
A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma az utóbbi két év során folyamatosan csökken – olvasható a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) éves jelentésében. Tavaly 2657 volt a nemzeti úton beérkezett bejelentések száma, amely 2153 bejelentéssel kevesebb az előző évinél.
A hazai bejelentőktől származó bejelentések száma az elmúlt öt év során viszonlyag állandó volt (700-800 körül), míg a külföldi szabadalmi bejelentések száma az elmúlt években csökkent. Ez az MSZH szerint az Európai Szabadalmi Egyezményhez való 2003. január 1-jei csatlakozásunknak tudható be, miután a külföldi bejelentők 2003. január 1. után nem „közvetlenül”, hanem európai szabadalmi bejelentésükben hazánkat megjelölve igényelnek oltalmat Magyarország területére.
A világtendenciákkal összhangban a szabadalmi bejelentők sorát Magyarországon is az amerikai és a német bejelentők vezetik. A bejelentések több mint 40 százalékát 2004-ben a gyógyszeripar és a biotechnológia szakterületéről nyújtották be, a bejelentések 73 százaléka pedig öt szakterületre összpontosult: ezek a gyógyszeripar, a biotechnológia mellett a gépelemek és műszerek, a kémia, illetve a fém termékek.
A szabadalmi védettség megszerzése a tőkeerős multinacionális cégekkel szemben a hazai kisvállalkozások számára igen költséges lehet – mondták a hvg.hu-nak a szabadalmi hivatal munkatársai. A szabadalom megszerzésének, illetve fenntartásának első éves díja összesen hozzávetőleg 130 ezer forint, ám egyedül a fenntartási díj a védettség 19-20. évében 140 ezer forintra emelkedik. Az MSZH ezért bizonyos feltételekkel kedvezményeket biztosít a kérelem díjának és a megadott szabadalom fenntartási díjából is – például ha a feltaláló maga jegyezteti be a szabadalmat.
A vállalkozások gyakran csak akkor szembesülnek a szellemi tulajdon védelmének fontosságával, ha egy versenytársuk eltulajdonította a le nem védett termékeik ötletét. „Sokszor nem is tudják, milyen kincs van a kezükben” – fogalmazott Kaszala Lilla, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) illetékese.
A szabadalmi hivatallal összefogva a megyei kereskedelmi kamarák tavaly ősszel iparjogvédelmi információs pontokat állítottak fel a megyeszékhelyeken, ahol a vállalkozók tájékoztatást kaphatnak a szellemi tulajdon védelmének lehetőségeiről. A MSZH ugyancsak együttműködést indított a legnagyobb egyetemekkel, ahol szeretnék elérni, hogy az iparjogvédelem is bekerüljön az oktatási programba.
Nem kis részben a szabadalmi hivatal közbenjárásának köszönhetően a vállalkozások állami támogatást és adókedvezményt is kaphatnak szabadalmuk hazai, illetve külföldi bejegyzési költségeinek csökkentésére. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) augusztus közepén meghirdetett pályázata 200 millió forintos keretéből a külföldi iparjogvédelmi oltalmak megszerzési költségének legfeljebb 80 százalékát, vagy 15 millió forintot kaphatnak a nyertesek.
Ezen kívül a gazdasági tárca kiírása szerint a termék prototípusának, 0-szériájának előállítására, illetve a bevezetéshez szükséges marketingköltségek támogatására is lehet pályázni. A kisvállalkozások adóalapjukat is csökkenthetik az oltalom bejegyzésének költségeivel.
A frissen megszerzett szabadalmi védelem azonban nem garantálja, hogy az azt fejlesztő vállalkozások gazdasági hasznot is kovácsolhatnak az új termékből. A legtöbb hazai kisvállalkozó számára a gyártás, illetve a nemzetközi piaci bevezetés költségei megfelelő finanszírozás hiányában gyakorta szinte lehetetlen.
hvg
2005.08.12. 22:49