HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > A többség előre hozott választásokat akar
A magyarok többsége előre hozott választásokat szeretne, amire azután ötödük el sem menne szavazni. A HVG megbízásából készült májusi Medián-elemzés negatív rekordok megdőléséről is beszámol.
Csak az szavazófülkébe ne kelljen menni!
Soha nem volt ennyire életszerű a szokásos kérdés a legújabb kori magyar közvélemény-kutatások történetében: "Ha most vasárnap lennének a választások, melyik pártra szavazna?" Napjainkban a közbeszédben is valóságos politikai alternatívaként emlegetik ugyanis az új választások kiírását, és ami a közvéleményt illeti, ennek a forgatókönyvnek van a legnagyobb támogatottsága. Ráadásul a támogatók száma rohamosan gyarapodik: arányuk az áprilisi 50 százalékról bő egy hónap alatt 56-ra nőtt, miközben a kisebbségi kormányzás fennmaradását a megkérdezettek alig több mint egytizede tartja kívánatosnak - írja a HVG.
A lendület megtörik, amikor a tényleges voksolásról van szó. Az előre hozott választásokat pártolóknak mindössze az 59 százaléka állítja, hogy biztosan az urnához járulna, miközben 22 százalékuk úgy nyilatkozott a Medián kérdezőbiztosainak, hogy "most vasárnap" valószínűleg vagy biztosan nem menne el szavazni. A teljes szavazókorú népességben egyébként a "biztos" szavazók aránya májusban 51 százalék volt - a jelek szerint az eredményes népszavazást követően néhány százalékponttal erősödött a szavazási hajlandóság, amely a korábbi hónapokban 50 százalék alatt maradt, és 45 százaléknyi biztos szavazóval tavaly októberben érte el a mélypontját.
Fidesz győzelem
A szavazók nagy többségben a jobboldali ellenzékre adnák a voksukat, akár biztosak a részvételükben, akár nem. Ebben a tekintetben az utóbbi fél évben alig történt változás: hónapról hónapra a választani tudó "biztos" szavazók kétharmada szavazna a Fideszre, és mintegy negyede az MSZP-re.
Az utóbbi hónapok kedvezni látszanak az MDF-nek, amely a parlamenti bejutási küszöböt jelentő 5 százalék körül stabilizálta a helyzetét, a kormánypártból ellenzékivé átigazolt SZDSZ viszont egyáltalán nem profitált a váltásból. Támogatottsága korábban a választani tudó "biztos" szavazók körében általában az 5 százalékos küszöb körül ingadozott, az utóbbi fél évben viszont egyszer sem haladta meg a 3 százalékot - közli a HVG a Medián adatait.
Nem meglepő, hogy az esélyek elbillenését a nagyközönség is érzékeli. 71 százalékuk a következő választásra a Fidesz győzelmét valószínűsíti, míg az MSZP sikerét mindössze 9 százalékuk feltételezi. Ez azt is jelenti, hogy az MSZP-szavazók nagy része sem bízik a szocialisták győzelmi esélyében: most először közöttük is azok vannak többen (43 százalék), akik szerint ha most lennének a választások, a Fidesznek állna a zászló, miközben saját pártjukról csak bő egyharmaduk (37 százalék) gondolja ugyanezt.
A borúlátás pártállástól függetlenül eluralkodott.
Ez még a Bokros-csomag éráját is felülmúlja
A rendszerváltás óta készített Medián-felmérések egyikében sem mondták ennyien, hogy az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok.
1995 októberében, fél évvel a Bokros-csomag bejelentése után 80 százalék volt a pesszimisták aránya, most 82 százalék. Ahogy akkor, most is elsősorban a rossz gazdasági kilátások okozhatták a borúlátást, hiszen a pesszimisták már 2006 nyarán, a megszorító intézkedések bejelentése után jókora többségbe kerültek.
