HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Büntethető a holokauszttagadás
Utolsó ülésnapján büntethetővé tette a holokauszttagadást a parlament. A név szerinti szavazáson az MTI számításai szerint 197 igen, 1 nem, 144 tartozkodással elfogadták Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének Btk-módisítási javaslatát. Az arányokból is látható, hogy a törvényt az MSZP és az SZDSZ képviselői támogatták elsősorban.
Sokadik nekifutásra
Az elfogadott javaslat szerint a Btk. új, 269/C paragrafusa alapján "aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
A parlament Mesterházy javaslatának elfogadása előtt elvetette Répássy Róbert módosító javaslatát. Répássy szövegében nem volt szó holokausztról és az áldozat méltóságáról, ő a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tagadását büntette volna.
A holokauszttagadást elsőként az SZDSZ nyújtott be javaslatot, ezt a Fidesz mellett a szocialisták sem támogatták. A szocialista Bárándy Gergely javaslata az alkotmányt módosította volna, a kétharmados többségre esély sem volt. Répássy Róbert is nyújtott már be a témában javaslatot - mostani módosítójához hasonlóan az is tiltotta volna a kommunista rendszer bűneinek tagadását is.
Az eddigi kudarcok után meglepő, hogy az SZDSZ végül megszavazta Mesterházy javaslatát.
Egy csapdát kikerül
Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint az eddigi javaslatokkal szembeni fő alkotmányossági aggály az volt, hogy mindegyik csoport méltóságát ért sérelemről beszélt - márpedig kollektív emberi méltóság nem létezik. Mesterházy javaslata ezt a problémát kikerülte, hiszen a holokauszt áldozatának méltóságáról beszél.
De ez önmagában is sok kérdést vet fel. Hol húzódik a személyes méltóság határa? Ki a holokauszt áldozata? Annak számít-e a második-harmadik generáció? A kérdésekre a javaslat indoklása sem ad választ.
A nagy nyilvánosság megítélése is kérdéses. Nem csak a Hősök terén elmondott beszéd, hanem egy blogban bejegyzett komment is annak számít.
Felmerül egy másik alkotmányos aggály is, a tartalomsemlegesség. Az Alkotmánybíróság a tiltott uralmi jelképekről szóló törvény esetén eltekintett ettől - a strasbourgi európai emberi jogi bíróság már kifogásolta is, hogy a törvény szűk értelmezése aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot -, de amúgy következetesen kiáll a tartalomsemlegesség elve mellett.
A tartalmi alapú tilalom számos problémát vet fel. "Nem tudnánk mit kezdeni a kódolt beszéddel" - mondta Simon. Ráadásul a szöveget kontextusában kéne vizsgálni, "a hatását kell nézni".
Bővülhet a tiltott szavak listája
Probléma még a tartalmi szabályozással, hogy folyamatosan bővíthető, beindíthatja a népirtásinflációt. Franciaországban például a holokauszt tagadása mellett tilos az örmény és a ruandai népirtás tagadása, valamint a kommunizmus bűneinek tagadását is büntetik. Ez Magyarországon is könnyedén bekövetkezhet, a Fidesz hatalomra kerülése után beemelheti a kommunista tömeggyilkosságok tagadásának tilalmát is. Elindul a hivatalos történelemírás.
A tartalomsemlegesség elvének Mesterházy javaslata sem felel meg.
A holokauszttagadásról folytatott vitában többen hivatkoztak az EU idegengyűlölet elleni kerethatározatára, de Simon szerint az nem jelent kötelezettséget. 7. cikkelye szerint egyetlen tagállam sem köteles alkotmányos szintjét csökkenteni - azaz nem kötelező külön törvényben tiltani a holokauszt tagadását.
index
2010.02.22. 20:57
t: 156
Büntethető a holokauszttagadás
Utolsó ülésnapján büntethetővé tette a holokauszttagadást a parlament. A név szerinti szavazáson az MTI számításai szerint 197 igen, 1 nem, 144 tartozkodással elfogadták Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének Btk-módisítási javaslatát. Az arányokból is látható, hogy a törvényt az MSZP és az SZDSZ képviselői támogatták elsősorban.Sokadik nekifutásra
Az elfogadott javaslat szerint a Btk. új, 269/C paragrafusa alapján "aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
A parlament Mesterházy javaslatának elfogadása előtt elvetette Répássy Róbert módosító javaslatát. Répássy szövegében nem volt szó holokausztról és az áldozat méltóságáról, ő a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tagadását büntette volna.
A holokauszttagadást elsőként az SZDSZ nyújtott be javaslatot, ezt a Fidesz mellett a szocialisták sem támogatták. A szocialista Bárándy Gergely javaslata az alkotmányt módosította volna, a kétharmados többségre esély sem volt. Répássy Róbert is nyújtott már be a témában javaslatot - mostani módosítójához hasonlóan az is tiltotta volna a kommunista rendszer bűneinek tagadását is.
Az eddigi kudarcok után meglepő, hogy az SZDSZ végül megszavazta Mesterházy javaslatát.
Egy csapdát kikerül
Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint az eddigi javaslatokkal szembeni fő alkotmányossági aggály az volt, hogy mindegyik csoport méltóságát ért sérelemről beszélt - márpedig kollektív emberi méltóság nem létezik. Mesterházy javaslata ezt a problémát kikerülte, hiszen a holokauszt áldozatának méltóságáról beszél.
De ez önmagában is sok kérdést vet fel. Hol húzódik a személyes méltóság határa? Ki a holokauszt áldozata? Annak számít-e a második-harmadik generáció? A kérdésekre a javaslat indoklása sem ad választ.
A nagy nyilvánosság megítélése is kérdéses. Nem csak a Hősök terén elmondott beszéd, hanem egy blogban bejegyzett komment is annak számít.
Felmerül egy másik alkotmányos aggály is, a tartalomsemlegesség. Az Alkotmánybíróság a tiltott uralmi jelképekről szóló törvény esetén eltekintett ettől - a strasbourgi európai emberi jogi bíróság már kifogásolta is, hogy a törvény szűk értelmezése aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot -, de amúgy következetesen kiáll a tartalomsemlegesség elve mellett.
A tartalmi alapú tilalom számos problémát vet fel. "Nem tudnánk mit kezdeni a kódolt beszéddel" - mondta Simon. Ráadásul a szöveget kontextusában kéne vizsgálni, "a hatását kell nézni".
Bővülhet a tiltott szavak listája
Probléma még a tartalmi szabályozással, hogy folyamatosan bővíthető, beindíthatja a népirtásinflációt. Franciaországban például a holokauszt tagadása mellett tilos az örmény és a ruandai népirtás tagadása, valamint a kommunizmus bűneinek tagadását is büntetik. Ez Magyarországon is könnyedén bekövetkezhet, a Fidesz hatalomra kerülése után beemelheti a kommunista tömeggyilkosságok tagadásának tilalmát is. Elindul a hivatalos történelemírás.
A tartalomsemlegesség elvének Mesterházy javaslata sem felel meg.
A holokauszttagadásról folytatott vitában többen hivatkoztak az EU idegengyűlölet elleni kerethatározatára, de Simon szerint az nem jelent kötelezettséget. 7. cikkelye szerint egyetlen tagállam sem köteles alkotmányos szintjét csökkenteni - azaz nem kötelező külön törvényben tiltani a holokauszt tagadását.
index
2010.02.22. 20:57
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
