
Új nemzetek a győztesek között
A nemzetközi konkurencia növekedését jelzi, hogy Pekingben több ország első aranyát vagy érmét szerezte.
Első aranyukat nyerték: Mongólia (egyből kettőt), Bahrein, Panama. Első érmét nyerte: Tádzsikisztán, Szudán, Afganisztán, Mauritius, Togo
Tarolt a széthullott birodalom
A volt szovjet tagköztársaságot – ma már önálló országok – pekingi termése:
Oroszo. 23 21 28
Ukrajna 7 5 15
Fehéroroszo. 4 5 10
Grúzia 3 – 3
Kazahsztán 2 4 7
Azerbajdzsán 1 2 4
Üzbegisztán 1 2 3
Lettország 1 1 1
Észtország 1 1 –
Litvánia – 2 3
Kirgizisztán – 1 1
Tadzsikisztán – 1 1
Örményo. – – 6
Moldova – – 1
Összesen 43 45 83
1. Még csak a kezdet, nem a vég
– A lejtő elején vagyunk, de a szakadék mély
2. Miénk a siker, a kudarc a tietek
– Hogyan használta fel és ki a politika a sportot?
3. A magyar pesszimizmus része a kudarcokban
– Lehet-e sikeres a sportpályákon egy magát sikertelennek érző nemzet?
4. Ne sportolj, inkább csinálj karriert!
– Miért gondolják azt a szülők, hogy már nem életpálya a sport?
5. A sporthoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz
– Ez persze nem igaz, de az tény: nagyságrendekkel kellene többet költeni a sikerekhez
6. Új utakon a régi dicsőségért
– Mit tettek mások, s mit kell nekünk tenni, hogy újra felfelé vezessen az út?
Először is megpróbáljuk a helyére tenni a mostani olimpiai szereplést (3 arany, 5 ezüst, 2 bronz), amely a közvélemény számára igencsak halvány, de ha azt nézzük, hogy milyen kicsi ország vagyunk, ez a reális.
Igaz, az elmúlt olimpiákon nem ehhez szoktunk. Táblázatunkból kiderül, hogy voltak olyan ötkarikás játékok, amikor az olimpiai éremtáblázat harmadik helyén végeztünk: 1952-ben csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió előzött meg minket. De végeztünk az éremtáblázat negyedik helyén is: 48-ban, 56-ban és 68-ban. Sőt, a 88-as olimpián is a 6. helyen zártunk. Akkor a 11 aranyunkkal „megaláztuk” Kínát, amely akkor csak öt aranyat nyert. Most – a szocializmus élharcosaként – 51 arannyal zárt a házigazda.
A mi korábbi sikereinkben is benne volt a politikai szándék, ahogy minden szocialista ország a sporton keresztül igyekezett hirdetni nagyszerűségét. Az 1988-as olimpián nem csak mi előztük meg Kínát, de Bulgária és Románia is.
A politika nyomása és az aranyak halmozása persze nem csak fellángolás volt, hanem szisztematikus munka eredménye. Nálunk is sokkal jobb körülmények között működött a sport akkoriban, mint most, az állami vállalatok és a minisztériumok egyesületek tucatjait tartották el, a sportolók állami edzőtáborokban készülhettek.
Ma már nincs így, hogy miért, az a sorozat következő részeiből kiderül.
Jamaica a legsikeresebb
Abban a tekintetben, hogy hány lakosra jut egy arany, Jamaica volt a legsikeresebb Pekingben.
1. Jamaica 460 ezer fő/arany
2. Bahrein 680 ezer fő/arany
3. Új-Zéland 1,3 millió fő/arany
4. Ausztrália 1,4 millió fő/arany
5. Grúzia 1,5 millió fő/arany
Norvégia 1,5 millió fő/arany
Mongólia 1,5 millió fő/arany
Észtország 1,5 millió fő/arany
...
16. Magyarország 3,3 millió fő/arany
...
32. Egyesült Államok 8,3 millió fő/arany
...
50. Kína 25 millió fő/arany
Változást vár a volt sportvezető
Gallov Rezső szakavatott ismerője a helyzetnek: vízilabdázott, edzősködött, 1990–1996 között az OTSH elnökeként a magyar sport első embere volt, több évtizede újságíró.
Ő is úgy véli, a magyar gazdaság erejének, az ország nagyságának és és lélekszámának sokkal inkább megfelel a pekingi eredmény (3 arany, 5 ezüst, 2 bronz), mint a korábbi játékok 25-30 érmes produkciója.
– Bár nyilvánvalóan van összefüggés a magyar sport általános helyzete és az olimpia szereplés között, én kettéválasztanám a dolgokat – mondta Gallov. – Kétségtelen, hogy a rendszerváltás óta elmaradtak azok az állami és költségvetési intézkedések, amire a magyar sportnak szüksége lett volna. Ugyanakkor azt mondom, apróságokon múlott, hogy nem szerepeltünk jobban. Ha csak Kovács Kati és legalább egy vívócsapat hozza magát, már egészen más a kép.
Az exállamtitkár úgy véli, a sportban a változások az állam szerepvállalása nélkül is bekövetkeznek.
Helsinki a csúcs, Peking a mélypont
A legsikeresebb magyar olimpiák (évszám, helyezésünk az éremtáblázaton, arany-, ezüst- és bronzérmeink száma:
1952: 3. 16-10-16
1992: 8. 11-12-7
1988: 6. 11-6-6
1968: 4. 10-10-12
1964: 6. 10-7-5
1948: 4. 10-5-12
A legsikertelenebb magyar olimpiák (az aranyérmek számát tekintve):
2008: 21. 3-5-2
1976: 10. 4-5-13
1960: 7. 6-8-7
1972: 8. 6-13-16
1980: 6. 7-10-15
Borsonline
2008.08.26. 09:15