HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Sötét és hideg lesz az egyetemeken?
A szeptember 20-i rendkívüli rektori konferencián az egyetemi vezetők megkérdeznék a pénzügyminisztertől, mi indokolta, hogy újabb összegeket zároljanak a felsőoktatási intézmények vagyonából - írja a Magyar Nemzet. Egyes vélemények szerint a kormányzat úgy akarja kozmetikázni az idei költségvetési számokat, hogy januárra tolja át az év végi kifizetéseket.
Meghívjuk a pénzügyminisztert is a rendkívüli rektori értekezletre, mert szeretnénk megtudni, milyen jogszabályok alapján zároltak újabb összegeket, illetve mi indokolja a tartalékképzést - mondta a lapnak Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora. Hozzátette: az egyetemnek négy hónap alatt 2,1 milliárd forintot kell megtakarítania, ami körülbelül az éves költségvetés tíz százaléka. Ebből 1,7 milliárd forint az ELTE saját bevétele, 360 millió forint azonban állami támogatás, ez utóbbi tehát zárolást jelent.
Klinghammer nem érti, mi alapján kötelezték erre őket, amikor a jogszabály szerint csak 1 százalékos vagyont kell zárolni, ezt pedig már tavasszal megtették. Az sem világos, mi értelme van a tartalékképzésnek, hiszen az nem tényleges spórolás, csak a kifizetések csúsztatása, a késedelmes fizetés ráadásul büntetőkamattal jár, tehát jövőre többet kell befizetni, mint ha az idén rendeznék a számlákat.
A rektor mindenesetre arra kérte kollégáit, mérjék fel, milyen megrendeléseket tudnak lemondani, milyen kifizetéseket tudnak átütemezni, és mely költségek rendezése halaszthatatlan.
Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora a Magyar Nemzetnek azt mondta: a munkabéreken kívül semmire nem marad pénz. Tárgyalásokat kezdenek a közművekkel és a beszállítókkal, és megpróbálnak megállapodni velük a kifizetések jövőre csúsztatásáról. Ha nem születik egyezség, akkor az is elképzelhető, hogy ki kell kapcsolni az egyetemeken a fűtést és a villanyt. Besenyei szerint a kormányzat célja, hogy így csökkentse a túlzottan megduzzadt költségvetési hiányt legalábbis papíron.
Klinghammer István kollégája szavaira reagálva kijelentette: nem az egyetemek termelték az állam hiányát, azt most mégis a nekik járó pénz rovására akarják csökkenteni. A rektori konferencia elnöke hozzátette: álmában sem akar arra gondolni, hogy esetleg sötétben és hidegben kell majd tanítani, de ha nem történik változás, akkor ez egyes intézményekben könnyen előfordulhat.
hirado
2005.09.07. 10:04
t: 70
Sötét és hideg lesz az egyetemeken?
A szeptember 20-i rendkívüli rektori konferencián az egyetemi vezetők megkérdeznék a pénzügyminisztertől, mi indokolta, hogy újabb összegeket zároljanak a felsőoktatási intézmények vagyonából - írja a Magyar Nemzet. Egyes vélemények szerint a kormányzat úgy akarja kozmetikázni az idei költségvetési számokat, hogy januárra tolja át az év végi kifizetéseket.Meghívjuk a pénzügyminisztert is a rendkívüli rektori értekezletre, mert szeretnénk megtudni, milyen jogszabályok alapján zároltak újabb összegeket, illetve mi indokolja a tartalékképzést - mondta a lapnak Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora. Hozzátette: az egyetemnek négy hónap alatt 2,1 milliárd forintot kell megtakarítania, ami körülbelül az éves költségvetés tíz százaléka. Ebből 1,7 milliárd forint az ELTE saját bevétele, 360 millió forint azonban állami támogatás, ez utóbbi tehát zárolást jelent.
Klinghammer nem érti, mi alapján kötelezték erre őket, amikor a jogszabály szerint csak 1 százalékos vagyont kell zárolni, ezt pedig már tavasszal megtették. Az sem világos, mi értelme van a tartalékképzésnek, hiszen az nem tényleges spórolás, csak a kifizetések csúsztatása, a késedelmes fizetés ráadásul büntetőkamattal jár, tehát jövőre többet kell befizetni, mint ha az idén rendeznék a számlákat.
A rektor mindenesetre arra kérte kollégáit, mérjék fel, milyen megrendeléseket tudnak lemondani, milyen kifizetéseket tudnak átütemezni, és mely költségek rendezése halaszthatatlan.
Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora a Magyar Nemzetnek azt mondta: a munkabéreken kívül semmire nem marad pénz. Tárgyalásokat kezdenek a közművekkel és a beszállítókkal, és megpróbálnak megállapodni velük a kifizetések jövőre csúsztatásáról. Ha nem születik egyezség, akkor az is elképzelhető, hogy ki kell kapcsolni az egyetemeken a fűtést és a villanyt. Besenyei szerint a kormányzat célja, hogy így csökkentse a túlzottan megduzzadt költségvetési hiányt legalábbis papíron.
Klinghammer István kollégája szavaira reagálva kijelentette: nem az egyetemek termelték az állam hiányát, azt most mégis a nekik járó pénz rovására akarják csökkenteni. A rektori konferencia elnöke hozzátette: álmában sem akar arra gondolni, hogy esetleg sötétben és hidegben kell majd tanítani, de ha nem történik változás, akkor ez egyes intézményekben könnyen előfordulhat.
hirado
2005.09.07. 10:04
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
