Vona Gábor: Világos beszéd és tettek (Videóval)

HÍREK > BELFÖLD > Vona Gábor: Világos beszéd és tettek (Videóval)

t: 229

Vona Gábor azt mondja: a pénzügyeik ugyanolyan világosak, mint a kérdésfelvetéseik, bár tudja, hogy ez sokak számára gyakran bántó. Szerinte azonban csak világos beszéddel és tettekkel lehet túllépni azon, amit az elmúlt 20 év politikai bűncselekményei okoztak Magyarországon.

Vona Gábor a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje a vendégünk, jó napot kívánok, köszönöm szépen, hogy eljött hozzánk.

V.G: Jó napot kívánok, köszöntöm a nézőket!

Ami az egyik legfrissebb, bár több friss is van a héten, de ami az egyik legfrissebb és arról folyamatosan cikkezik a hazai sajtó, hogy vajon mennyiből gazdálkodik a Jobbik? Mindenféle megjelent, nyilatkoztak Önök és nyilatkozott Ön is személy szerint, gazdasági igazgatója a pártnak, nyilatkozott Morvay Krisztina. Saját bevallásuk szerint évi kétmillióból gazdálkodnak, de hogyha lebontjuk évekre, például 2007-ben, ha átlagolunk, akkor havi 55 ezer forintból gazdálkodott a Jobbik. Ki hiszi ezt el egy ekkora pártnak, hogy ennyi pénzük jut csak és abból tartják fent magukat és abból csinálják azt a sok mindent?

V.G.: Igen, hát 2007-ben azért annyira nem voltunk láthatóak. Tehát ha vissza próbáljuk pörgetni az időt, 2007-ből a Jobbikkal kapcsolatban nagyon kevés információt tudna az ember felidézni. Én 2006 végén lettem a Jobbik elnöke és emlékszem, hogy 2007 az egy szörnyű nehéz év volt a Jobbik számára. Tehát bementem az irodába a párt elnökeként, akkor kikapcsolt telefon, kikapcsolt villany, kikapcsolt internet fogadott, ami mondjuk nem volt egy túlságosan lelkesítő érzés. De büszke vagyok egyrészről arra, hogy ilyen mélyről tudott a Jobbik felkapaszkodni oda, ahol most jelen pillanatban nagyon komoly esélyekkel indul neki annak az országgyűlési választásnak, amely előttünk áll és április 11-én remélem, hogy rácáfolunk a közvélemény-kutatásokra és megint meglepetést tudunk okozni.

Én azért nem akarok ezeken a számokon lovagolni, mert nyilván nem látok bele az Önök könyvelésébe, nyilván nem látok bele abba, hogy honnan mennyi pénz érkezik, így tulajdonképpen felesleges időpazarlás lenne, de azért annyit még megmond, hogy miből gazdálkodnak, miből élnek, miből tartják fenn magukat, miből plakátolnak, miből készítenek programot?

V.G: A Jobbikról tudni kell, hogy nem hiába az a nevünk, hogy Jobbik Magyarországért Mozgalom és nem az, hogy Jobbik Magyarországért Párt, tehát itt a mozgalom szón nagyon nagy hangsúly van és a tagjaink nagy része, én magam is, nagyon sokat áldozunk a saját lehetőségeinkből, forrásainkból, abból a kis pénzből, amit az embereink megkeresnek a polgári foglalkozásuk által, erre a célra. A párt bevételeinek nagy része társadalmi munkában valósul meg. Nem állami támogatásokból, amit a MIÉP-pel együtt 2006-ban a választásokon elért eredményeink után kaptunk, ugye nem mi, nem a Jobbik, hanem a Harmadik Út nevű párt, amelynek a Jobbik volt az egyik alkotóeleme és vannak olyan kisebb vállalkozók, akik segítik a munkánkat adományok révén.

És a mai párttal közösen visszamenőleg viszont elkészítették az éves költségvetésüknek, gazdálkodásuknak a kimutatását és ezt nagyon sok helyen jogsértőnek találták az illetékesek.

V.G: Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy a Harmadik Út nevű párt, amiről jelen esetben szó van, az a választási párt, ez nem a Jobbik és nem is a MIÉP, hanem egy választási párt volt és hála Istennek, nekem ehhez a párthoz a Jobbik elnökeként nincs közöm, nem vagyok tagja ennek a pártnak. Csurka István könyvelési, pénzügyi beszámolójához nekem nincs közöm, érdemes őt meghívni, és megkérdezni tőle, hogy ez hogyan történt.

