
Az izlandi Eyjafjalla vulkán szerdai kitörésével a légkörbe került nagy mennyiségű hamu miatt napokig tarthat az euópai légi közlekedési káosz.
Az Izlandról származó hamufelhő ezekben az órákban éri el Észak-Németországot valamint Lengyelország északi részét, és Délkelet-Európa felé haladva várhatóan péntek este, szombatra virradó éjjel éri el - immár lassulva - hazánk északi területeit, mondta az Indexnek Üveges Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat repülésmeteorológiai ügyeletese.
A hamufelhő pontos mozgása természetesen nem jelezhető előre, de a friss előrejelzési modellek alapján az látható, hogy a közép-európai térségben terül majd szét a vulkáni eredetű felhő és hígul fel a hamu koncentrációja a felső légrétegekben. A hamufelhő valószínűleg nem éri el Európa déli részét.
A hamufelhő jelentősebb része 4-6000 méteres magasságban mozog, azaz az időjárásunkra közvetlen hatást nem gyakorol, nem kell hamuesőre számítani, viszont szombat este a szürke hamurészecskék optikai szűrőhatása miatt szebb, mélyvörös, bíbor naplemente várható hazánkban.
A műholdképek arról árulkodnak, hogy az izlandi vulkán jelenleg nem lövell további hamut a levegőbe, az eddig kikerült hamu frontszerűen halad és terjed Európa fölött, tette hozzá Üveges Zoltán.
Ferihegyig elér
A ferihegyi repülőtér pénteki forgalmából reggel hét óráig 41 járatot töröltek az izlandi vulkánkitörés után Európa felé szálló hamu miatt - derül ki a Budapest Airport (BuD) honlapjáról [1] . A törölt járatok többsége nyugat-európai úticélokra - az Egyesült Királyságba, Németországba, Francaiországba, Hollandiába, Belgiumba - közlekedett volna. Az utazni indulók a www.bud.hu [2] oldalon, illetve a légitársaságoknál tájékozódhatnak részletesen a légiközlekedéssel kapcsolatban.
Fehérvári Géza, a Malév vezérigazgató-helyettese elmondta: ha a hamufelhő eléri Magyarországot, akkor le kell zárni a ferihegyi légikikötőt, várhatóan legalább fél napra, illetve addig, míg el nem oszlik a légtérből a hamu. Ugyanakkor Szilágyi Károly, a Budapest Airport szóvivője azt közölte az MTI-vel, az eddigi adatok szerint kicsi az esélye annak, hogy a hamufelhő miatt le kellene zárni a légteret. Fehér Imre, a légiforgalmi szolgálat, a HungaroControl szóvivője pedig elmondta, hogy folyamatosan egyeztetnek a meteorológiai szolgálattal, és ha szükséges elrendelik a légtérkorlátozást.
A Malév tíz pénteki járatát törölte egyelőre az izlandi vulkánkitörés miatt, mondta el Hegedűs Ádám, a Malév szóvivője. A magyar nemzeti légitársaság csütörtökön nyolc esti járatát törölte, az érintett járatok utasai átfoglaltathatják jegyeiket, vagy visszakérhetik azok árát.
A Wizz Air budapesti járatai közül a reggeli londoni mellett törölte a Malmőbe, Eindhovenbe és Göteborgba közlekedőt. Kázmér Natasa, a légitársaság szóvivője azt közölte, hogy összes járatuk mintegy 66 százalékát érinti a légterek lezárása. Csütörtökön a diszkont légitársaság 34 járatát törölte a vulkánkitörés miatt, a külföldön rekedteknek szállást biztosítottak. Pénteken reggel a Wizz Air összesen 32 járatot törölt, a délelőtti skandináv járatok indulása-érkezése a széliránytól és a levegő szennyezettségétől függ majd.
Tart a brit légtérzár
Az európai légi közlekedésben még két napig lehetnek zavarok az európai légi közlekedés biztonságáért felelős szervezet, mondta Kyla Evens, az Eurocontrol szóvivője. A helyzet normalizálódása attól függ, miként vonul a hatalmas porfelhő. Mivel nincs erős szél, a légkörbe jutott hamu csak nagyon lassan oszlik szét.
A brit országos légi irányítási központ (NATS) pénteken kora reggel hat órával - közép-európai idő szerint 20 óráig - meghosszabbította a brit légtér zárlatát. A hatóság közlése szerint a helyzet nem javult, az Izland felől az ország fölé sodródott vulkáni hamu továbbra is veszélyezteti a légi forgalom biztonságát.
A legújabb intézkedés értelmében a nagy-britanniai repülőterek többségén péntek estig áll a forgalom. Csak az Észak-Írország és a nyugat-skóciai szigetek, illetve Glasgow és Prestwick között közlekedhetnek gépek kora délutánig egyedi esetekben. Ezenkívül engedélyezik a transzatlanti járatok közlekedését Glasgow, Prestwick és Belfast repülőteréről.
