
Bár a schengeni csatlakozás miatt módosítják a légiközlekedési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletet, ez nem befolyásolja a nem nyilvános le- és felszállóhelyekre vonatkozó szabályokat, azok továbbra sem minősülnek schengeni határnak.
A gazdasági és közlekedési tárca tájékoztatása szerint a változtatás kizárólag arra terjedne ki, hogy a schengeni országokból érkező, oda induló járatok esetén ne legyen jogszabályi előírás a vám- és útlevélvizsgálat. A rendelet változtatása a jogharmonizációt szolgálja, tényleges változást nem jelent, a kötelezően alkalmazott, Schengeni határ-ellenőrzési kódex (EK rendelet) ugyanis magasabb szintű jogszabály a magyar kormányrendeletnél, így a repülőtereken már most sincs útlevél- és vámellenőrzés a schengeni országokból érkező és oda induló járatok utasainál.
Magyarországon, az uniós tagok többségétől eltérően három kategóriába sorolták azokat a területeket, ahol repülőgépek le- és felszállhatnak. A nyilvános repülőtereken kívül léteznek nem nyilvános repülőterek, illetve nem nyilvános le- és felszállóhelyek, utóbbiak többsége magántulajdonban van. A schengeni belső határokra vonatkozó uniós előírás szerint belső határ a tagállamok belső légijáratok indítására és fogadására szolgáló repülőtere lehet, így a fel- és leszállóhelyek nem minősülnek belső határnak, azaz innen a schengeni országokba tartó repülőknek először egy magyarországi repülőtéren kell leszállniuk, onnan indulhatnak tovább.
Magyarországon jelenleg több mint 80 nem nyilvános le- és felszállóhely van, ilyen a tököli is; számuk évről évre változik, mivel az engedély legfeljebb egy évre szól.
hirado
2008.04.27. 09:22