HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > A Magyar Gárda-per májusban folytatódik

t: 52

A Magyar Gárda-per májusban folytatódik

Az ügyészségi kereset ismertetésével megkezdődött a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatását kezdeményező polgári per a Fővárosi Bíróságon szerdán; a per tárgyalását május 19-re elnapolták.

A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az egyesület történetét ismertetve, döntően a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényre alapoz. Kitér arra is, hogy az egyesületbe történő "besorozás" nem egyeztethető össze az önkéntesség elvével.


Megállapításuk szerint a Magyar Gárda december 9-én, a tatárszentgyörgyi rendezvényével "olyan állomáshoz érkezett, amely a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen", a gárda az alapszabályában rendelkező célokkal ellentétesen működő mozgalom, ami nem választható el az egyesülettől. Az ügyészség szerint ezáltal az egyesület nem hagyományőrző, hanem működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: a keresetnek három nagy tévedése van: az, hogy a mozgalom és az egyesület nem választható szét, hogy a tatárszentgyörgyi rendezvény az egyesület rendezvénye volt, illetve hogy az egyesület alkalmas lenne mások jogainak és szabadságának megsértésére. A kulturális hagyományőrzésre példaként említette, hogy több közös programot szervezett az egyesület a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, így középiskolai történelemversenyre is felhívással éltek. A tatárszentgyörgyi rendezvénynek nem volt jogi értelemben szervezője a Magyar Gárda egyesülete, azt egy magánszemély jelentett be az illetékes rendőrkapitányságon.

Az ügyvéd szerint a rendezvényen felszólalók éltek a demokratikus jogállamban biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, véleményt fogalmaztak meg és nyíltsággal szóltak a vidék közbiztonságáról. Hozzátette: létező jelenségként utaltak arra, hogy sajnálatos módon az adatok szerint a cigányság körében az átlagot meghaladó a bűnelkövetés.

Az ügyészség képviselője válaszában arról beszélt, hogy az egyesülési jog határait egyértelműen meghatározza, hogy a jog gyakorlása mások jogait nem sértheti, a gárda pedig a cigányságot egyértelműen negatív színben tüntette fel. Szólt arról is, hogy a mozgalmat az egyesület alapítói hozták létre, vagyis e kettő nem szétválasztható. Hozzátette: a gárda honlapján az egyesület bankszámlaszámát tüntették fel.


Az ügyészség képviselője közölte: nem "hirtelen felindulásból" döntöttek a megszüntetést szorgalmazó kereset benyújtásáról. Ezt megelőzően törvényességi felügyeleti eljárásban felszólalást tettek, amelyben eltiltották a további jogsértéstől az egyesületet. Mivel ennek nem tett eleget, ezért döntöttek a kereset benyújtása mellett. Szólt arról is, hogy a kereset nem csak a Tatárszentgyörgyön történtekre alapul, hanem az egyesület tevékenységének egészét vizsgálja.

Az alperesi és felperesi felszólalásokat követően a tárgyaláson levetítettek két, a tatárszentgyörgyi rendezvényen készült videofelvételt, amelyeken felszólalásokat rögzítettek.

A tárgyaláson megjelent többek között Für Lajos volt honvédelmi miniszter, akit az egyenruhás gárdisták tapssal üdvözöltek a bíróság épületében. A teremben mintegy 25 egyenruhás gárdista kísérte figyelemmel a pert.

A per különösen nagy érdeklődést váltott ki. Csak azokat engedték be a tárgyalóterembe, akik befértek. Habár a sajtó munkatársait engedték volna előre, az ajtóban egy piros-fehér sálat viselő fiatalember szűrte meg, kik azok, akik bemehetnek a tárgyalóterembe.

Az eligazítás után a körülbelül száz gárdista fele elindult a bíróság épülete felé, a másik fele pedig kint várta meg a tárgyalás végét.

A bejutás nagyjából egy óra volt, ugyanis minden gárdistát és civil érdeklődőt átvizsgáltak.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke felháborítónak nevezte, hogy nem juthattak be egy nyilvános tárgyalásra.

Az MTI megkérdezte a Fővárosi Bíróság sajtótitkárságát, miként volt lehetséges az, hogy a piros-fehér sálas ember döntötte el, kik léphetnek be a tágyalóterembe. A válasz csak annyi volt: "csütörtökön közleményt adnak ki".

A bíróság épülete előtt mintegy száz egyenruhás gárdista és szimpatizáns várakozott a szakadó esőben, őket mintegy kéttucatnyi egyenruhás rendőr figyelte.

A Fővárosi Bíróság főbejáratát a rendőrség fémkordonokkal zárta le, s a tárgyalás végéig az épületen kívül a rendőrök többször igazoltatták az épületbe bejutni szándékozó gárdistákat, velük szimpatizáló fekete ruhás, bakancsos, bomberdzsekis férfiakat.

hirado

2008.03.12. 21:06

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek