
Legkorábban 2010 második félévében indulhat meg a gazdasági fellendülés, állítják a Coface Hungary Hitelbiztosító legutóbbi felmérésében magyar vállalkozások vezetői, akik növekedő kintlévőség-állománnyal és csökkenő árbevétellel szembesülnek. Mindeközben drasztikus mértékben nő a felszámolási eljárások száma, és a folyamat csúcspontját hónapokon belül elérheti – írja a hirado.hu-nak eljuttatott közleményében a Coface Hungary.
Bizonytalanság időszaka
A cég legfrissebb elemzése szerint a megkérdezett több száz magyar vállalatvezető 41,6 százaléka nem reménykedik a közeli gazdasági fellendülésben, hanem legkorábban csak 2010 második felében számít biztató jelekre. „Az, hogy a kilábalás ideje 2010 második fele lehet a vezetők szerint, két dolgot jelent. Az egyik, hogy nem rövidtávról beszélünk, a másik pedig az, hogy valójában felmérhetetlen számukra az, hogy mikor fordul jobbra a gazdasági helyzet” – magyarázza Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója.
Mindemellett a megkérdezettek 39,9 százaléka eleve úgy nyilatkozott, hogy nem is tudná megmondani a várt fellendülés kezdetének időpontját.
Dercze szerint ugyanakkor a magyar vállalkozások jó irányban keresgéltek a túléléshez. A legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy új piacokat kerestek, ami az országigazgató szerint jó reakcióképességet mutat. Másfelől ez meglepő, mert az év elején olyan sebességgel estek vissza a megrendelések a bejáratott piacokon, hogy nehezen találhattak időt és alkalmat új piacok felépítésére. Dercze úgy látja, hogy nő a tudatosság a hazai cégvezetőkben, hiszen második legnépszerűbb intézkedés a válság kezelésére az volt, hogy a cégek a vállalkozások áttekintették kintlévőségeiket.
Csúcsokat döntő a csődhullámok
Azonban érdemes megjegyezni, 2008 első kilenc hónapjához képest több mint 30 százalékkal nőtt 2009 első háromnegyedévében a felszámolási eljárások száma, pedig 2008 is rekordévnek számított a rendszerváltozás óta eltelt időszakban – mondta Dercze Zoltán.
A Coface véleménye hogy a csődhullám hamarosan eléri tetőpontját, ami vélhetően 2009 vége, 2010 év eleje táján következhet be. „Utána a magas bázis miatt kisebb lehet a növekedés üteme, de 2010 második félévében abszolút értékben is csökkennie kell” teszi hozzá Dercze.
Veszélyes időhúzás: Követelés kora és érvényesíthetősége
A hazai csődarány drasztikus magasságba ugrásának az egyik oka, hogy Magyarországon túl sok a cég a piac méretéhez képest, ebből következően alultőkésítettek. A cégek 92-94 százalékának az árbevétele a nem éri el az éves 20 millió forintot, tehát ezek a kis cégek nem lesznek képesek a válság okozta terhet. Dercze hozzáteszi, hogy ez nem feltétlenül baj, mert hosszabb távon nem életképes ez a rengeteg mikroszkopikus cég. Például az építőiparban tízszer annyi cég van bejegyezve, mint Ausztriában, pedig a piac mérete nem nagyobb. Sokszor az alvállalkozói rendszert adó- és járulékszabályok kijátszására hozzák létre, teszi hozzá Dercze.
Dercze úgy látja, hogy bár jelentősen fejlődött a követeléskezelés, de még mindig nem annyira része a magyar vállalati kultúrának, mint Nyugat-Európában. Úgy véli, hogy nemcsak a külső követeléskezelő cégek igénybevételénél kellene fejlődni, hanem a belső kockázat- és követeléskezelői gyakorlatban, azaz szabályozni, hogy az adott cégen belül ki, mikor, és mit tesz, és ezt a folyamatot be is tartani.
hirado
2009.11.03. 10:40