó eseti parlamenti bizottság KDNP-s elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este. Miután a kormánypártok sokat tettek azért, hogy az ellenzék visszatérjen az alkotmányozási folyamatba, a további távolmaradásuknak nem igazán lehet más oka - vélte a kormánypárti politikus. Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakcióvezetője viszont úgy látja: legitimációs kérdések is felmerülnek; az egyik, hogy szerinte a Fidesz a választási kampányban elhallgatta közjogi terveit, többek között azt is, hogy új alkotmányt szeretne elfogadni kormányra kerülése esetén. Schiffer András úgy látja: továbbra sincsenek meg az alkotmányozás demokratikus feltételei, amelyeket az LMP a folyamatba való visszatérése feltételének "három pontjaként" fogalmazott meg korábban.
Egy kétharmados parlamenti többségnek nem csak jogi, hanem morális értelemben is joga lenne alkotmányozni, ha a választási kampányban, a döntési helyzetben lévő választókkal közölte volna a pontos közjogi elképzeléseit - reagált Schiffer András a kérdésre, miszerint mit ért azon a korábbi kijelentésén, hogy most az a kérdés, vajon az emberek részt vehetnek-e az alkotmányozásban.
Mivel a fenti helyzet nem állt elő 2010 áprilisában, a választások idején, ezért a Lehet Más a Politika még tavaly májusban azt javasolta: első lépésben ne alkotmány-előkészítő bizottság alakuljon a parlamentben, hanem egy paritásos bizottság, amely megtervezi, "miként csatornázzák be” az emberek véleményét az új alaptörvény elfogadása során.
Az alkotmány nem egy a sok kétharmados törvény közül – emlékeztetett az LMP frakcióvezetője – , az ugyanis az egész jogrendszert átható morális elvek összességét tartalmazza.
“Nem az a kérdés, hogy mi vagy mások részt vesznek-e az alkotmányozás folyamatában, hanem az, hogy van-e erkölcsi alapja ennek a mostani alkotmányozási folyamatnak, részt tudnak-e venni benne érdemben az emberek, azon túl, hogy kérdőíveket visszaküldenek, akik visszaküldenek” - hangoztatta Schiffer András, utalva a Szájer József vezette – az alkotmány nemzeti konzultációját levezénylő – bizottság által szerkesztett és kiküldött lakossági kérdőívekre.
Salamon: még sosem tárták ilyen szélesre az alkotmányozás kapuit
“Először is nem becsülném le, hogy kérdőíveket küldünk ki, hiszen ez az emberek megkérdezésének egy nagyon hatékony és célszerű módja” - reagált az elhangzottakra Salamon László. A vélemények beszerzésének módszerét egyébként az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság kulcskérdésként kezelte, és “Magyarország újkori történetében még soha nem nyitották ilyen szélesre a kapukat" alkotmányozás ügyében a társadalom előtt, mint most” - hangoztatta a KDNP-s politikus.
Az alkotmányban megjelölt állami szerveket, az érdek-képviseleti szövetségeket, a nemzeti-etnikai kisebbségek szövetségeit véleménynyilvánításra kérték. Ezen túl megkeresték az alkotmányjogi szakmát, a tudományegyetemeket és a Magyar Tudományos Akadémiát is ugyanezen célból. Emellett minden társadalmi szervezet, sőt, magánszemély előtt is megnyitották a kormányzó erők annak a lehetőségét, hogy elképzeléseit, javaslatait, véleményét elküldje az új alaptörvényt előkészítő eseti bizottságnak – sorolta a konzultációs folyamat állomásait Salamon László.
Megjegyezte: éppen az LMP parlamenti frakciója javaslatára fogadta el az alkotmányt előkészítő eseti bizottság azt az elképzelést, hogy minden frakció név szerint felkérhessen öt-öt társadalmi szervezetet véleménynyilvánításra – ez is megtörtént; összesen majd kétszázötven vélemény, javaslat, észrevétel futott be tavaly december végéig a bizottsághoz. Számos konferencián, szimpóziumon, egyetemi rendezvényeken, sajtóvitákon is megismerhették a különböző elképzeléseket az új alkotmánnyal kapcsolatban az emberek – érvelt a kormánypárti politikus.
Schiffer: A Fidesz nem jelezte, hogy alkotmányozni fog
Valóban lényeges, hogy az állampolgárok konkrétan is részt vegyenek az alkotmányozásban? Nem az lenne a természetes, hogy a képviseletükkel megbízott képviselők döntenének arról, milyen alkotmány lesz a legjobb az országnak és a társadalomnak? - kérdezte a Heti Hírmondó.