Rekordokat dönt Gyurcsány népszerűtlensége
A miniszterelnök utóbbi hónapokban is folytatódott népszerűségvesztése egy még korábbi negatív rekord megdőléséhez vezetett: Gyurcsány Ferencet májusban a szavazók 19 százaléka látta szívesen "fontos politikai szerepben", amivel alulmúlja az összes korábbi kormányfő legrosszabb népszerűségi indexét. Hiszen Antall Józsefnek 25, Boross Péternek 39, Horn Gyulának 29, Orbán Viktornak 40, Medgyessy Péternek 37 százalék volt a legalacsonyabb kedveltségi mutatója. Gyurcsányt a jobboldali szavazók sohasem kedvelték, a megszorítások bejelentése és az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a "bizonytalanoknál" is jócskán visszaesett a népszerűsége, de az MSZP- és az SZDSZ-szavazók túlnyomó többségének a rokonszenvét akkor még meg tudta tartani.
A tavaly tavasz óta rendre jelentkező koalíciós feszültségek nyomán azonban az SZDSZ-szimpatizánsok körében is folyamatosan zsugorodott a népszerűségi mutatója, így az utóbbi hónapokban már csak minden harmadik liberális szavazó rokonszenvezett vele. Ráadásul bő negyedéve az MSZP mellett kitartó szavazók körében sem volt teljesen egyöntetű Gyurcsány megítélése: korábban gyakorlatilag 100 százalék volt a népszerűsége az MSZP-táborban, ez mostanra 80 százalékra esett vissza.
Kóka sem járt jól a szakítással
A koalíciós pártok elhidegülésének a fő vesztese mégis Kóka János, akinek a népszerűsége nagyjából akkortól és nagyjából olyan mértékben esett vissza a szocialista szavazók körében, ahogy Gyurcsányé a liberálisoknál. A különbség "csupán" annyi, hogy az előbbiek jóval többen vannak, így a teljes népességre vetítve ugyanaz a jelenség Kóka esetében jóval nagyobb népszerűségvesztést jelent. A szabaddemokrata pártelnök kedveltsége tavaly tavaszi elnökké választása óta igazából csak az MSZP-szavazók körében csökkent, ám ott nagyon: 70-ről 31 százalékosra (saját táborában mindvégig 70 százalék körül volt a vele rokonszenvezők aránya). Ráadásul Kókának azzal a lélektani hátránnyal is szembe kell néznie, hogy Horváth Ágnes menesztése miatt már nincs olyan vezető politikus, aki mögé szorulna a népszerűségi listán.
hirado
2008.05.29. 09:48
t: 157
A többség előre hozott választásokat akar
A magyarok többsége előre hozott választásokat szeretne, amire azután ötödük el sem menne szavazni. A HVG megbízásából készült májusi Medián-elemzés negatív rekordok megdőléséről is beszámol. Csak az szavazófülkébe ne kelljen menni!
Soha nem volt ennyire életszerű a szokásos kérdés a legújabb kori magyar közvélemény-kutatások történetében: "Ha most vasárnap lennének a választások, melyik pártra szavazna?" Napjainkban a közbeszédben is valóságos politikai alternatívaként emlegetik ugyanis az új választások kiírását, és ami a közvéleményt illeti, ennek a forgatókönyvnek van a legnagyobb támogatottsága. Ráadásul a támogatók száma rohamosan gyarapodik: arányuk az áprilisi 50 százalékról bő egy hónap alatt 56-ra nőtt, miközben a kisebbségi kormányzás fennmaradását a megkérdezettek alig több mint egytizede tartja kívánatosnak - írja a HVG.
A lendület megtörik, amikor a tényleges voksolásról van szó. Az előre hozott választásokat pártolóknak mindössze az 59 százaléka állítja, hogy biztosan az urnához járulna, miközben 22 százalékuk úgy nyilatkozott a Medián kérdezőbiztosainak, hogy "most vasárnap" valószínűleg vagy biztosan nem menne el szavazni. A teljes szavazókorú népességben egyébként a "biztos" szavazók aránya májusban 51 százalék volt - a jelek szerint az eredményes népszavazást követően néhány százalékponttal erősödött a szavazási hajlandóság, amely a korábbi hónapokban 50 százalék alatt maradt, és 45 százaléknyi biztos szavazóval tavaly októberben érte el a mélypontját.
Fidesz győzelem
A szavazók nagy többségben a jobboldali ellenzékre adnák a voksukat, akár biztosak a részvételükben, akár nem. Ebben a tekintetben az utóbbi fél évben alig történt változás: hónapról hónapra a választani tudó "biztos" szavazók kétharmada szavazna a Fideszre, és mintegy negyede az MSZP-re.
