Aktív Szemeszterben a JOBBIK

HÍREK > BELFÖLD > Aktív Szemeszterben a JOBBIK

t: 617

Az országos listát állító pártok felsőoktatási koncepcióját kérdezte az Aktív Szemeszter, hogy a választások előtt képet adjon a felsőoktatás szereplőinek az őket érintő kérdésekben várható változásokról. A pártok öt, a felsőoktatással kapcsolatos, az utóbbi időben gyakran felmerülő kulcskérdésben fejtették ki véleményüket és terveiket, amelyeket külön, alfabetikus sorrendben, közlünk.

A sokak számára váratlan módon országos listát állító Civil Mozgalom kidolgozott oktatási koncepciója a feltett öt kérdésből háromra tartalmazott válaszokat, két kérdés esetében a párt szerint nem párt-, inkább szakmapolitikai kérdésről van szó, így azokban nem kívánt állást foglalni.

[Az öt kérdésre adott Jobbik választ itt olvashatja. A többi párt válaszait megtalálja a www.szemeszter.hu weboldalon.]

Hogyan kívánja növelni a természettudományi tanárképzésben részt vevők számát? Változtatna-e a tanárképzés jelenlegi rendszerén?

Jobbik:

1)A bolognai rendszer eltörlésével olyan súlyos gond szüntethető meg, ami e rendszer eltörlése nélkül a természettudományos tanári képzés számára előbb-utóbb végzetessé válik.
2) A Jobbik a pedagóguspályát az iskolai erőszak visszaszorításával, a pedagógusok jogainak megerősítésével, a fizetések felemelésével, az iskola-és az osztályszerkezetek átalakításával, az alapfoktól a felsőfokig terjedő tanfelügyeleti rendszer bevezetésével, és a központi tantervvel kívánja védetté és vonzóvá tenni.
3) A Jobbik a kutatásokra fordítható összegeket a GDP 3 százalékára kívánja felemelni már középtávon is. Létre kíván hozni egy olyan koordináló szervezetet,amely összehangolja a kutatásokat. Ezen keresztül az állam és a piac is rendelhet kutatásokat az egyetemektől, amelyek kiemelt támogatást kapnak az ilyen munkáért.
4) A már jelen lévő ösztöndíjak mellé kívánjuk beépíteni azt az ösztöndíjkeretet, ami hallgatókat, végzett egyetemistákat, PhD-hallgatókat támogat, amennyiben magyar egyetemeken vagy a magyar állam javára végeznek kutatásokat.

Kíván-e változtatni az érettségi-felvételi rendszerén?

Jobbik:

1)A felvételipontszám-emelés a rendszer hibájának burkolt elismerése. Az érettségi színvonala csökken, aminek legnagyobb veszélye az, hogy a mért tudástartalom is csökken. Emelt szintű érettségit kevesen tesznek, a felsőoktatási intézmények kis százalékában írják elő. Az, hogy 2014-től az emelt szintű érettségit tervezik a felsőoktatásba kerülés fel tételeként meghatározni, a problémákat ugyan igyekszik kiküszöbölni, mégis a rendszer hibájának egy újabb elismerése csupán.
2) A Jobbik a minőségi érettségi és felsőoktatás tekintetében visszaállítja az egyszintű gimnáziumi érettségit és a szakközépiskolai szakérettségit. A középfokú oktatás színvonalát erős központi tantervvel és tanfelügyeleti rendszerrel garantálja. A felsőoktatási intézményeknek visszaadja a felvételi lehetőségét, hogy valódi esélyeket kapjon a diák és a felsőoktatás.
3) A felsőoktatásba felvételt nem nyert diákokat utánkövető rendszerrel más, számukra hasznos felsőfokú szakképzések, képzések irányába tereli.

Kíván-e változtatni a felsőoktatási intézmények finanszírozásán? Ha igen, miként tenné ezt?

