
Mit tesznek kommunikációjukban a pénzintézetek azért, hogy működésük, szolgáltatási palettájuk átlátható legyen? – Ezekre a kérdésekre keresték a választ egy szerdai szakmai fórumon az előadók.
Bankválasztásnál még mindig gyakori szempont a bankfiók közelsége, vagy az, hogy valamelyik családtag vagy barát az adott szolgáltatónál nyitott számlát, vagy vett fel hitelt. A felmérések azt mutatják,hogy az imidzset, a termékkínálatot, vagy akár az ügyfelekkel való bánásmódot tekintve az emberek kevés különbséget látnak az egyes bankok között.
Hiába mutatják a felmérések, hogy például a hitelkártyák tulajdonosai általában szofisztikáltabbak a többi ügyfélnél, tájékozottságuk mégsem teljes. Gyakran panaszkodnak arra, hogy nem várt költségekkel találkoznak, de kiderül, hogy a kártyahasználók egyharmada nem olvasta el a kondíciókat.
Azon a válság sem változtatott, hogy az ügyfelek annak ellenére sem tanulnak meg beszélni a bank nyelvén, hogy több olyan kezdeményezés indult, amelyek a pénzügyi tudatosság javítását célozzák.
Talán inkább a bankoknak kellene „ügyfélül” tanulniuk. A szakértők szerint a napi banki ügyintézésben alig látszik olyan szándék, hogy a pénzintézetek próbáljanak az ügyfél nyelvén megszólalni. A bankoknak üzletileg is megtérül az érthetőbb nyelvezet, az ügyfélbarát tájékoztatás. Nem nehéz belátni, hogy ha „rendes” a magyarázat, akkor kevesebb a panasz, nő az elégedettség és annak az esélye, hogy a meglévő mellé újabb szolgáltatást is el tud adni a bank. Az sem utolsó szempont, hogy a jó kommunikáció révén javul a bank megkülönböztethetősége a másiktól…
A válság megszámlálhatatlan kommunikációs kihívást hozott - nem csupán a pénzintézeti szférában – jelentette ki Hegyi Gábor, a Capital Communications ügyvezető igazgatója. Nem csupán pénzügyi-gazdasági, hanem bizalmi válságról van szó, ügyfelek és partnerek, illetve a pénzintézetek egymás iránti bizalma megingásának is tanúi lehettünk. Ebből fakadóan bizonytalanná vált a jövőkép, egyes helyeken jellemző lett a vállalati döntések halogatása, a hiányos kommunikáció , miközben a dolgozók és az alkalmazottak információs igénye érthetően nőtt. Előfordul, hogy az indulat, az agresszivitás veszi el a teret a józan kommunikációtól – mondta Hegyi Gábor.
Végül is csakugyan háborús helyzet van a gazdaságban? – tette fel a kérdést - Sokan állítják: igen, de legalább is nem lehet a megszokott rutin szerint működni, ami kihat a cégek kommunikációjára is. A döntéshozók gyakran nem tudják, hogy az adott pillanatban hallgassanak-e, vagy megszólaljanak. –Igazodjanak-e a többiekhez, vagy felismerik: a válságos idők arra is alkalmasak, hogy most megkülönböztessék magukat a többiektől? – Az előadó szerint erre most a bankoknak óriási lehetőségük van és szerinte élniük kell vele.
Tehát inkább lépni kell – állítja Hegyi, példálózva a kávéházi graffitivel: „Az élet olyan, mint a kávé: ha nem kavarod fel, az kavar fel téged…”
A szakértő a kommunikációs kihívásra a megoldást az úgynevezett 4T- a Tartalom, a Transzparencia, a Társalgás és a Törődés négyesében látja.
Tartalmat igenis adni kell, a közléseket nem érdemes halogatni, arra várva például, hogy rövidesen úgyis új menedzsment kerül a cég élére. Aki tartalmat ad, lehetőséget nyújt a megismerésre, olyan szereplővé válik, aki folyamatosan jelen van a térképen. – Jó példa erre a tőzsdére készülő cégek esete: vezetőiknek folyton el kell mondaniuk, honnan indultak, hová akarnak eljutni.
A Transzparencia hiánya mindig visszaüt – az átláthatóság nem csupán a tőzsdei cégeknél kötelező.
A Társalgás nem egyszerűen az újságcikkek publikálását, vagy tévériportok sugárzását jelenti, hanem azt, hogy a céget a közönség meghallgatja és kérdezi is.
A Törődésnek az ügyfelekkel és a sajtóval való párbeszéd egyaránt része. Gyakorlati megvalósulását példázza az a befektetési alapkezelő, amely a napokban középiskolásoknak indított pénzügyi oktató programot és tőzsdei befektetési versenyt, amelyre eddig száz tanintézetből másfél ezer diák nevezett. Ebben az esetben a vállalati kommunikáción túl olyan szerepvállalásról van szó, amely a felnövekvő generáció pénzügyi tudatosságának erősítését célozza.
Hogy a jövőbeni banki ügyfelek ne érezzék magukat a bevezetőben már említett információs űrben és ne a következő válság idején kelljen ráébredniük, mennyire felkészületlenek.
hirado
2009.10.22. 00:37