Az utóbbi hónapok kedvezni látszanak az MDF-nek, amely a parlamenti bejutási küszöböt jelentő 5 százalék körül stabilizálta a helyzetét, a kormánypártból ellenzékivé átigazolt SZDSZ viszont egyáltalán nem profitált a váltásból. Támogatottsága korábban a választani tudó "biztos" szavazók körében általában az 5 százalékos küszöb körül ingadozott, az utóbbi fél évben viszont egyszer sem haladta meg a 3 százalékot - közli a HVG a Medián adatait.
Nem meglepő, hogy az esélyek elbillenését a nagyközönség is érzékeli. 71 százalékuk a következő választásra a Fidesz győzelmét valószínűsíti, míg az MSZP sikerét mindössze 9 százalékuk feltételezi. Ez azt is jelenti, hogy az MSZP-szavazók nagy része sem bízik a szocialisták győzelmi esélyében: most először közöttük is azok vannak többen (43 százalék), akik szerint ha most lennének a választások, a Fidesznek állna a zászló, miközben saját pártjukról csak bő egyharmaduk (37 százalék) gondolja ugyanezt.
A borúlátás pártállástól függetlenül eluralkodott.
Ez még a Bokros-csomag éráját is felülmúlja
A rendszerváltás óta készített Medián-felmérések egyikében sem mondták ennyien, hogy az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok.
1995 októberében, fél évvel a Bokros-csomag bejelentése után 80 százalék volt a pesszimisták aránya, most 82 százalék. Ahogy akkor, most is elsősorban a rossz gazdasági kilátások okozhatták a borúlátást, hiszen a pesszimisták már 2006 nyarán, a megszorító intézkedések bejelentése után jókora többségbe kerültek.
Rekordokat dönt Gyurcsány népszerűtlensége
A miniszterelnök utóbbi hónapokban is folytatódott népszerűségvesztése egy még korábbi negatív rekord megdőléséhez vezetett: Gyurcsány Ferencet májusban a szavazók 19 százaléka látta szívesen "fontos politikai szerepben", amivel alulmúlja az összes korábbi kormányfő legrosszabb népszerűségi indexét. Hiszen Antall Józsefnek 25, Boross Péternek 39, Horn Gyulának 29, Orbán Viktornak 40, Medgyessy Péternek 37 százalék volt a legalacsonyabb kedveltségi mutatója. Gyurcsányt a jobboldali szavazók sohasem kedvelték, a megszorítások bejelentése és az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a "bizonytalanoknál" is jócskán visszaesett a népszerűsége, de az MSZP- és az SZDSZ-szavazók túlnyomó többségének a rokonszenvét akkor még meg tudta tartani.
A tavaly tavasz óta rendre jelentkező koalíciós feszültségek nyomán azonban az SZDSZ-szimpatizánsok körében is folyamatosan zsugorodott a népszerűségi mutatója, így az utóbbi hónapokban már csak minden harmadik liberális szavazó rokonszenvezett vele. Ráadásul bő negyedéve az MSZP mellett kitartó szavazók körében sem volt teljesen egyöntetű Gyurcsány megítélése: korábban gyakorlatilag 100 százalék volt a népszerűsége az MSZP-táborban, ez mostanra 80 százalékra esett vissza.
Kóka sem járt jól a szakítással
A koalíciós pártok elhidegülésének a fő vesztese mégis Kóka János, akinek a népszerűsége nagyjából akkortól és nagyjából olyan mértékben esett vissza a szocialista szavazók körében, ahogy Gyurcsányé a liberálisoknál. A különbség "csupán" annyi, hogy az előbbiek jóval többen vannak, így a teljes népességre vetítve ugyanaz a jelenség Kóka esetében jóval nagyobb népszerűségvesztést jelent. A szabaddemokrata pártelnök kedveltsége tavaly tavaszi elnökké választása óta igazából csak az MSZP-szavazók körében csökkent, ám ott nagyon: 70-ről 31 százalékosra (saját táborában mindvégig 70 százalék körül volt a vele rokonszenvezők aránya). Ráadásul Kókának azzal a lélektani hátránnyal is szembe kell néznie, hogy Horváth Ágnes menesztése miatt már nincs olyan vezető politikus, aki mögé szorulna a népszerűségi listán.
hirado
2008.05.29. 09:48
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
