
A magyar lakosság többsége nem bízik anyagi körülményeinek rövid távú javulásában – derül ki a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felméréséből, amit a hirado.hu-nak is eljuttattak. Az előzetes várakozásoknak megfelelően – stabilizálódott a fogyasztói bizalom, értéke nem változott 2009 októbere óta. Emellett a Fogyasztói Várakozások Indexe és a Vásárlási Hajlandóság Indexe is szinte változatlan maradt az előző negyedévi eredményekhez képest. A válaszadók 63 százaléka szerint rosszabbul él, mint egy évvel ezelőtt és rövid távon nem is bízik a saját (családja) anyagi körülményeinek javulásában.
A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke nem változott az előző időszakhoz képest, 2009 júniusa óta stabil, jelenleg 146,1 ponton áll.
A Vásárlási Hajlandóság Indexének (VHI) alakulása ingadozó a válsággal érintett periódusokban, az index értéke nem emelkedett jelentősen a karácsony előtti hetekben, vagyis elmondható, hogy a lakosság továbbra is óvatos és hajlandó visszafogni a vásárlásait.
„Ugyan az előző évben meghozott gazdasági döntések, különböző törvénymódosítások következményei még csak az idei évben realizálódnak, az eredményekben már tükröződik a lakosság megfontoltsága” – értékelte a trendeket Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
A munkanélküliségre vonatkozó várakozásokkal kapcsolatos információk tekintetében megosztott a lakosság: 2009 decemberében a többség (59%) továbbra is a munkanélküliség növekedésére számít, a lakosság egynegyede azonban a ráta stagnálását, egytizede pedig a csökkenését várja. A munkanélküliség növekedését a KSH adatai alá is támasztják, és elemzői vélemények szerint, akár 11 százalékos csúcson is tetőzhet idén a munkanélküliéség
Az inflációs várakozások nem változtak az előző időszakhoz képest: a lakosság háromnegyede szerint az árak emelkedni fognak a következő időszakban. A megkérdezettek átlagosan 7,9 százalékos inflációval számolnak a következő 12 hónapban.
Az árak változása a lakosság reáljövedelmét is befolyásolja. A megkérdezettek egynegyede számít az inflációval azonos mértékű jövedelemnövekedésre a következő 1-2 évben, 55 százalékuk pedig az inflációnál kisebb mértékű növekedést vár, vagyis ők a reáljövedelmük csökkenésére számítanak. A KSH adatai szerint 2009 novemberében az áremelkedés mértéke 5,2 százalék volt az előző év azonos időszakához képest, 2009. január-novemberi időszakban pedig 4,1 százalék.
Arra a kérdésre, hogy jobban vagy rosszabbul élnek, mint egy évvel ezelőtt, a válaszadók 63 százaléka azt válaszolta, hogy rosszabbul él, valószínűleg anyagi helyzete is romlani fog a közeljövőben. Ráadásul rövid távon nem is bíznak a saját (családjuk) anyagi körülményeik javulásában.
A hitelfelvétellel és a megtakarításokkal kapcsolatban nem változott jelentősen a megkérdezettek véleménye. A lakosság nagy része sem megtakarításai felhasználásával, sem hitelfelvétellel nem vásárolna. Bár a válaszadók közel 50 százaléka szerint érdemes lenne most lakásba befektetni, a megkérdezettek egyharmada jelenleg mégsem venne fel hitelt. Ugyanennyien számítanak a következő 12 hónapban a hitelkamatok növekedésére.
Az előző negyedévhez hasonlóan 2009 decemberében a megkérdezettek csaknem fele szerint nem megfelelő az idő a megtakarításaik felhasználására, 27 százalékuknak pedig nem rendelkezik megtakarítással.
A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv sem változott 2009 utolsó negyedévében, a válaszadók egyötöde nem vásárolna most nagyobb háztartási eszközt, ha mégis megteszi, azt a szükségesség határozza meg.
hirado
2010.01.08. 10:47