
A jövőben a közös engedményeket kínáló céglogós (co-branded) ikerkártyákkal és a bankok kínálta standard hitelkártyákhoz társított pontgyűjtő akciók terjedése várható - írja a Népszabadság.
A hitelintézeteknek és partnercégeknek ugyanis elemi érdeke, hogy minél nagyobb törzsvásárlói, illetve ügyfélkört szerezzen magának. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2005-ről 2006-ra 5-ről 13 százalékra nőtt a céglogós termékek aránya a hitelkártyák között. Az ilyen termékeket kibocsátó pénzintézeteknél a hitelkártya-állomány 50-70 százalékát adják a co-branded termékek.
Ács Bea, a Citibank hitelkártya-üzletágának marketing- és partnerkapcsolati igazgatója a napilapnak elmondta: a céglogós terméke előnye, hogy a bank és a társult vállalkozás is egy viszonylag széles, ugyanakkor szűrt és pontosan körülhatárolható ügyfélkörnek képes testre szabott szolgáltatást nyújtani. Hátránya, hogy a hazai vásárló hajlamos könnyelműen bánni a hűségkártyával, így a bank és a kereskedő cég is könnyen bedőlt adósainak a táborát gyarapíthatja.
Azt nem tudni, a céglogós termékek mennyire képesek megkötni a márkahűséggel amúgy sem jellemző magyar ügyfeleket, a pénzintézetek szerint a co-branded termékek sikerének fokmérőjét elsősorban az ilyen kártyák kibocsátási aránya.
Dunai Albert, a GfK Hungária pénzügyi kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy hitelkártyák terjedése megtorpant: míg 2006-ban a teljes lakosság 4,9, tavaly már csak 4,4 százaléka használt ilyen plasztikot. Ráadásul az ügyfelek több mint 15 százaléka egyszerűen csak hitelfelvételre használja a hitelkártyát, ami egyébként szarvashiba.
Paragi Zoltán, a Budapest Bank személyi kölcsön és hitelkártya üzletágának a vezetője ennek kapcsán elmondta: az ügyfelek egy része a kártya aktiválását követő 2-3 hónapon belül felhasználja a hitelösszeget, vagy annak nagy részét, és minimális befizetésekkel tovább görgeti a hitelt, noha a magas hiteldíjmutató miatt az eladósodásnak ez a formája nem éppen ideális. A Budapest Banknál ezért felvilágosító kampányt indítottak a hitelkártya helyes használatáról - tette hozzá.
Egy banki szakértő a napilapnak azt mondta: most trendi dolog lett céglogós plasztikot kiadni, a bankoknál sok olyan vállalkozás is kopogtat az ajtón, melyek nem tudnak igazán csábító méretű ügyfélkört és kedvezményeket felmutatni. Ráadásul a cégek sokszor egymásra licitálnak: így tette a Lufthansa és a Malév, illetve a tv2 és az RTL Klub is. A bankok számára csábító célpontnak számító cégek, például a távközlési társaságok pedig egyszerre több pénzintézettel is együttműködnek, aminek - piaci elemzők szerint - olyan olvasata is van, mintha versenyeztetnék a szolgáltatókat.
Némi piaci fanyalgást váltott ki az, hogy a tévétársaságok a kártyatulajdonosoknak afféle celebszolgáltatást kínáltak. Az RTL-es ügyfelek például 5 százalék kedvezményt kaptak, amennyiben Keleti Andrea tánciskolájában "koptatták a padlót". A reklámfogás meg is hozta az eredményét: a K&H-hoz eddig tízezer igénylés érkezett.
Sikeresek az áruhitel és a hitelkártya hibridjeként emlegetett, kereskedőláncoknál használatos bevásárlókártyák. Az Auchannál három éve fogadnak el ilyet, a vevők egyre nagyobb arányban fizetnek ilyen eszközzel. Elégedett a Tesco bevásárlókártyáját üzemeltető Magyar Cetelem Bank is, mely már túl van a negyedmilliomodik céglogós kártya kibocsátásán.
Mindennek ellenére még van hová fejlődni: nálunk egyelőre elvétve találni 5-10 kártyát hadrendben felvonultató profi vásárló, aki a katonás sorrendben aktivált, majd visszaadott kártyáinak kamatmentes periódusait lovagolja meg, hosszú ideig maga előtt görgetve a tartozását anélkül, hogy ketyegne a kamat.
Külföldön meglehetősen sikeresek a multibrand, azaz a legváltozatosabb cégeket és termékeiket összegyúró kártyák, nálunk is akadnak ugyan több vállalkozást felölelő kezdeményezések, a pénzintézetek ugyanakkor többnyire azzal sem fáradnak, hogy a külön-külön meglévő ikerkártyáikat egyetlen szolgáltatássá gyúrják össze.
hirado
2008.05.22. 09:29