
A bíróság szerint nem tekinthető szabálysértésnek, ha gárdaegyenruhában jelennek meg személyek közterületen jogérvényesítés vagy együttérzés kifejezéseképpen. Az alkotmányjogász erről mást gondol. A rendőrség pedig az egyik napilap szerint tétova. Nem tudja, mit tegyen a gárdistákkal.
Nem talált vétkesnek a sárbogárdi bíróság néhány olyan személyt, aki tavaly októberben a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájában jelent meg a helyi rendőrkapitányságnál - írja a Népszabadság.
Az ügy lényege: Kálózon a Magyar Gárda Sárrét nevű szakasza ebédre volt hivatalosa, a csapatból nyolc személy a helyszíntől nem messze egy autóbán várakozott, miközben romák körülzárták és megtámadták őket. Mindkét oldalon két-két ember megsérült. Az összecsapás gárdista sértettjei feljelentést tettek a sárbogárdi rendőrségen, az épület előtt gyülekeztek, itt csatlakozott hozzájuk több elvbarátjuk.
A rendőrség garázdaság miatt nyomozást rendelt el, illetve feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt többekkel szemben pénzbírságot szabott ki. Az egyik érintett azonban a bírósághoz benyújtott kifogásában tárgyalást kért.
A bíróság azt ugyan nem vitatta, hogy a sárbogárdi rendőrkapitányságnál tavaly október 10-én megjelent személyek öltözéke a külső szemlélő számára egyértelműen a Magyar Gárda jelenlétére utalt, mégis akadt olyan egyenruhás, akit nem talált vétkesnek. A magyarázat: pusztán az a tény, hogy valamely személyek együttes megjelenése jogérvényesítés vagy együttérzés kifejezéseképpen megtörténik, nem tekinthető szabálysértésnek. A végzés indokolása szerint közismert tény ugyanis, hogy bizonyos kisebbségek tagjai a hatósági eljárás alkalmával az érintett ismerőseiket elkísérik. A bíróság pedig úgy látta, hogy ez a jog nem kizárólagosan egyes népcsoportokat, kisebbségeket illet meg, hanem gondolkozásbeli hasonlóság alapján egymással közösséget vállaló emberek is személyes jelenlétükkel erősíthetik bajba jutott társaikat a felmerülő fizikai problémák megoldásánál.
Hack Péter alkotmányjogász szerint abban a bírónak igaza van, hogy bárki tetszése szerint segíthet bajba jutott barátainak, itt azonban más történt. Senki nem vitatta, hogy a szervezet egyik formaruhás szakasza látogatott el Kálózra, majd ők mentek Sárbogárdra feljelentést tenni, ahol azután több - szintén egyenruhás - elvbarátjuk csatlakozott hozzájuk. A feloszlatott gárda egyenruhájának viselése pedig már önmagában is szabálysértés. Ráadásul elég rosszízű a hivatkozás a közismert kisebbségekre - tette hozzá -, miközben még az összehasonlítás is sántít, mert az általuk viselt öltözék egyetlen feloszlatott szervezet egyenruhájára sem hajaz.
A napilap egyébként azt írja: a rendőrség egyre érzékelhetőbb zavarban van, mit tegyen, ha gárdistákkal találkozik. A gárdisták törvényellenes tevékenysége ellen fellépő rendőröket ugyanis az esetleges kártérítésen kívül egyéb körülmények is visszafogottságra intik. Például a szélsőjobbos fórumokra fölkerülnek a gárdisták ellen vétők névvel, beosztási hellyel, rendfokozattal. Így fordulhat elő, hogy a rendőr, ha gárdistát lát, ma már csak elvétve állít elő, inkább csak igazoltat, adott esetben esetleg följelent.
Az újság megemlít egy esetet: januárban Újfehértón hirdettek toborzót a Magyar Gárda Mozgalom tagjai, ám mint később kiderült: azt - a rendőrséggel való egyeztetés után - magánterületen tartották meg, és további száz hasonló eseményt terveztek akkor szervezni a választásokig. A szervezet tehát a törvényi tiltás ellenére él és virul.
hirado
2010.03.23. 10:58