
Már vizsgálja a hatóság a januárban életbe lépett "stressztörvény" alapján, hogy a vállalkozások felmérik-e az egyes munkakörök pszichés kockázatait - tájékoztatta a Világgazdaságot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség.
Sőt a munkavédelmi felügyelők azt is ellenőrzik, hogy a kockázat értékelését követően a cég megtesz-e mindent, hogy csökkentse a napi robot okozta nyomást.
A teljesítménykényszer, a túlmunka, a pihenőidő és a szabadság megnyirbálása, a munkabér nem időben történő kifizetése - ezek a legnagyobb stresszforrások a munkahelyeken a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint. Hernádvölgyi Andrea alelnök jelezte: az is komoly pszichés terhet jelent, hogy sokan hiába betegek, nem mernek táppénzre menni, félnek, hogy emiatt kirúgják őket az állásukból. Az alelnök úgy véli: sok munkahelyen pszichoterrorral (mobbing) igyekeznek megfélemlíteni a dolgozókat.
Ezt erősíti meg a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egy korábbi tanulmánya, amely állítja: a dolgozók mintegy 3-4 százaléka szenved a pszichoterrortól. A munkahelyi feladatok gyakori megváltoztatása, az értelmetlen munka, az olyan feladatok elvégzésére való kényszerítés, amely egészségkárosodást okoz, a főnök arroganciája, a gúnyolódás, a burkolt gyanúsítgatás, a magánéletet kritizáló megjegyzések egyaránt a pszichoterror eszközei lehetnek.
Mivel ezek a munkaadói vétségek nem minősülnek súlyos jogsértésnek, a 30 ezertől 20 millió forintig terjedő büntetésnek vélhetően a minimumát róják ki a felügyelők. Nem úgy, mint például a munkaidő szabályainak a megsértésekor, például túlmunka esetén, ahol már többmilliós szankcióra is számíthat a cég.
hirado
2008.03.25. 09:56