“Még normális esetben is, ha egy alaptörvény megszerkesztéséről van szó, valamilyen formában, intézményesített módon be kell vonni az embereket a folyamatba” - reagált Schiffer András, hozzátéve: ennek a korszerű megtervezésére próbáltak javaslatot tenni, amit a “kétharmados többség lesöpört”; az intézményesített megoldások méltóak ugyanis egy jogállamhoz, nem pedig az "'informális propagandaeszközök" – hangoztatta Schiffer.
Emellett természetesen igaz: ha kétharmados felhatalmazást kap egy többség egy demokráciában, ám alkossa meg a szerinte legjobb alaptörvényt – mondta a politikus “Egy gond van: ahogyan Gyurcsány Ferenc 2006-ban elhallgatta a gazdasági adatokat azért, hogy megszerezze a rendes többséget a parlamentben, most Orbán Viktor elhallgatta a közjogi terveket. Hallgatott arról, hogy új alkotmányt akar, pusztán azért, hogy megszerezzék a kétharmados többséget. Ez okoz egy morális-legitimációs válságot” - szögezte le az LMP-s politikus.
Az LMP három feltétele
További ok, amiért nem vesznek részt az alkotmányozási folyamatban, az a Fidesz alkotmányossághoz való hozzáállása – érvelt az LMP-s politikus. Ami szerinte abban “csúcsosodott ki”, hogy amikor az Alkotmánybíróság hozott egy, a miniszterelnök számára nem tetsző döntést tavaly októberben, erre az volt a többség reakciója, hogy egy másik alkotmányos szerv, az Alkotmánybíróság hatáskörét megkurtították. “Ez a lépés nem méltó egy jogállamhoz, és arról tanúskodik, hogy a Fidesz-KDNP az alkotmányosságot nem tiszteli, nem tiszteli azt, hogy a többségi uralmat az alkotmányosság korlátozza” - hangzott a nyilatkozatban.
Az LMP a demokratikus alkotmányozás feltételeként – amikor is rész tudna venni a párt a folyamatban - három feltételt állított fel. Ebből kettőre – az AB hatáskörének visszaállítására és az új alaptörvényt megerősítő népszavazásra – már voltak pozitív jelzések a Fidesz részéről – emlékeztetett Schiffer. “Azt elég mulatságosnak tartom, hogy pont a harmadik feltételünktől – ami evidencia –, hogy ne öt hét alatt kodifikáljunk egy alkotmányt, hanem próbáljuk meg kitolni két fázisban azt az év végéig, pont ettől a legelzárkózóbb a Fidesz” - hangoztatta az ellenzéki politikus.
A kormányoldal sokat tett az ellenzék visszatéréséért
Az érdemi munka tavaly júniusban kezdődött és idén év végén fog véget érni a kétharmados – sarkalatos – törvények elfogadásával, amik így, az alaptörvény majdani szövegével együttesen képezik az alkotmányos rendszert – reagált Salamon László. A KDNP-s politikus ismét emlékeztetett: még soha nem volt ilyen hosszú alkotmányozás Magyarországon; sem 1848-ban, sem 1920-ban, sem '45-ben vagy '89-ben; a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai például két-három hónapig tartottak, amikor a diktatúra alkotmányából egy demokratikus alkotmányt teremtettek - emlékeztetett a politikus.
Hogy a kormányoldalnak mennyire fontos az ellenzék visszatérése az alkotmányozásba, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban végzett munkát követően megtették azt a “páratlan gesztust” az ellenzék felé, hogy a kész, bizottsági szinten egyhangúlag elfogadott alkotmány-koncepciót puszta vitairattá, egy szinttel lejjebb lévő dokumentummá nyilvánították a kormányoldal képviselői – mondta Salamon László.
Ha ugyanis a koncepciót megszavazták volna kétharmados többséggel, az már megkötötte volna az alkotmány normaszövegének konkrét szövegezési irányát is. Most megnyílt az a lehetőség, hogy mindegyik párt beadhasson egy önálló alkotmánytervezetet, és azokat párhuzamosan tárgyalják az alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójával. “Nem egészen értem, miről szól ez a vita” - reagált Salamon László.
A kormánypárti politikus úgy látja: az ellenzék részéről nem történik egyéb a kifogások keresésénél. “Meg is fogalmazódott szocialista politikus részéről: nem hitelesíthető, hogy ebben a ciklusban szülessék új alkotmány. Elviselhetetlen egyes pártoknak, hogy ellenzékben legyenek, miközben Magyarország új alkotmányhoz jut” - érvelt a kormánypárti politikus a Heti Hírmondó stúdiójában szervezett vita keretében.
hirado
2011.02.22. 11:47
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
