> Hétfőn szavaznak az első olyan költségvetésről, amely választási évben nem tervez kiugró államháztartási hiányt

Hétfőn szavaz az Országgyűlés a 2010-es év állami költségvetéséről, ami az eddigi legkorábbi zárószavazás lesz a következő évi büdzséről. Abban is eltér az 1994 óta elfogadott költségvetésektől, hogy választási évben most először nem terveznek kiugró államháztartási hiányt. Sőt, az ideinél egytized százalékponttal kisebb, 3,8 százalék deficittel számolnak, bár ennek teljesülését sokan, így a Magyar Nemzeti Bank is kétségbe vonja.
Legalább három héttel korábban meglesz az ország következő évi költségvetése, mint az elmúlt csaknem húsz évben bármikor. A 870,3 milliárdos hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százaléka, amely - ha teljesül - a térségben a legalacsonyabb, de Európában is a legkisebbek közé tartozna: Lengyelországban 7,5, Romániában 6,5, Szlovákiában 6, Szlovéniában 7, az eurózónában 6,5, az unió egészében 7 százalék körüli hiányt prognosztizálnak. A 3,8 százalékos deficittel az első nem választási költségvetést készül elfogadni a parlament (1994 óta a mostanihoz hasonló globális gazdasági válság nélkül is a legalacsonyabb hiányráta 8,2 százalék volt parlamenti választásztás évében.)
A jövő évi hiánycél teljesíthetőségét sokan kétségbe vonják. A Magyar Nemzeti Bank a héten nyilvánosságra hozott prognózisában 4,3 százalékot tart inkább valószínűnek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság - a Magyarországnak egy éve megítélt hitelkeret negyedéves felülvizsgálata alkalmából - két hete Budapestre érkezett küldöttsége is 4 százalék feletti hiánnyal számolva indult el, a kormánnyal tartott tárgyalásokon aztán "meggyőzték" őket arról, hogy tartható a tervszám, bár a kockázatokra felhívták a figyelmet.
Az egyik legnagyobb bizonytalanság a közösségi közlekedésben tervezett körülbelül 40 milliárd forint kivonás megalapozottságát övezi (ez egymagában másfélszázalék-pont körüli összeggel módosítja a hiányt). Azt a kormány is elismeri, hogy két terület lesz a szigorú költségvetés vesztese: a közösségi közlekedés és az önkormányzatok. Utóbbiak az ideihez képest legalább 8 százalékkal kevesebb pénzt kapnak. Ugyancsak sokan tamáskodva fogadták a bevételi oldalon tervezett két forrás teljesülését: a gazdaság visszaesése miatt nem biztos, hogy befolyik annyi társasági adó és áfa, mint amennyit beterveztek. (Ez ráadásul az önkormányzatok iparűzési adóját is érzékenyen érinti.)
Jövőre kis mértékben csökken az adócentralizáció - tehát a jövedelmek központosítása és újraelosztása -, a fő tendencia a személyi jövedelmeket és a munkáltatói kifizetéseket terhelő járulékok csökkentése a vagyoni típusú adók rovására. Utóbbiban a legfontosabb a 30 milliónál értékesebb ingatlanok utáni teher lenne, bár a Fidesz ennek azonnali eltörlését ígéri, vagyis az év egészére tervezett 40 milliárdból lehet, hogy nem lesz érdemi bevétel. Jelentősen csökken viszont a magánszemélyek szja-terhelése, a vállalkozásoknál pedig körülbelül 400 milliárddal több marad a mindenkire kiterjedő járulékmérséklés következtében. Érezhető tehercsökkenéssel jár sokaknál a távhő áfájának az 5 százalékos adókulcs alá sorolása.
Kiemelt területként kezeli a kormány a közbiztonságot, a rendőrség 7 milliárddal kap több pénzt. Ugyancsak igyekeznek az ideinél is nagyobb összeggel tompítani a munkanélküliség terjedését, s húszmilliárddal több, 117 milliárd lesz az Út a munkához programra, és 17 milliárdot fordítanak egy másik foglalkoztatási csomagra. A parlamenti vitában a szocialisták kiszavazták a gyermekétkeztetés támogatásának megnyirbálását.
hirado
2009.11.30. 00:55