Akkor ennek itt van pont a végén. Tovább e tekintetben nem erőszakoskodom, nem hiszem, hogy Vona Gábor félrevezető lenne. De akkor beszéljünk a választási programról. Elkészítették, 88 oldalas, ha jól tudom és pontosak az információim, akkor 500 szakértő dolgozott ezen nagyjából tízezer munkaórában.

V.G: Igen, ezt az alelnök urunk, Schneider Tamás barátom nyilatkozta, lehet, hogy neki pontosabb számai vannak, én nem számoltam meg, az biztos, hogy több ezer munkaóra és több száz szakember van valóban a program mögött, ez egyértelmű. Tamás bizonyára végzett számításokat, egy megbízható, korrekt ember, úgyhogy biztos igaza van.

És a szakértők is társadalmi munkában dolgoztak?

V.G: Így van, tehát senki nem kapott azért egy forintot sem, hogy a Jobbik választási programjában részt vett. Aki ebben részt vett, az egyfajta megtiszteltetésnek érezte, hogy ebben a sorsfordító helyzetben, amiben Magyarország van, egy ilyen párt programjának megalkotásában részt vehetett. És már olyan sok szakmai vita volt, hogy tán el sem hinnék a nézők, hogy mennyi késhegyre menő vita folyt a program megalkotását illetően, de hála Istennek most, hogy megalkottuk, úgy látom, hogy nagyon széles rétegnek a tetszését nyerte el.

Én ebből a programból kiemeltem néhány elemet, amelyek úgy tűnnek számomra, hogy ezek a főelemek, aztán majd megmondja, hogy egyetért-e vele, vagy sem: globalizáció-ellenesség, a multik befolyásának csökkentése, hazai kisvállalkozók segítése, cigánykérdés, privatizált stratégiai vagyon visszaszerzése, kétkamarás parlament, és szorosabb kapcsolat Oroszországgal és a közel-keleti belső-ázsiai államokkal. Melyik a legfontosabb, vagy melyek a leghangsúlyosabbak?

V.G: Nehéz rangsorolni, ez egy kitűnő analízis volt egyébként, tehát valóban a legjobb, legerősebb pontokat sikerült kiválogatni. Én azt gondolom, hogy a gazdaságpolitikában érdemes elindulni, mert ott látható és ott érezhető minden ember számára, hogy amit mi javaslunk, az egészen más. Az elmúlt húsz évben mind a jobb- és baloldal arra építette a gazdaságpolitikáját, hogy mi, magyar emberek, a saját országunkban képtelenek vagyunk virágzó hazát építeni, nem vagyunk rá alkalmasak. Csak külső segítséggel. Egyrészt hitelből, másrészt a multinacionális tőke behívásából, amit még túl is támogattunk. Egész Európában – ezt nem én mondom, hanem az Európai Bizottság jelentése – a legkomolyabb állami támogatásokat kapják a multinacionális cégek. Mi Lengyelországhoz képest két és félszer, Romániához, vagy Szlovákiához képest ötször annyi támogatást adunk a multinacionális cégeknek. És ha végre elkészülne egy felmérés, hogy a multinacionális tőke hazai jelenléte Magyarországnak hozott-e vagy vitt hasznot, hozott-e létre munkahelyeket vagy munkahelyeket tett tönkre, a költségvetés bevételeit növelte vagy csökkentette, akkor sajnos minden szempontból negatív lenne a végeredmény.

Ebben biztos?

V.G: Ebben biztos vagyok, és abban is biztos vagyok, hogy ez nem mehet így tovább. Ez nem jelent alapvetően multinacionális tőkeellenességet, tehát mondjuk az Audit, amelyik nem szorított ki semmilyen fajta gépgyártást Magyarországon, örömmel láthatjuk. De mondjuk az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, azokon a területeken, ahol volna magyar kapacitás is, ott ilyen módon beengedni a multikat és ilyen módon túltámogatni őket, ez egy hatalmas politikai bűncselekmény volt az elmúlt húsz évben.

Ebből a programból nekem az is kitetszik, hogy próbálnak abból a fajta radikalizmusból, amit eddig megismerhettünk az Önök részéről, valamelyest lefaragni, és a hivatalos politika felé elindulni. Így az is érdekelne, hogy az a radikalizmussal – nevezzük, mondjuk szubkultúrának -, ami a Magyar Gárda és a Jobbik köré kiépült, azzal mi lesz? Hiszen nagyon okosan csinálták, hogy fölépítették azt ami van, és innentől kezdve pedig finomítanak. Például Ön teljes szívével azzal azonosul, amit addig láttunk? Magyar Gárda és a szubkultúra, melyik az igazi?

