HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Macedóniával és Albániával tárgyalt az államfő
Magyarország mind Macedóniával, mind Albániával kiváló politikai kapcsolatokat ápol, ám a gazdasági eredmények elmaradnak a lehetőségektől - vonta meg Sólyom László köztársasági elnök a két ország államfőjével pénteken Ohridban folytatott megbeszélésének mérlegét.
Sólyom László a macedóniai városban a közép-európai elnökök 15. találkozójának első napi programjaiban vett részt és folytatott kétoldalú megbeszélést a vendéglátó Branko Crvenkovszkival, illetve Bamir Topi albán elnökkel.
Sólyom László magyar újságíróknak elmondta: albán részről jelezték, hogy a mezőgazdaságban és az energetikai ágazatban várnak magyar befektetőket.
A köztársasági elnök szerint "értelemszerűen" merült fel a tárgyalásokon Koszovó kérdése, hiszen Macedónia és Albánia is határos az új állammal. Teljesen egyértelműnek nevezte, hogy Tirana és Szkopje multietnikai Koszovó fennmaradásában érdekelt. Az albán elnök hangsúlyozta, hogy a koszovói albánokat nem tekintik kisebbségnek: az anyanemzet és a más országban élő nemzetrészek koncepciója nem érvényesül. Macedónia és Albánia is önálló államként képzeli el Koszovót, ahol a szerb kisebbségnek megvan minden kollektív joga - tette hozzá Sólyom László.
Kitért arra, hogy Macedóniát különösen fájdalmasan érintette, hogy az áprilisi bukaresti NATO-csúcsértekezleten nem kapott csatlakozási meghívót, mert Görögország a két ország névvitája miatt ezt megakadályozta. Magyarország számára is megnyugvással szolgál azonban, hogy a macedónok ennek ellenére nem adták fel euroatlanti ambícióikat, tárgyalni fognak Athénnal, s a lehető legmesszebb elmennek a kompromisszumokban anélkül, hogy föladnák nemzeti azonosságtudatukat és alapvető igényüket arra, hogy annak nevezzék magukat, aminek tartják magukat - fűzte hozzá.
Sólyom László szerint Macedóniának és Albániának alapvető érdeke, hogy státusuk megerősödjön: ennek elsődleges garanciája most a NATO-tagság, később pedig az európai uniós integráció lesz.
A közép-európai államfőknek politikai fórumot kínáló találkozók hagyományának alapjait az osztrák, a német, a cseh elnök, illetve Göncz Árpád akkori magyar köztársasági elnök 1993-as salzburgi tanácskozása rakta le. A részt vevő országok száma az évek során több hullámban - és a fórum közép-európai megjelölése ellenére - számos dél- és kelet-európai országgal bővült, a fórum Montenegró 2006-os csatlakozásával immár 18 tagországot számlál.
hirado
2008.05.03. 09:59
t: 469
Macedóniával és Albániával tárgyalt az államfő
Magyarország mind Macedóniával, mind Albániával kiváló politikai kapcsolatokat ápol, ám a gazdasági eredmények elmaradnak a lehetőségektől - vonta meg Sólyom László köztársasági elnök a két ország államfőjével pénteken Ohridban folytatott megbeszélésének mérlegét.Sólyom László a macedóniai városban a közép-európai elnökök 15. találkozójának első napi programjaiban vett részt és folytatott kétoldalú megbeszélést a vendéglátó Branko Crvenkovszkival, illetve Bamir Topi albán elnökkel.
Sólyom László magyar újságíróknak elmondta: albán részről jelezték, hogy a mezőgazdaságban és az energetikai ágazatban várnak magyar befektetőket.
A köztársasági elnök szerint "értelemszerűen" merült fel a tárgyalásokon Koszovó kérdése, hiszen Macedónia és Albánia is határos az új állammal. Teljesen egyértelműnek nevezte, hogy Tirana és Szkopje multietnikai Koszovó fennmaradásában érdekelt. Az albán elnök hangsúlyozta, hogy a koszovói albánokat nem tekintik kisebbségnek: az anyanemzet és a más országban élő nemzetrészek koncepciója nem érvényesül. Macedónia és Albánia is önálló államként képzeli el Koszovót, ahol a szerb kisebbségnek megvan minden kollektív joga - tette hozzá Sólyom László.
Kitért arra, hogy Macedóniát különösen fájdalmasan érintette, hogy az áprilisi bukaresti NATO-csúcsértekezleten nem kapott csatlakozási meghívót, mert Görögország a két ország névvitája miatt ezt megakadályozta. Magyarország számára is megnyugvással szolgál azonban, hogy a macedónok ennek ellenére nem adták fel euroatlanti ambícióikat, tárgyalni fognak Athénnal, s a lehető legmesszebb elmennek a kompromisszumokban anélkül, hogy föladnák nemzeti azonosságtudatukat és alapvető igényüket arra, hogy annak nevezzék magukat, aminek tartják magukat - fűzte hozzá.
Sólyom László szerint Macedóniának és Albániának alapvető érdeke, hogy státusuk megerősödjön: ennek elsődleges garanciája most a NATO-tagság, később pedig az európai uniós integráció lesz.
A közép-európai államfőknek politikai fórumot kínáló találkozók hagyományának alapjait az osztrák, a német, a cseh elnök, illetve Göncz Árpád akkori magyar köztársasági elnök 1993-as salzburgi tanácskozása rakta le. A részt vevő országok száma az évek során több hullámban - és a fórum közép-európai megjelölése ellenére - számos dél- és kelet-európai országgal bővült, a fórum Montenegró 2006-os csatlakozásával immár 18 tagországot számlál.
hirado
2008.05.03. 09:59
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