Járattörlések pénteken
Pénteken reggel lezárták a német légtér jelentős részét is. Kora reggel lezárták Németország legnagyobb nemzetközi légikikötőjét, a frankfurti nemzetközi repülőteret is. Nem indít, illetve fogad járatokat a lipcsei repülőtér sem. Teljes a zárlat a berlini Tegel, valamint Schönefeld repülőtereken, továbbá a hamburgi, a hannoveri, a brémai, a münsteri, az osnabrücki és a düsseldorfi repülőtereken. A hírek szerint az Egyesült Államokból kora délután haza érkező Angela Merkel kancellár repülőgépe a berlini Tegel helyett Münchenben száll majd le.
Lezárták pénteken a lengyel légtér nagy részét is. Egyedül az ország déli részén található Krakkó, és Rzeszów repülőterei fogadnak gépeket. A légtérzárat két nappal a repülőszerencsétlenségben meghalt lengyel államfő, Lech Kaczynski krakkói temetése előtt rendelték el, amelyre több tucatnyi külföldi állam- és kormányfőt várnak.
Péntek délutántól Ausztria is fokozatosan lezárja légterét a forgalom elől, közölte az osztrák légi irányítás egyik szóvivője.
Péntek este hat óráig mindenképpen zárva maradnak a belgiumi repülőterek is (az országban csütörtökön függesztették fel a polgári légi közlekedést). A belga közlekedési minisztérium péntek délután dönt arról, hogy este feloldják-e a repülési tilalmat. A szomszédos Luxemburgban szintén légtérzárlat van érvényben.
Az Aeroflot orosz légitársaság mintegy 20 európai járatát mondta le péntekre, mivel nem fogadnak járatokat azok az észak- és nyugat-európai, ahová az orosz járatok tartottak volna.
Svédországban javul a helyzet: péntektől fokozatosan megnyitják a légteret, mert a hamu koncentrációja kezd csökkenni. Stockholm Arlanda légikikötője péntek reggel még zárva volt.
Légi korlátozások Európában
Az Európa kontinentális része fölé besodródott vulkáni hamu zavarokat okozott már csütörtökön is a földrész északi és nyugati részén a légi közlekedésben. Csütörtök estére Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Belgium, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország területén volt érvényben teljes repülési tilalom a polgári légi közlekedés számára, és a korlátozások Franciaország és Lengyelország jelentős részét is érintették.
Ferihegyről 22 gép nem tudott felszállni csütörtökön napközben, a korlátozás az Észak- és Nyugat-Európába tartó járatokat, főként az Anglia és a Skandináv-félsziget felé induló gépeket érintette.
Az izlandi egyetem egyik geofizikusa szerint intenzívebbé vált a vulkánkitörés, és semmi jele annak, hogy 40 órás működés után alábbhagyna a tevékenysége. A légi közlekedésben kialakult fennakadások még néhány napig eltarthatnak, ám ha továbbra is kerül hamu a levegőbe, a következő fél évben sorozatos fennakadások lehetnek.
Sok szakértő azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a vulkán aktivitása ingadozni fog, ami időnként veszélyeztetheti az európai légi közlekedést.
Miért veszélyes a vulkáni hamu?
Bizonyos vulkánkitörés-típusoknál – tehát nem minden egyes kitöréskor – hirtelen nagyon sok hamu kerül a légkörbe. A hamu éles, egészen apró, üvegszerű kristályokból áll, amik akár több kilométer magasra is bekerülhetnek a légkörbe. Ezek a kristályok roncsolják a sima fémfelületeket, nagyjából úgy, mint ahogy a homokfúvásos eljárás. Ez különösen a repülőgépek hajtóművére veszélyes, mert a gépek nagyjából 800-850 kilométer per órás sebességgel haladnak, több ezres fordulatszámmal forognak a turbinalapátok. A hatalmas erőhatás beszívja a vulkáni hamut, a hamu megolvad, majd kicsapódik, eltömíti a hajtóművet, és az leáll.
Máskor is előfordult már, hogy vulkáni hamu miatt kellett korlátozni a légi forgalmat, 1980 májusában például az Egyesült Államok északnyugati részén található Mount St. Helens kitörése háromszáz kilométeres körzetben megbénította a légi közlekedést. Eddig kétszer fordult elő, hogy a vulkáni hamu komolyabb problémát okozott a légi közlekedésben, mindkétszer Boeing 747-es gépekkel. 1989-ben KLM egyik járata került egy alaszkai vulkán hamufelhőjébe, 8000 méterről 3600-ig süllyedt, mire a pilóták újra tudták indítani a hajtóműveket. A másik eset 1982 júniusában történt a British Airways egyik gépével Indonézia fölött: a Galunggung-vulkán durva hamuja a gép szélvédőjét is úgy megkarcolta, hogy a pilótának állva kellett kinéznie a szélvédőn a kényszerleszállásnál.
A vulkáni hamu az egészségre csak akkor lenne káros, ha valóban nagyon magas koncentrációban jelenne meg, erről azonban jelenleg nincs szó, mondta Bernd Zimanowski, a Würzburgi Egyetem fizikai földrajz tanszékének professzora. A hamuban nincs semmi radioaktív, vagy mérgező. A bazaltos üvegrészecskék eleve ártalmatlanok, amennyiben nem nagy mennyiségben lélegzi be az ember. Az állatok, a növények és a talaj szempontjából sem károsak, tette hozzá.
index
2010.04.16. 11:01