
Továbbra is fulldoklik az ország, szinte minden tájegységen gondot okoz az esőzések miatt felgyülemlett vízmennyiség, ár- és belvíz egyaránt veszélyezteti a Közép-Dunántúlt, a Kis-Balaton térségét és szinte a Tisza menti területek teljes hosszát.
Árad a Zagyva
Árad a Zagyva, a folyó 50 kilométeres szakaszán elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el; a ráckevei és az észak-duna-völgyi szakaszokon ugyanakkor belvízvédelmi készültség van érvényben.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint újabb árhullám indult el a Zagyván, ezért Hatvan környékétől a szentlőrincgátai gátőrjárásig elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el.
Az árhullám mérséklése és a folyó alsó szakaszának tehermentesítése miatt elsőfokú az árvízvédelmi készültség a folyó felső szakaszán lévő maconkai és a mátraverebélyi tározókon.
Az utóbbi hetekben lehullott csapadékot a talaj már nem tudja befogadni, ezért a belvízzel kapcsolatban is intézkednie kellett az igazgatóságnak.
A ráckevei (soroksári)-Duna menti szakaszon másod-, az észak-duna-völgyi szakaszon pedig elsőfokú a belvízvédelmi készültség.
Az elöntött területek: Ráckeve, Dömsöd, Apaj, illetve Dabas-Ócsa térsége. A lakott területek védelme érdekében fokozott mértékben üzemeltetik a ráckevei, szigetbecsi és dömsödi szivattyútelepeket.
Példátlan belvíz magasság a Kis-Balaton térségében
A hóolvadás, a Zala folyóból lezúduló nagy mennyiségű víz és a Balaton magas vízszintje miatt tovább emelkedik a belvízzel elöntött területek nagysága a Kis-Balaton belső térségében.
Laki István közölte: a zsilipek kinyitásával és a napi 24 órás, folyamatos szivattyúzással még szinten tudják tartani a belvizet, de a Kis-Balaton belső térségében "nem fogy a víz". Egy-két napon belül számítani kell a Zalaegerszeg térségéből, a Zala folyóból érkező, másodpercenként 30 köbméteres árral is.
Naponta 400 ezer köbméter vizet szivattyúznak át a Zalába és a Kis-Balatonba. A Balatonba vezető zsilip teljesen nyitva van, a két vízszint szinte teljesen "kiegyenlítődött", amire az elmúlt évtizedekben még nem volt példa.
A belvíz tíz négyzetkilométer fölötti területet, erdőket, szántóföldeket érint. A Nagykanizsa-Budapest vasúti pálya mindkét oldalán 1-1,5 méter magasan áll a belvíz. Ezen a szakaszon mobil szivattyútelepeket is üzemeltetnek, hogy ne emelkedjen tovább a vízszint és ne kelljen sebességkorlátozást bevezetni.
A déli részen, az M7-es autópályánál is megjelent a belvíz, de a kiépített árokrendszer miatt ez nem veszélyezteti a közlekedést.
A Kis-Balaton üzemmérnökség felügyelete alá tartozó négy öblözetből a Nagykanizsa-Budapest vasútvonalat érintő szakaszon, valamint Zalaapáti környékén harmadfokú a készültség. Zalavár és Sármellék környékén, valamint Keszthely, Hévíz, Alsópáhok és Fenékpuszta területén másodfokú a belvízvédelem.
Harmadfokú készültség az Alsó-Tisza vidékén
Harmadfokra emelte a vízügyi igazgatóság a belvízvédelmi készültséget az Alsó-Tisza vidéken; jelenleg 700 négyzetkilométert borít belvíz, de szerda délutántól, az érkező újabb csapadékhullámmal ismét nő majd a terület nagysága.
Priviáckiné Hajdú Zsuzsanna elmondta: naponta 4,7 millió köbméter vizet emelnek át levezető csatornákba. A működő 31 szivattyútelepből kettőt kellett megerősíteni mobil egységgel. Az egyik Gátér, a másik Makó térségében dolgozik. A védekezésben 34 munkagéppel 200 szakember vesz részt.
Legutóbb 1999-2000-es év fordulóján töltötték a karácsonyt a szakemberek az ügyeleti szobákban és a szivattyúk mellett. Akkor repülőből mérve 1080 négyzetkilométert borított belvíz az Atiközvizig területén, azaz Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes részein. A mostani mérések egyelőre a földről készültek.
A belvízi helyzet az önkormányzatok belterületi védekezéséit is jelentősen megnehezíti. Első fokú helyi kárelhárítási fokozat van érvényben 15 településen: Apátfalva, Bordány, Deszk, Felgyő, Forráskút, Hódmezővásárhely, Kiszombor, Makó, Mindszent, Nagymágocs, Nagyszénás, Pitvaros, Röszke, Szatymaz és Szentes településeken.
Másodfok mellett védekeznek 27 helyen, Balástya, Baks, Csongrád, Derekegyház, Domaszék, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kistelek, Kiskunmajsa, Kövegy, Kunszentmárton, Mezőhegyes, Mórahalom, Orosháza, Ópusztaszer, Pálmonostora, Pusztaszer, Szank, Szeged, Szegvár, Székkutas, Tömörkény, Tiszasziget, Újszentiván, Üllés és Zákányszék településeken. Harmadfokú helyi kárelhárítási fokozat van érvényben Csanádpalota és Csanytelek településeken.
