
Noha az Európai Unió jó piaca lenne a rizsnek, hazánkban alig tizedakkora területen termesztik. Elsősorban Csongrád és Békés megyében, a Körösök, valamint a Maros és a Tisza környezetében termelnek rizst, a kontinensen pedig a franciákon, spanyolokon, olaszokon, portugálokon, görögökön és románokon kívül más nem foglalkozik ezzel.
Az átlagos magyar évente 83 kilogramm más gabonából származó terméket fogyaszt el, ehhez képest 6-7 kilogramm rizs kerül a tányérokra.
A rizstermesztők szerint itthon megéri a növénnyel foglalkozni: a tavalyi 63 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási ár idénre 90 ezer forintra nőtt. Ráadásul a rizstermesztőknek járó extra támogatás majdnem kétszer akkora, mint a más szántóföldi növényeket termesztő kollégáké. Igaz, hogy a rizs árasztásos öntözési technológiát igényel, ami a jelenlegi közüzemi tarifák mellett nem olcsó, de a növény egyébként igénytelen, kevésbé igényes talajon is megél.
Nagy Pál Ferenc, a mezőtúri Mentesz Zrt. elnök-vezérigazgatója a hírt közlő Népszabadságnak elmondta: Magyarország nagy hibát követett el, amikor tárgyalói Koppenhágában belementek a 3222 hektáros rizskvótába. A tárgyalók hozzá nem értésük miatt állapították meg a hektáronkénti 3,1 tonnás határt, noha a legelterjedtebb fehér rizs például hektáronként 4,5-5 tonnát terem.
hirado
2008.06.04. 09:47