V.G: Mi nem játszogatunk, nem veszünk le egy maszkot, hogy aztán fölvegyünk egy másikat, nem vagyunk köpönyegforgatók. Azt kell látni, hogy a Jobbik mindig is ilyen volt, csak egyes médiumok - és elnézést kérek, hogy Önnek kell mondanom, mert nem Ön ezért a felelős -, főképp a kereskedelmi csatornák tudatosan állították be a Jobbikot egyfajta szélsőséges, szélsőjobboldali rasszista pártként, és soha nem kérdeztek bennünket a programunkról. Ha két vagy három évvel ezelőtt megkérdeztek volna engem a multinacionális tőke hazai jelenlétével kapcsolatban, ugyanezt mondtam volna szóról szóra, mint amit most mondtam. Már akkor is, a 2006-os választásokhoz megvolt a programunk ez ügyben, csak ezt akkor senki nem kérdezte meg. Hála Istennek, hogy most már lehet ezekről is beszélni, de érzelmileg én ugyanaz vagyok és a Jobbik ugyanaz, ami eddig volt.

Én úgy fogom föl a Magyar Gárdát – persze én elfogult vagyok, ezt elismerem, hiszen valamelyest a saját gyermekemnek tekintem – én úgy fogom föl, hogy az elmúlt húsz év egyik legfontosabb, a civil társadalomból kinövő kezdeményezés volt, amely nagyon sok mindent megváltoztatott Magyarországon. Az, hogy a Jobbik most itt tart, ezt sok szempontból a Magyar Gárdának is köszönheti és az, hogy a magyar politikai palettát át fogja rajzolni néhány hónapon belül – amit hála Istennek pozitív irányba tesz -, ebben a Magyar Gárda, főleg a nemzeti szervezetek, az a szubkultúra, amiről Ön beszélt, nagyon nagy szerepet játszott.

Igen, de felvetődik az a kérdés is, hogy esetleg a Magyar Gárda jelenlétével vagy létével nagyon sokan, sőt talán a többség Magyarországon nem ért egyet.

V.G: Én nem vagyok ebben biztos

Elképzelhető, azért mondom, hogy esetleg. Ha viszont finomítani próbálnak, megtartva a Magyar Gárdát…

V.G. Nincs ilyen finomítás

….akkor meg pont azokat veszíthetik el, akik a radikális vonalat követelik.

V.G: Igen, ez érdekes jelenség. Eddig mindig „le voltunk szélsőségesezve”, most pedig azt kérik rajtunk számon, hogy miért nem vagyunk elég szélsőségesek. Mi mindig is ilyenek voltunk. A programunk az, amit letettünk az asztalra és a Gárda, a nemzeti szervezetek, a Jobbik szókimondása ugyanúgy megmaradt. Egy tökéletes példa, ha megnézi az európai parlamenti képviselők munkáját. Amikor ők bejutottak, akkor a politológusok, újságírók arról cikkeztek, hogy majd bejutnak az Európai Parlamentbe és beszürkülnek. Ez nem történt meg, továbbra is az a tabudöntögető, bizonyos szempontból a balliberális oldal számára botrányokat okozó képviselők lettek ott, …

… úgy általában botrányokat okozó képviselők.

V.G: …attól függ. Én azt gondolom, hogy Magyarországon az, hogy valaki fölvet alapvető kérdéseket, az nem botrányokozás. Ha mi azt mondjuk, hogy van Magyarországon cigánybűnözés…

Nem a kérdések, inkább a hangnem…

V.G: …de én azt gondolom, hogy most erre van szükség. Az elmúlt húsz évben mindig tologatták jobbra-balra, a szőnyeg alá, a szőnyeg fölé a problémákat. Amikor az ember megnézett egy politikust a tévében, fogalma nem volt, hogy miről beszélt. Föltettek neki egy kérdést és egészen elkanyarodott másfelé, hogy ne kelljen rá válaszolni. Mi egyenesen fogalmazunk. Lehet, hogy ez néha sértő, bántó egyes körök számára, de azért van a politika, hogy vitassuk meg azokat a problémákat, amik az ország sorsáról döntenek. Mi néven nevezzük a gyereket, akinek ez nem tetszik, az jöjjön ide, üljön le velünk szembe és mondja meg, hogy mi a problémája.

Ez lesz a végszó, innen folytatjuk legközelebb. Elnök úr köszönöm szépen a beszélgetést.

V.G: Én is a lehetőséget.

Dunatv

2010.02.02. 13:46

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Vona Gábor: Világos beszéd és tettek (Videóval)

Legfrissebb hirek