A katasztrófavédelem is aktívan dolgozik a belvízi védekezésben. Eddig tizenkét szivattyút adtak ki a munkálatokra, és 21 500 homokzsákot - mondta el Tátrai János a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
Hozzátette: a legrosszabb a helyzet Csongrád megyében Csanyteleken és Csanádpalotán. Utóbbi települést már tavasszal is súlyos helyzetbe hozta a belvíz.
Kovács Sándor független polgármester közölte: most a belterületről egyelőre sikeresen vezetik ki a vizet, ahol kell, mélyítik az árkokat. A probléma lassan azonban az, hogy a külterületekről visszafele folyik a belvíz. Ezért a vízügyi szakemberek a román határ közelében kezdtek el egy csatornát kotorni, hogy könnyebben vezessék el a vizeket.
A belvíz mellett árhullám is érkezik. A szakemberek szerint a következő napokban várható, hogy Szegeden a rakpart magasságát megközelíti a Tisza vízszintje. A folyó ugyan nem önti el a rakpartot, de az előre jelzett ónos eső miatt mégis előfordulhat, hogy lezárják azt a forgalom elől.
Tartós áradásra számítanak a Közép-Tisza területén
A Tisza középső szakasza végig árad; az elkövetkezendő napokban az előre jelzett csapadék hatására a Közép-Tiszán 10-15 centiméter közötti vízszintemelkedés várható.
Lovas Attila vízügyi igazgató tájékoztatása szerint a Zagyva-Tarna rendszer, a Hármas-Körös és Hortobágy-Berettyó szintén árad, az áradás napi üteme eltérő, a Zagyván például Jászteleknél a mostani 406 centiméteres vízállás akár 80 centimétert is emelkedhet.
Az emelkedő vízállás miatt szerda reggeltől újabb folyó, a Hortobágy-Berettyó mentén léptettek életbe első fokú árvízvédelmi készültséget a jobb parton, a Mezőtúr és Túrkeve közötti szakaszon. Az igazgatóság területén ezzel együtt első fokú készültség 121, míg másodfokú 52 kilométeren van az érvényben az említett folyóknál.
A tiszai árhullám miatt a Kiskörei Vízlépcsőnél a duzzasztást megszüntették. A Tisza-tó téli - emelt - vízszintjének beállítását az árhullám levonulása után végzik el a szakemberek.
Az igazgatóság négy megyét érintő működési területén kereken 453 négyzetkilométer áll víz alatt, és erősen közelít az idén február 28-án mért csúcsértékhez, a 461 négyzetkilométerhez. Az elmúlt 24 órában 40 stabil és 13 mobil szivattyúval összesen mintegy 3,9 millió köbméter vizet emeltek a még használható befogadókba.
Harmadfokú belvízvédelmi készültség van érvényben a kisújszállási és a karcagi szakaszon, másodfokú a ceglédi, jászberényi, jászkiséri, mezőtúri, kiskörei és kunhegyesi szakaszon, míg első fokú a cibakházi szakaszon.
A belvíz leginkább Cegléd, Abony, Kőröstetétlen, Kömlő, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Karcag és Kuncsorba településeket veszélyezteti, védelmük érdekében a vízügyesek folyamatosan tisztítják a befogadó csatornákat a vízelvezetés megkönnyítéséért.
A győri társigazgatóság embereivel együtt a Közép-Tisza vidékén 149-en vesznek részt a védekezésben.
Még nincs rekord, de nem is apad a belvíz Békésen
Egy nap alatt nem változott a belvízzel elöntött területek nagysága Békésben, vagyis továbbra is 544 négyzetkilométer, ám Szarvas és Békésszentandrás megóvása érdekében elzárták a térségbe folyó Dögös-kákafoki-csatornát.
A tájékoztatás szerint a víz alatt álló területek nagysága még mindig nem érte el az 1999-es rekordot, amikor 588 négyzetkilométer elöntéssel kellett szembe nézniük a védekezőknek.
A vízügyi szerv tíz belvízvédelmi szakaszából ötben harmad-, másik ötben pedig másodfok mellett folyik a védekezés.
Az igazgatóság által működtetett szivattyútelepek egy nap alatt 8,5 millió köbméter vizet emeltek át a főbefogadó folyókba és csatornákba.
A közép-békési térség legfőbb vízelvezető rendszerének végén, a Szarvas-békésszentandrási-holtágnál a meglévő, állandó telepítésű szivattyúk mellett 14 mobil berendezés is működik, ám ezek kapacitása sem elegendő a holtág vízszintjének csökkentéséhez.
Ezért a holtágba folyó Dögös-kákafoki-csatornának egy felsőbb szakaszán eltorlaszolták a medret, és a belvizet ideiglenesen egy 7 négyzetkilométeres területre vezetik ki. Az igazgatóság szerint a csatorna bal oldala depóniájának megnyitása nem veszélyeztet lakott ingatlant.
A térségben az előző naphoz képest kettővel több, összesen 30 településen folyik belterületi védekezés. Nyolcban a legmagasabb, közöttük Szarvason, Kamuton és Muronyban, 17-ben másod-, míg 5-ben első fokon védekeznek.
A meteorológiai előrejelzések szerint csütörtökön területi átlagban 7,6 milliméter csapadék várható, amit komoly lehűlés követ.
hirado
2010.12.08. 20:33