Jobbik:

1) A finanszírozás tekintetében a Jobbik szakokat és nem hallgatókat kíván finanszírozni. A szakok finanszírozása arányos a szak indítási és működési költségeivel. Az államilag támogatott helyek meghatározása mellett a költségtérítéses helyeket is meghatározzuk, hogy elkerülhető legyen, hogy a felsőoktatási intézmények bevételeiket a hallgatókból, az oktatás rovására érjék el.
2) Az intézmény saját bevétel re a hallgatók közvetlen oktatásával kapcsolatos tevékenységekért nem tehet szert.
3) Az intézmények finanszírozásának másik módja az intézmény oktatási színvonala, hatékonysága, tevékenysége alapján történik. A magas oktatási minőség anyagi támogatást élvez.
4) Az egyetemekhez kapcsolt kutatóintézeti címet és anyagi támogatást pályázati úton, valós kutatási eredmények és munka alapján kaphatnának az intézmények.
5) A finanszírozás kapcsán a megvalósulást és annak hatékonyságát, az oktató-kutató munkát ellenőrizzük.

Kíván-e markánsabb változásokat eszközölni a bolognai rendszer mai gyakorlatában? Léteznek-e olyan finomhangolások, amelyeket központi irányítással, nem szakterületi döntéssel kíván megvalósítani?

Jobbik:

1) A bolognai rendszer legfontosabb problémái:
a) az egyetemi képzés színvonalát rontja, mert az elméleti alapképzés idejét csökkenti,
b) az oktatást tömegcikké formálja, mert szinte mindenkit valamilyen felsőoktatási rendszerbe terel,
c) önálló munkára és gondolkozásra csak korlátozott mértékben képes, irányítható diplomás réteget hoz létre (BA), és kisebb ismerethalmazzal rendelkező mesterfokozatú diplomásokat képez, mint a duális rendszerű egyetemi végzettséggel rendelkezők voltak.
2) A Jobbik megszünteti a bolognai rendszert, és helyébe visszaállítja a 10 féléves egyetemi és a 8 féléves főiskolai képzéseket.
3) A Jobbik a képzéseket szigorú akkreditáció után engedélyezi csak, azok tartalmát és az oktatókat szigorú tanfelügyeleti rendszerrel ellenőrzi. Hiányosságok esetén - bizonyos idő elteltével - a szak újabb indításának lehetőségét a hallgatók védelmében visszavonja.

Milyen főbb intézkedésekkel kívánja segíteni a magyar felsőoktatás nemzetközi szerepét, láthatóságát, illetve az infrastruktúrájában felkészült hazai felsőoktatásba vonzani a nemzetközi hallgatóságot?

Jobbik:

1) Az innováció terén a 15. helyről a 21. helyre esett vissza Magyarország. Az állami ráfordítások egy százalék körül mozognak. Kiemelkedő jelentőségű kutatásokra van szükség, hogy egyetemeink ismét nemzetközileg elismertté válhassanak.
2) A kutatási eredmények publikálását és népszerűsítését a magyar diplomácia legfontosabb feladatai közé soroljuk. Külön minisztériumi osztály és erre elkülönített költségvetési keret felállításával támogatjuk és koordináljuk az eredmények minél szélesebb szakmai, nemzetközi megmérettetését.
3) A felsőoktatás tömegesedése helyett szigorú akkreditációhoz kötött és folyamatosan ellenőrzött szakkínálatot hozunk létre. A gazdasági előrejelzések alapján rögzítjük az államilag finanszírozható helyek és szakok számarányát. Támogatjuk a hazai és a határon túli magyar felsőoktatási intézmények együttműködését, amelyen keresztül az állam által támogatott ösztöndíjakat kínálunk, kiemelten azok számára, akik magyar kultúrával, történelemmel kapcsolatos képzést folytatnak.
4) Jelentősen megerősítjük a Collegium Hungaricum rendszerét. Jogokat és támogatást adunk a külföldi felsőoktatási intézményekkel való szakmai, kutatási együtt működésekre, melynek keretében közös képzéseket, kétoldalú hallgatói csereprogramokat indítunk.
5) A nemzetközi hallgatósággal szemben védjük a magyar hallgatókat. A határon túli magyarság meghatározott szakkvótaarányán kívül csak költségtérítéses formában vehetnek részt külföldiek a képzéseken.

(Forrás:szemeszter.hu/Jobbik Oktatási és Kulturális Kabinet)

2010.04.05. 12:25

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Aktív Szemeszterben a JOBBIK

Legfrissebb hirek