
A Napi Gazdaság által megkérdezett kereskedelmi és iparkamaráknál úgy látják, hogy az elmúlt időszakban egyrészt még inkább a bevásárlóközpontok felé tolódott el a forgalom, másrészt erősödött a feketepiac, de nőtt a kereskedéssel próbálkozók száma is. Az év eddig eltelt időszakában Baranyában, Zalában, Tolna és Győr-Moson-Sopron megyében átlagosan mintegy 8-10 százalékkal több ruházati kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás jött létre, főleg a növekvő munkanélküliség miatt.
Pécsett idén eddig mintegy fél tucat használtruha-üzleten húzták le a redőnyt, két nagyobb kínai kereskedő is távozott a városból, és hasonló a helyzet Kaposváron, Nagykanizsán is. Csapó Béla, a térségben több boltot is működtető Módi-Turki Használtruha Értékesítő Kft. kereskedelmi vezetője elmondta, a közelmúltban két üzletüket bezárták, a meglévőkben pedig létszámcsökkentésre kényszerültek (a cég 15 év után tavaly először volt veszteséges). Amellett, hogy egész évben kénytelenek akciózni, a nyári vásárt már június közepén elkezdték, 40-60 százalékos leárazásokkal. Csapó szerint ma már csak kiváló minőségű árut lehet értékesíteni, ám ezek beszerzési ára - többek között a Nyugat-Európában is erősödő kereslet miatt - folyamatosan emelkedik.
Az ágazat szereplőinek a növekvő feketekereskedelemmel is számolniuk kell: különösen a kisebb településeken egyre több olyan, háznál működtetett turkáló van, amelyik semmilyen engedéllyel nem rendelkezik, üzletet nem működtet és vélhetően adót sem fizet.
Hasonlóképp vélekedik egy Zalaegerszegen, Szombathelyen és a Balatonnál is ruházati kisáruházakat működtető kínai kereskedő, Hu Jin-vej. Szerinte az utóbbi időben egy-két kivételtől eltekintve olyan kínai üzlettulajdonosok voltak kénytelenek lakatot tenni a boltjukra, akik rendszerint minden előírást betartottak, üzletüket pedig nemritkán azok vették át, akikről viszont nem ez a hír járja. Hu Jin-vej a részletekről nem kívánt nyilatkozni, de megerősítette, hogy a Távol-Keletről még mindig rengeteg bizonytalan eredetű vagy hamisított portéka áramlik be.
A Balatonnál még nincs nyári vásár, ám a városokban a legtöbb terméket már fél áron kínálják. A Veszprém belvárosában egyéni vállalkozóként ruházati üzletet működtető Koltai Éva néhány éve még 35-40 százalékos haszonkulccsal dolgozott, de ma már az egyedi darabokat is akciózza, különben nem jön be a vevő, emellett szinte minden hónapban 60-70 százalékos engedménnyel árulja az elfekvő készletet. Koltai szerint a gazdasági válság óta kevesebben vásárolnak igényes termékeket, az emberek zöme turkálókba, kínai üzletekbe vagy a piacra megy.
Karai Hedvig, a többek között Győrben és Sopronban is különböző típusú, használt ruhát is árusító boltokat működtető Magda Divat Kereskedelmi Kft. beszerzési vezetője szerint a házaló kereskedők is elviszik a vevőket, hiszen már nemcsak tejet, kenyeret és vegyes iparcikkeket árulnak kisteherautókról, hanem cipőt és ruhát is. Ezért arra kényszerülnek, hogy szinte egész évben árleszállítással operáljanak; a nyári vásárt 25-30 százalékkal indították, ám van, amit készletkiárusítás címén a beszerzési ár alatt, 80 százalékos kedvezménnyel adnak. A cég három üzletében foglalkozik használt ruhák értékesítésével, s az utóbbi időben egyre igényesebb vásárlóközönség tér be hozzájuk, ezért mind nagyobb összegeket fektetnek bálák vásárlásába, ám a selejt is egyre több bennük, előfordul, hogy a harmadát géprongyként adják el. Az új árut kínáló üzleteiket úgy tudják fenntartani, hogy Ukrajnában és Boszniában gyártatnak, s maximum 15-20 százalékos haszonkulccsal dolgoznak.
index
2009.06.26. 12:37