HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > SPORT > Tisza Tibor: "Lassan a cél felé"

t: 661

Tisza Tibor: "Lassan a cél felé"

"Három meccs, két gól, nem vagyok elégedetlen"

Tisza Tibor, az Újpest válogatott csatára szeretne bajnoki címet ünnepelni. Ehhez nyilván az ellenfeleknek is lesz néhány szavuk. A támadó, aki tíz hónapnyi sérülés után, a téli felkészülés alatt tért vissza az újpesti csapatába, úgy igazából nem mer aranyról álmodozni. Mégpedig azért nem, mert néhány éve ő is részese volt az utolsó pillanatban elúszott elsőségnek.

– Mi történt, hogy ilyen hosszú ideig, tíz hónapon át sérült volt?
– Egy izomrost le volt tapadva a szeméremcsonthártyámra, és ezért nagyon fájt, amikor lendítettem a lábamat. Nem akartam ugyan megműttetni magam, de mivel semmilyen kezelés nem használt, elkerülhetetlenné vált az operáció. Ez novemberben meg is történt. Azóta jól érzem magam, végig tudtam csinálni az alapozást, és mondhatom, kicsattanok az erőtől.

– Tíz hónap rendkívül hosszú idő. Hitt a teljes gyógyulásban?
– Hát, voltak furcsa gondolataim. Leginkább lelkileg nem tudtam feldolgozni a sérülést, a balszerencsét. De végre minden rendbe jött, most már csak előre tekintek.

– Azt látjuk, hogy meggyógyult, és sorra lövi a gólokat.
– Szerencsére most tényleg minden rendben. Három meccs, két gól, nem vagyok elégedetlen.

– Gondolom, a bajnoki címmel sem lenne az. Első lesz az Újpest?
– Ha én azt tudnám… Mindenesetre jó lenne, de tizenkét forduló még hátravan. Nagyon szeretnék bajnoki címet ünnepelni, ezért dolgozom nap mint nap. S hogy ne járjak megint pórul, mindig csak a következő ellenfélre koncentrálok. Ha szép lassan megyünk előre, célba érhetünk.

– Ön is részese volt annak a kudarcnak, amikor 2006-ban az Újpest az utolsó fordulóban bukta el az aranyérmet. Nem tart attól, hogy a sors ismétli önmagát, ráadásul megint a fehérváriakkal meccselnek?
– Rémálmaimban olykor még előjön az a Népstadionban lejátszott, Videoton elleni mérkőzés, de különösebben nem foglalkozom vele, és azzal sem, hogy a sors ismételheti önmagát. Egységes, jó csapatunk van, minden adva van, hogy szép tavaszunk legyen.

– Sok magyar futballista van, aki, ha csak egy egyeneset rúg a labdába, máris külföldi szerződésről álmodozik. Ön már elég sokat letett az asztalra, nem vágyik külföldre?
– Ha a magyar foci olyan színvonalon lenne, mint mondjuk a német vagy a holland, akkor az eszembe sem jutna, hogy másutt folytassam. Így azonban, bár jól érzem magam Újpesten, azt mondom, nyerjük meg a bajnokságot, s utána ráérek majd azzal foglalkozni, hogy mi lesz velem. Nem vagyok még lekésve semmiről.

– S ha azt mondom, Tisza Tibor és a válogatottság?
– Egy focistának a legnagyobb dolog, ha a hazája válogatottjában szerepelhet. Ötször már nekem is megadatott ez a csodás érzés. De pillanatnyilag nem foglalkoztat a válogatott, mert még csak a negyedik meccsemet játszottam a hosszú sérülésem után. Így érthető, hogy a szövetségi kapitány nem figyelt fel rám. Ígérem, hogy igyekezni fogok, mert az ötszörös válogatottságnál jobb a hatszoros.

hirado

2009.03.20. 08:58

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek