
Nem szankcionálható a gyűlöletbeszéd, mert az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott első, 1992-es határozata szerkezeti hibában szenved - jelentette ki a Népszabadságnak nyilatkozva Szabó András, aki a döntés előkészítésében előadó bíró volt.
Szabó szerint a dokumentum első része következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a gyalázkodás a véleménynyilvánítás szabadságával való olyan visszaélést jelent, amely mások emberi méltóságát sértheti, de a határozatban később megjelenik egy olyan fordulat, amely túlmegy a Btk. értelmezésén és kiegészíti a törvényt.
Eszerint az Ab a büntethetőséget ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a gyűlöletbeszéd legyen alkalmas az erőszak világos és azonnali, jelenlevő veszélyének kiváltására. Szabó szerint ez a kitétel Halmai Gábor alkotmányjogász Sólyom László egykori Ab-elnök főtanácsadója hatására került a szövegbe.
Halmai a Népszabadságnak leszögezte: neki nem volt ekkora befolyása az alkotmánybírósági határozatokra. Halmai szerint nem az Ab-határozattal, hanem a jogalkalmazással vannak gondok, amikor a bírók nem lépnek fel a rendzavarók ellen.
hirado.hu
2008.07.09. 07:49