
Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt.
A határozat indoklása szerint a kötelezettség nélküli felmentési jogkör aránytalanul korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot, a felmentés jogszerűségét alátámasztó törvények hiánya miatt sérül a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, a törvényhozó döntési szabadsága pedig nem terjedhet odáig, hogy a munkáltató korlátlanul döntsön a köztisztviselő felmentéséről.
A testület alaptörvénybe ütközőnek mondta ki a rendelkezést azért is, mert így lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is.
A közszolgák indoklás nélküli felmentésére vonatkozó rendelkezést május 31-i hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság.
Tavaly decemberben ismertette Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető elnöke azon előterjesztését, amely kiterjeszti az indoklás nélküli felmondás intézményét a közszolgákra.
Kósa előterjesztését azzal indokolta, hogy eddig a köztisztviselőket, noha keveset kerestek, bebetonozták a székükbe, aminek szerinte egyenes következménye volt, hogy az emberek elégedetlenek voltak a szférával. Kialakult egy olyan gyakorlat, miszerint a munkaügyi bíróságok gyakorlatilag elvétve állapították meg a munkavállaló alkalmatlanságát, és mondták ki elbocsátásának jogszerűségét.
Az elfogadott törvény szerint a bérekben 30 százalékos eltérés lehet a korábbi 20 százalék helyett, megszűnik a megbízott vezetői rendszer és az intézmények vezetőit legfeljebb 5 évre lehet kinevezni. Ezeken nem változtat az Alkotmánybíróság mostani döntése.
hirado
2011.02.16. 10:38