
Az oroszok nem sokat tapogatóztak, az első tíz percben kétszer is védenie kellett Van der Sarnak, Zsirkov rövidbe haladó szabadrúgásánál nem is kicsit, majd Pavljucsenkónak volt magas egy ötösre beemelt labda. A hollandoknak szemlátomást nem ízlett az oroszok határozott, célratörő játéka, az első helyzetükre a 19. percig kellett várni, ekkor Sneijder játszotta magát tisztára, de lövésébe Ignasevics belelépett.
Beletelt az első félidő felébe, mire a hollandok összekapták a középpályás védekezésüket, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a szurkolók által legjobban várt mérkőzés leült, és már az első ásítások is kikívánkoztak, amikor Van der Vaart csavart be élesen egy labdát az orosz kapu előterébe, de középen mindenki lemaradt róla.
Az oroszok helyzetre helyzettel válaszoltak, sőt mindjárt kettővel: egy villámgyors kontra végén Arsavin egy csellel elküldte az emberét, majd a hosszúba szánt lapos lövésével gyönyörű védést csalt ki Van der Sarból, egy perccel később pedig Kologyin kínálta meg távolról egy becsületes lökettel. Van Nistelrooy villant egyet, emberéről lefordulva kapura lőtt, de Akinfejev kitenyerelte.
A félidő utolsó perceiben Van der Vaart kapott ajándék labdát a tizenhatos előterében, de a lövésénél csak arra figyelt, hogy erő legyen benne, a középre tartó labdát meg Akinfejev könnyedén öklözte ki. A játékrész hajrája a hollandoké volt, ez azonban nem sokat ér azzal szemben, hogy ha nem is sokkal, de játékban mindenképpen elmaradtak ellenfelüktől, hiszen Van der Sarnak többször is bravúrral kellett védenie.
Ahogy az első félidőben az oroszok, úgy a másodikban a hollandok kezdtek aktívabban, a Kuyt helyére becserélt Van Persie egyből helyzetbe is került, majd (már nem először) egy oldalról élesen belőtt szabadrúgással gyűlt meg Kologyinék baja, de gól egyikből sem született. Az oroszok először Arsavin ravaszul a hosszú felé ágyúzott szabadrúgásával jelezték, hogy maradt az első félidő utánra is üzemanyag, majd a következő szintre léptek.
Az 56. percben Arsavin a saját helyén meginduló Szemak elé tette a labdát, aki tökéletesen centerezett, Pavljucsenko pedig könnyedén előzte meg Mathijsent, majd közelről a jobb alsóba helyezett. A gól előtt nem sokkal a beadás helyéről Van Basten lekapta Boulahrouzt, és a támadásokat jobban segítő Heitinga állt be a helyére, ez a húzás két perc alatt tökéletesen ellentétes eredményt hozott.
A hollandok a gól után is tompák maradtak, Van Basten is furcsán cserélt, az oroszok pedig kedvükre kontrázgattak, és csak azért nem került még nagyobb bajba Hollandia, mert az utolsó passzokba mind Arsavin, mind Anjukov esetében hiba csúszott. Nyoma sem volt a gyorsan felépített, pontos holland támadásoknak, amelyekre annyira épített volna Van Basten, így viszont csak szabadrúgásokból tudtak helyzetet kialakítani, és ahogy telt az idő, egyre nagyobb lett a baj.
Nem volt meglepő, hogy a hajrára fordulva ismét Pavljucsenko előtt adódott ziccer, a hollandok pedig nemhogy a kapujukba nem préselték az oroszokat, de még enyhe nyomásnak is túlzás lett volna nevezni a pályán történteket. Az oroszok pillanatnyi megingás nélkül, magabiztosan romboltak, Van Persie és Sneijder távoli lövésein kívül más nem adott munkát Akinfejevnek.
A 86. percben egy már korábban is említett, élesen belőtt szabadrúgás hozta meg az egyenlítést (ezzel látványosan nem tudtak mit kezdeni az orosz védők), a hosszún érkező Van Nistelrooy szakadt el a védőjétől és bólintott a bal alsóba. Nem sokkal később majdnem még nagyobb bajba kerültek a magukat már nyeregben érző szlávok, hiszen Kologyin megkapta a második sárgáját, amit aztán visszavont Michel, mert a partjelzője jelezte, hogy a szabálytalanság előtt a labda kiment az alapvonalon kívülre. A hosszabbítást így egyenlő létszámban kezdték a csapatok.
A ráadásban előbb Arsavin, majd Van Nistelrooy lőtt veszélyesen (előbbi kaput is talált), aztán Pavljucsenko döngette meg a lécet a balszélről befelé húzva, az orosz fölényt pedig Torbinszkij kihagyott ziccere tette megkérdőjelezhetetlenné. A szellősen védekező hollandok mellett a villámgyors orosz megindulások mindegyike veszélyes volt, és egyre inkább úgy tűnt, a büntetők Hollandiának felelnének meg jobban.
A hosszabbítás második félideje már arról szólt, hogy hányszor tudják az oroszok szétgyalázni a holland védelmet úgy, hogy még véletlenül se lőjenek gólt az akció végén. Zsirkov esésénél nem kaptak meg egy jogos tizenegyest, miközben a hollandoknak már az is problémát okozott, hogy a félpályán átvigyék a labdát.
Hét perc volt csak hátra, amikor újra Arsavin indult meg, levitte a labdát az alapvonalig, majd a nem különösebben jól helyezkedő Van der Sar fölött a hosszún érkező Torbinszkij elé ívelt, aki harminc centiről nem hibázott. Mondanánk, hogy a harmadik orosz gólt a kitámadó hollandoknak lőtte Arsavin, de az igazság az, hogy a borzalmas napot kifogó védelem megvolt létszámban hátul, amikor az apró irányító Heitingán megpattanó lövésével végleg eldöntötte a negyeddöntőt.
Kiesett sokak favoritja, Hollandia, amelyet nem egyszerűen kiejtett, de le is győzött Oroszország csapata. Az oroszok a perfekt védekezéséből kiindulva, a mérkőzést végig kézben tartva csak balszerencséjüknek köszönhették, hogy nem ért véget a rendes játékidőben a negyeddöntő. Oroszország a németekéhez hasonlatos magabiztossággal ejtette ki esélyesebbnek vélt ellenfelét, és várja elődöntőbeli ellenfelét.
Marco van Basten
A játékosaimnak a végére egyszerűen elfogyott minden erejük, amiért nagy kár. Az oroszok jobban játszottak, mint mi és megérdemelten nyertek. Nem nyomaszt, hogy megvertek minket. Jó meccseink voltak a csoportkörben, de ma nem tudtuk ugyanazt a teljesítményt hozni, mint korábban. Azt hittük, ezen az Eb-n sokáig juthatunk, ami sajnos nem sikerült.
Guus Hiddink
Valóban büszke vagyok a csaptomra. Tökéletes, amit ma a játékosaim teljesítettek. Nagy tiszteletet érdemel a csapat a taktikát illetően is. Az teljesen normális, ha egy ilyen késői gól lebénít. De mi fölényben voltunk, erőnlétileg és taktikaliag is a hollandok fölé nőttünk, ami maga csoda.
index
2008.06.22. 09:51