
Az egyetemeken, főiskolákon a diákság egyre konzervatívabban gondolkodik, politikai választásaiban pedig jobbra tolódik, miközben egy részük a radikális eszmékre is nyitottá vált - nyilatkozta a Népszabadságnak Gábor Kálmán szociológus.
A szakember ezt a többi közt azzal magyarázta, hogy a rendszerváltással megszűnt az elitképzés, a felsőoktatás "tömegesedett", hiányzik a közéletre, demokráciára való nevelés, a hallgatók történelmi ismeretei hiányosak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzati politikában nemigen jelennek meg ifjúságpolitikai elképzelések, miközben a jobboldal jobban meg tudja szólítani e réteget.
Fontos lenne az is, hogy az egyetemisták "húsbavágó kérdései" bekerüljenek a közbeszédbe - vélte Gábor Kálmán.
A napilap beszámol arról is, hogy a hallgatói szervezetek egyes tisztségviselői szoros kapcsolatot ápolnak szélsőjobb politikai erőkkel. A tandíjellenes kampányban pedig ezen szervezetek teljes mellszélességgel kiálltak és propagandát folytattak a kormányellenes álláspont mellett, noha a hallgatók egy része nem értett egyet sem a népszavazással, sem a részhozzájárulás eltörlésével.
Az egyik megszólaló hallgató azt mesélte: az intézményekben megjelentek olyan plakátok is, melyeken a miniszterelnök a karjaiban tartja az oktatási minisztert. Az igennel való szavazásra buzdító falragaszokat pedig utóbb - a voksolást követően - olyan plakátokkal ragasztották felül, melyeken az állt: Igen, jól döntöttek!
A hallgató szerint az egyetemi újságban megjelennek erősen jobboldali, sőt - szerinte - antiszemita tartalmú cikkek is, a szakok mentén pedig jól érezhetők a politikai törésvonalak, a majdani történészek például "hírhedt jobbosak".
hirado
2008.03.26. 09:42