
Alkotmányunk szerint a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell megszemélyesítenie, felülemelkedve a közélet napi harcain és a pártpolitikán.
Tehát a jogállamisághoz, az alaptörvény szövegéhez hű államfőnek hivatalos megszólalásaiban nem szabadna hangot adni – bár magánemberként tőle sem szabad elvitatni ezt a jogot –pártpolitikai vonzalmainak.
A meglehetősen botrányos körülmények között, SZDSZ-es segítséggel megválasztott Sólyom László mégis ezt tette, mikor az Országgyűlés ünnepélyes alakuló ülésén egyértelműen hangot adott az újonnan bekerült pártokkal kapcsolatos véleményének. Ez a választópolgárok 17 százalékának, közel 900 ezer embernek a támogatását élvező Jobbikkal szemben egyértelműen elmarasztaló volt. Megsértve ezzel a párt választóit, és megértést tanúsítva a nemzeti radikalizmus kirekesztését szorgalmazó ultraliberális hatalmi hatalmi központok iránt. Ünnepi beszédében ugyanakkor azt is egyértelművé tette az államfő, hogy szíve csücskének, pozitív példát szolgáltató és az európai progressziót képviselő pártnak tekinti az LMP-t.
Néhány perccel az új Országgyűlés képviselőinek esküje után, az egyértelmű pártpolitikai elfogultságról tanúságot tevő Sólyom László még egy pofont adott az alkotmányosságnak. Csatlakozott ugyanis az MSZP által kezdeményezett infantilis hisztizéshez, és durva hangvételű, indulatos közleményben ítélte el, hogy Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője egy Árpád-sávos pajzzsal díszített mellényben tette le képviselői esküjét. Sólyom a Jobbik elnökét jogsértőnek, esküjét pedig hamisnak nevezte.
Tette mindezt egy nyilvánvalóan politikai nyomásra született ítéletre hivatkozva, ami elrendelte a jogsértést soha el nem követett, mindenféle erőszakos megnyilvánulást elutasító Magyar Gárda betiltását. Figyelmen kívül hagyva azt, hogy egy demokratikus államban senkinek nincs joga törvényesen kifogásolni egy olyan ruhadarab viselését, amelyen egyetlen tiltott jelkép sem található.
Ezzel Sólyom arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy bírósági döntést akkor is tiszteletben kell tartanunk, ha az önkényuralmi célokat szolgál, és a tények semmibe vételével, jogsértő módon született meg.
Tehát a sokak szerint kétes törvényességű manipulációkkal megválasztott, nyílt pártpolitikai vonzalmairól az Országgyűlés ünnepi ülésén bizonyságot tevő köztársasági elnök szerint egy abszurd ítélet elleni demokratikus tiltakozás, és a történelmi zászlóink között is szereplő Árpád-sáv viselete olyan főbenjáró bűn, ami hamissá teszi a képviselői esküt.
Úgy tűnik, hogy az 1990-es rendszerváltás tévútra terelésében az Alkotmánybíróság akkori elnökeként meghatározó szerepet játszó Sólyom László, eltelve saját tévedhetetlenségének hamis tudatával olyan megnyilvánulásokra ragadtatja magát, amik összeegyeztethetetlenek az elnöki tisztség méltóságával. Azt mindenesetre egyértelműen bebizonyította, hogy méltatlan a nemzet egységének képviseletére, és kicsinyes aktuálpolitikai megfontolások érdekében használja fel államfői tekintélyét.
barikad.hu
2010.05.15. 19:10